Guernsey Bailiffség

Guernsey Bailiffség
Bailiwick of Guernsey Bailliage de Guernesey
Guernsey zászlaja Guernsey Bailiffség címere
Nemzeti himnusz: God Save the King Nemzeti dal: Sarnia Cherie
Fővárosa	Saint Peter Port
é. sz. 49° 27′, ny. h. 2° 35′49.45, -2.5833333333333
Államforma	alkotmányos monarchia
Vezetők
Államfő	III. Károly brit király
alkormányzó	Sir Ian Corder
az Irányelvek és Erőforrások Biztosság elnöke (kormányfő)	Laurie Morgan
Hivatalos nyelv	angol, francia, (Dgernésiais)
Népesség
Népszámlálás szerint	63 026 fő (2016)
Rangsorban	212
Becsült	63 085 fő (2012. március)
Rangsorban	212
Népsűrűség	836,3 fő/km²
GDP
Összes	2,57 milliárd $
Egy főre jutó	40 000 $
Földrajzi adatok
Terület	78 km²
Időzóna	GMT (UTC0)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	guernsey-i font (GBP)
Nemzetközi gépkocsijel	GBG
Hívószám	44-1481
Segélyhívó telefonszám	112 999
Internet TLD	.gg
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	BS 1363 Europlug
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Guernsey Bailiffség témájú médiaállományokat.

Guernsey Bailiffség (angolul: Bailiwick of Guernsey) önkormányzó brit koronafüggőség, nem tagja az Európai Uniónak.

Földrajz

Tengerpart

Hegyes-völgyes szigetcsoport. Legmagasabb pont: Hanois (114 m).

A Guernsey Bailiffséghez az alábbi szigetek tartoznak:

• Alderney
• Herm
• Guernsey
• Sark
• néhány apróbb sziget, szirt.

Történelem

A legutóbbi jégkorszak máig tartó interglaciális szakaszában a tengerszint emelkedésével Guernsey először félsziget lett a La Manche-csatornában, azután a többi hegyfokhoz hasonlóan szigetként elvált az európai kontinenstől.

Ekkoriban neolitikus földművesek éltek a partvidékén, dolmeneket és menhireket emeltek, Guernsey szigetén is. Az itteni faragott menhirek nagy érdeklődést váltottak ki a régészekből.

A britonok Bretagne-ba vándorlásuk közben megszállták a Lenur-szigeteket (a Csatorna-szigetek korábbi neve). A Gwent Királyságba érkezve Szent Sampson (Bretagne-ban Dol apátja) honosította meg a kereszténységet Guernsey-ben. A sziget később a Bretagne-i Hercegség birtoka lett, majd 933-ban a Normandiai Hercegség kebelezte be. Guernsey és a többi Csatorna-sziget a középkori Normandiai Hercegség utolsó maradványa, a szigeteken III. Károly brit király mint Normandia hercege uralkodik.

A középkorban a szigeteket ismételten megtámadták francia kalózok, illetve a rendes francia haditengerészet, különösen a százéves háborúban, amikor a szigeteket a franciák több alkalommal megszállták, először 1339-ben.

1372-ben a szigetet aragón zsoldosok támadták meg Owain Lawgoch (más néven Yvon de Galles) parancsnoksága alatt. Owain Lawgoch francia lovagnak adta ki magát. Ő és sötét hajú katonái a guernsey-i legendák tengerről érkező tündérei.

Az angol polgárháború idején Guernsey a parlament oldalára állt, míg Jersey királypárti maradt. Guernsey döntése összefüggött azzal, hogy itt a lakosság jelentős része kálvinista volt, vagy más reformált egyház tagja és hogy korábban I. Károly angol király elutasította, hogy fellépjen a barbár kalózok által fogságba ejtett guernsey-i tengerészek érdekében. Az egyetértés nem volt teljes, néhány királypárti fellázadt a sziget délnyugati részén, amikor Sir Peter Osbourne kormányzó királypárti csapatokkal elfoglalta Cornet várát. Ez volt az utolsó királypárti erőd, amelyik kapitulált, 1651-ben.

A Victoria-torony Saint Peter Portban

A 17. és 18. század folyamán, a francia–spanyol háborúk idején Guernsey hajógazdái és kapitányai kihasználták kontinentális kapcsolataikat és kalózleveleket szereztek kereskedőiknek, akik így törvényes kalózok lettek.

Az alkormányzó rezidenciája, a Government House

A 19. században drámaian nőtt a sziget gazdagsága, a világméretű tengeri kereskedelem és a kőbányászat virágzása miatt. Egy nevezetes guernsey-i kereskedő, William Le Lacheur építette ki Costa Rica kávékereskedelmét Európával.

Az első világháborúban kb. 3000 szigetlakó szolgált az Európában harcoló brit hadseregben. A második világháborúban Guernsey-t és tartozékait megszállták a német csapatok. A megszállás előtt sok gyereket evakuáltak Angliába, ahol rokonaiknál vagy éppen idegeneknél éltek a háború alatt. Voltak gyerekek, akik sohasem találkoztak később családjukkal. A megszállás alatt néhány szigetlakót Délnyugat-Németország táboraiba deportáltak, főleg Biberach an der Riss városba. Alderney-ben koncentrációs tábor épült, ahol főleg kelet-európaiakat kényszerítettek munkára. Ez volt az egyetlen brit földön létesült koncentrációs tábor. A visszaemlékezésekben Alderney francia nevén említik: Aurigny.

A második világháború folyamán megerődítették a szigetet, mert nagy stratégiai jelentősége volt. A németek szemmel tartották a partot és kiegészítették a Hornet-várat. Hitler megszállottan hitte, hogy a britek mindenáron megkísérlik majd visszafoglalni a szigeteket, és az Atlanti Fal anyagi eszközeinek 20%-át a Csatorna-szigetekre összpontosította. Ma a legtöbb német erődítmény érintetlen, sok magántulajdonban van, és nyitott a közönség előtt.

Kormányzás

A Guernsey Bailiffség önkormányzó brit koronafüggőség. Az államfő az Egyesült Királyság uralkodója, aki a Csatorna-szigetek jogán a Normandia hercege (Duke of Normandy) címet használja. Az uralkodót alkormányzó (Lieutenant-Governor) képviseli, aki régente tényleges letéteményese és gyakorolója is volt a végrehajtó hatalomnak, de mára szerepe kiüresedett, jelképessé vált.

A törvényhozás a Rendi Gyűlés (States of Guernsey) joga, aminek harmincnyolc népképviselőnek (people's deputy) nevezett tagja van. A testületben a bailiff elnököl, aki a sziget főbírója, de tanácskozási joggal a korona tiszti jogászai, a főügyésznek tekinthető prokurátor (procureur) és helyettese, a kontroller (comptroller) is részt vesznek az üléseken. A népképviselőket négy évre választják.

A végrehajtó hatalom a rendek kebeléből választott öttagú Irányelvek és Erőforrások Bizottság (Policy and Resources Committee) kezében van, melynek elnöke voltaképpen a kormányfő, tagjai pedig miniszterek, akik a kormány osztályait (departments) irányítják.

A bírói hatalmat a rendektől és a kormánytól független bírósági szervezet gyakorolja. A jogrendszer a IX. századi hagyományokra visszavezethető normann szokásjogon és az angolszász jogtudományon alapul. A bailiff a sziget főbírója, aki bírói szerepe mellett bizonyos közigazgatási feladatokat is ellát. A Királyi Bíróság (Royal Court) a fő elsőfolyamodású bíróság polgári perekben és büntetőeljárásokban is. A fellebbezéseket a Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal) bírálja el. Rajtuk kívül még a Magisztrátusi Bíróság (Magistrate's Court) első fokon ítélkezik kisebb súlyú vétségek és kihágások eseteiben.

Gazdaság

Gazdasági életének alapja a turizmus és a kereskedelem. Jelentős a paradicsom- , a szőlő- és a vágottvirág-termesztés. Emellett jelentős a halászat, a grafit- és a sóbányászat. Iparát a textil- és kézműipar jellemzi. Guernsey saját Guernsey-i font papírpénzekkel (1, 5, 10, 20, 50 font) és érmékkel (,1 2, 5, 10, 20, 50 penny, 1, 2 font) rendelkezik, területén a Jersey font és a Bank of England bankjegyei is érvényes fizetőeszköznek minősülnek.

Népesség

Hagyományos néptánc

• Népsűrűség: 732 fő/km²
• Népcsoportok: angol, francia (normann leszármazottak)

Közlekedés

• Közutak hossza: 200 km
• Vasútvonalak hossza: 5 km
• Repülőterek száma: 2
• Kikötők száma: 2

Források

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Guernsey Bailiffség témájú médiaállományokat.

• States of Guernsey
• This is Guernsey
• Guernsey Touristboard Archiválva 2006. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Quellen zum "Lager Lindele"
• Múzeum

Kapcsolódó szócikkek

• A Brit-szigetek terminológiája