Guernsey Bailiffség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Koordináták: é. sz. 49° 27′ 25″, ny. h. 2° 34′ 28″

Guernsey Bailiffség
Bailiwick of Guernsey
Bailliage de Guernesey
Guernsey zászlaja
Guernsey zászlaja
Guernsey Bailiffség címere
Guernsey Bailiffség címere
Nemzeti himnusz: God Save the Queen
Nemzeti dal: Sarnia Cherie
Fővárosa Saint Peter Port
é. sz. 49° 27′, ny. h. 2° 35′
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Államfő II. Erzsébet brit királynő
alkormányzó Sir Ian Corder
az Irányelvek és Erőforrások Biztosság elnöke (kormányfő) Laurie Morgan
Hivatalos nyelv angol, francia, (Dgernésiais)
Népesség
Népszámlálás szerint
  • 65 345 fő (2012)
  • 63 026 fő (2016) +/-
Rangsorban212
Becsült63 085[1] fő (2012. március)
Rangsorban212
Népsűrűség836,3 fő/km²
GDP
Összes2,57 milliárd $
Egy főre jutó40 000 $
Földrajzi adatok
Terület78 km²
IdőzónaGMT (UTC0)
Egyéb adatok
Pénznem guernsey-i font (GBP)
Nemzetközi gépkocsijel GBG
Hívószám 44-1481
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 999
Internet TLD.gg
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • BS 1363
  • Europlug
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Guernsey Bailiffség témájú médiaállományokat.

Guernsey-islands.png

Guernsey Bailiffség (angolul: Bailiwick of Guernsey) önkormányzó brit koronafüggőség, nem tagja az Európai Uniónak.

Földrajz[szerkesztés]

Tengerpart

Hegyes-völgyes szigetcsoport. Legmagasabb pont: Hanois (114 m).

A Guernsey Bailiffséghez az alábbi szigetek tartoznak:

Történelem[szerkesztés]

A legutóbbi jégkorszak máig tartó interglaciális szakaszában a tengerszint emelkedésével Guernsey először félsziget lett a La Manche-csatornában, azután a többi hegyfokhoz hasonlóan szigetként elvált az európai kontinenstől.

Ekkoriban neolitikus földművesek éltek a partvidékén, dolmeneket és menhireket emeltek, Guernsey szigetén is. Az itteni faragott menhirek nagy érdeklődést váltottak ki a régészekből.

A britonok Bretagne-ba vándorlásuk közben megszállták a Lenur-szigeteket (a Csatorna-szigetek korábbi neve). A Gwent Királyságba érkezve Szent Sampson (Bretagne-ban Dol apátja) honosította meg a kereszténységet Guernsey-ben. A sziget később a Bretagne-i Hercegség birtoka lett, majd 933-ban a Normandiai Hercegség kebelezte be. Guernsey és a többi Csatorna-sziget a középkori Normandiai Hercegség utolsó maradványa, a szigeteken II. Erzsébet brit királynő mint Normandia hercege uralkodik.

A középkorban a szigeteket ismételten megtámadták francia kalózok, illetve a rendes francia haditengerészet, különösen a százéves háborúban, amikor a szigeteket a franciák több alkalommal megszállták, először 1339-ben.

1372-ben a szigetet aragón zsoldosok támadták meg Owain Lawgoch (más néven Yvon de Galles) parancsnoksága alatt. Owain Lawgoch francia lovagnak adta ki magát. Ő és sötét hajú katonái a guernsey-i legendák tengerről érkező tündérei.

Az angol polgárháború idején Guernsey a parlament oldalára állt, míg Jersey királypárti maradt. Guernsey döntése összefüggött azzal, hogy itt a lakosság jelentős része kálvinista volt, vagy más reformált egyház tagja és hogy korábban I. Károly angol király elutasította, hogy fellépjen a barbár kalózok által fogságba ejtett guernsey-i tengerészek érdekében. Az egyetértés nem volt teljes, néhány királypárti fellázadt a sziget délnyugati részén, amikor Sir Peter Osbourne kormányzó királypárti csapatokkal elfoglalta Cornet várát. Ez volt az utolsó királypárti erőd, amelyik kapitulált, 1651-ben.

A Victoria-torony Saint Peter Portban

A 17. és 18. század folyamán, a francia–spanyol háborúk idején Guernsey hajógazdái és kapitányai kihasználták kontinentális kapcsolataikat és kalózleveleket szereztek kereskedőiknek, akik így törvényes kalózok lettek.

Az alkormányzó rezidenciája, a Government House

A 19. században drámaian nőtt a sziget gazdagsága, a világméretű tengeri kereskedelem és a kőbányászat virágzása miatt. Egy nevezetes guernsey-i kereskedő, William Le Lacheur építette ki Costa Rica kávékereskedelmét Európával.

Az első világháborúban kb. 3000 szigetlakó szolgált az Európában harcoló brit hadseregben. A második világháborúban Guernsey-t és tartozékait megszállták a német csapatok. A megszállás előtt sok gyereket evakuáltak Angliába, ahol rokonaiknál vagy éppen idegeneknél éltek a háború alatt. Voltak gyerekek, akik sohasem találkoztak később családjukkal. A megszállás alatt néhány szigetlakót Délnyugat-Németország táboraiba deportáltak, főleg Biberach an der Riss városba. Alderney-ben koncentrációs tábor épült, ahol főleg kelet-európaiakat kényszerítettek munkára. Ez volt az egyetlen brit földön létesült koncentrációs tábor. A visszaemlékezésekben Alderney francia nevén említik: Aurigny.

A második világháború folyamán megerődítették a szigetet, mert nagy stratégiai jelentősége volt. A németek szemmel tartották a partot és kiegészítették a Hornet-várat. Hitler megszállottan hitte, hogy a britek mindenáron megkísérlik majd visszafoglalni a szigeteket, és az Atlanti Fal anyagi eszközeinek 20%-át a Csatorna-szigetekre összpontosította. Ma a legtöbb német erődítmény érintetlen, sok magántulajdonban van, és nyitott a közönség előtt.

Kormányzás[szerkesztés]

A Guernsey Bailiffség önkormányzó brit koronafüggőség. Az államfő az Egyesült Királyság uralkodója, aki a Csatorna-szigetek jogán a Normandia hercege (Duke of Normandy) címet használja. Az uralkodót alkormányzó (Lieutenant-Governor) képviseli, aki régente tényleges letéteményese és gyakorolója is volt a végrehajtó hatalomnak, de mára szerepe kiüresedett, jelképessé vált.

A törvényhozás a Rendi Gyűlés (States of Guernsey) joga, aminek harmincnyolc népképviselőnek (people's deputy) nevezett tagja van. A testületben a bailiff elnököl, aki a sziget főbírója, de tanácskozási joggal a korona tiszti jogászai, a főügyésznek tekinthető prokurátor (procureur) és helyettese, a kontroller (comptroller) is részt vesznek az üléseken. A népképviselőket négy évre választják.

A végrehajtó hatalom a rendek kebeléből választott öttagú Irányelvek és Erőforrások Bizottság (Policy and Resources Committee) kezében van, melynek elnöke voltaképpen a kormányfő, tagjai pedig miniszterek, akik a kormány osztályait (departments) irányítják.

A bírói hatalmat a rendektől és a kormánytól független bírósági szervezet gyakorolja. A jogrendszer a IX. századi hagyományokra visszavezethető normann szokásjogon és az angolszász jogtudományon alapul. A bailiff a sziget főbírója, aki bírói szerepe mellett bizonyos közigazgatási feladatokat is ellát. A Királyi Bíróság (Royal Court) a fő elsőfolyamodású bíróság polgári perekben és büntetőeljárásokban is. A fellebbezéseket a Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal) bírálja el. Rajtuk kívül még a Magisztrátusi Bíróság (Magistrate's Court) első fokon ítélkezik kisebb súlyú vétségek és kihágások eseteiben.

Gazdaság[szerkesztés]

Gazdasági életének alapja a turizmus és a kereskedelem. Jelentős a paradicsom- , a szőlő- és a vágottvirág-termesztés. Emellett jelentős a halászat, a grafit- és a sóbányászat. Iparát a textil- és kézműipar jellemzi. Guernsey saját Guernsey-i font papírpénzekkel (1, 5, 10, 20, 50 font) és érmékkel (,1 2, 5, 10, 20, 50 penny, 1, 2 font) rendelkezik, területén a Jersey font és a Bank of England bankjegyei is érvényes fizetőeszköznek minősülnek.

Népesség[szerkesztés]

Hagyományos néptánc
  • Népsűrűség: 732 fő/km²
  • Népcsoportok: angol, francia (normann leszármazottak)

Közlekedés[szerkesztés]

  • Közutak hossza: 200 km
  • Vasútvonalak hossza: 5 km
  • Repülőterek száma: 2
  • Kikötők száma: 2

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Bailiwick of Guernsey
A Wikimédia Commons tartalmaz Guernsey Bailiffség témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]