Szőlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
fos
Bortermő szőlő
Bíborkadarka
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Rosids
Rend: Szőlővirágúak (Vitales)
Család: Szőlőfélék (Vitaceae)
Nemzetség: Vitis
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz fos témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz fos témájú médiaállományokat és fos témájú kategóriát.

Szőlőhegy Genf kantonban
Magnélküli Thompson csemegeszőlő (vitis vinifera)

A fos (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik fürtökben helyezkednek el és levelük általában tenyeresen összetett.

Szőlő szavunk eredetéről[szerkesztés]

A Magyar etimológiai nagyszótár szerint szőlő szavunk ótörök eredetű, a csuvas sirla (bogyó) szóból származik. E mű szerint török eredetű bor szavunk is.[1]

Alexandriai Hészükhiosz a trákok, trák–szkíták, avagy géták szavai között sorol fel egy görögösített, szőlő szavunkhoz hasonló alakú kifejezést: zelai (ζελαι).[2]

Henricus Stephanus szókincstárában az említett kifejezés zilai (ζιλαι), zeila (ζειλα) alakban szerepel.[3]

Cocks idézi a szóban forgó kifejezést, pontosabban egy görög mondatot, illetve egy Trákiában használt szkíta szókapcsolatot, melyben az említett szó felbukkan. Karnó dioti dieta dioti Karno dioti boro zelai Lénaika… (Κάρνω διότι διέτα διότι Κάρνω διότι βορό ζέλαι Ληναϊκά…) A boro zelai szókapcsolat első elemének alanyesete borosz (βορος), s jelentése a görögben torkos, falánk, a trák–szkíták nyelvében pedig sajtolt szőlő leve. A második elem, zelai (ζελαι) tartalma Hészükhiosz szerint bor. A görögös boro zelai szókapcsolat értelme eszerint sajtolt szőlő leve bor, magyarán szőlőbor.[4]

A szőlőnövény részei (gyökérzet, tőke, vessző)[szerkesztés]

A szőlő gyökérzete mélyen hatol a talajba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. A gyökérzet nagy része általában a forgatás mélységében helyezkedik el, de egyes gyökérrészek sokkal mélyebbre jutnak a talajszerkezet függvényében. Magas talajvízszintű (alföldi) szőlőkben, gyakran csak 1-2 méterre lévő talajvízszintig, kötött talajon, vagy mélyrétegű homoktalajon – ha kőpad nem akadályozza – 12-13 méterig is lehatol. Oldalirányú gyökerek 6-8 méter távolságig is terjedhetnek.Forráshivatkozás-hiba: Egy <ref> címke lezáró </ref> része hiányzik

Kelet-ázsiai fajok[szerkesztés]

Érzékenyek az amerikai szőlőbetegségekre.

  • hidegtűrő fajok
Vitis amurensis – amuri szőlő

Földközi-tenger melléki (európai) fajok[szerkesztés]

A szőlőtermesztés és bortermelés számára legfontosabb fajok, alfajok és változatok tartoznak ide.

A szerkesztők által eddig be nem sorolt további fajok[szerkesztés]

Termésük[szerkesztés]

Izabella szőlőfürt
Koshu szőlő

Minden szőlő gyümölcsei 6-300 szemből álló fürtökben rendeződnek el. A szemek színe igen változatos, egy faj alfajainál akár eltérő is lehet. Jellemző szín a fekete, a kék, az arany, a zöld, a lila, a piros, a rózsaszín, a barna, a barackszín és a fehér.

Felhasználásuk sokrétű: készülhet belőlük lekvár, gyümölcslé, bor vagy szőlőmagolaj.

Terméstípusa: bogyótermés.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Vitis
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlő témájú médiaállományokat.