Ugrás a tartalomhoz

Åland

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Åland-szigetek
Landskapet Åland (Svéd)
Ahvenanmaan maakunta (finn)
Åland zászlaja
Åland zászlaja
Åland címere
Åland címere
Nemzeti mottó: nincs
Nemzeti himnusz: Ålänningens sång
FővárosaMariehamn
é. sz. 60° 07′, k. h. 19° 54′60.116667°N 19.900000°EKoordináták: é. sz. 60° 07′, k. h. 19° 54′60.116667°N 19.900000°E
Államformaautonóm tartomány
Vezetők
KormányzóPeter Lindbäck
MiniszterelnökViveka Eriksson
TörvényhozásLagting
Hivatalos nyelvsvéd, finn

EU-csatlakozás1995. január 1.[1]
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint30 144 fő (2021)[2]
Rangsorban229
Becsült28 502[3] fő (2012. december)
Rangsorban229
Népsűrűség17,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület1 580 km²
Víz89%
IdőzónaEET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
PénznemEuró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijelAX
Hívószám+358
Segélyhívó telefonszám112
Internet TLD.ax
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Åland-szigetek témájú médiaállományokat.

Åland-szigetek (ejtsd: [ólánd]) – finnül Ahvenanmaa, Finnország és Svédország között, a Botteni-öbölben elhelyezkedő, Finnországhoz tartozó több mint 6500 szigetből álló szigetcsoport, melynek lakossága túlnyomórészt svéd anyanyelvű. A szigetek hivatalos neve svédül Landskapet Åland, finnül Ahvenanmaan maakunta (Ahvenanmaa megye).

Földrajz

[szerkesztés]

Az Åland-szigetek mintegy háromszáz lakható szigetből áll, amelyek közül mintegy hatvan lakott; a többi 6400 sérsziget vagy elhagyatott szikla.[4]

A szigetek által elfoglalt terület összesen 13 324 négyzetkilométer, amelyből 1553 négyzetkilométer szárazföld.[4] Legmagasabb pontja, az Orrdalsklint 129,1 méterrel van a tengerszint felett.[4] Ålandon közel négyszáz, 0,25 hektárnál nagyobb tó található.[4]

A szigetek felszíne többnyire sziklás, ahol a vörös és rózsaszín gránit dominál.[5] A talaj vékony, mert a legutóbbi eljegesedés végén a visszahúzódó gleccserek eltakarították.[5]

Åland partvonalát számos öböl és fjord tagolja, amelyek kiváló kikötők a kisebb hajók számára. A legfontosabb kikötő Ytternäs(wd)nál található. Eckerö, Lemland és Lumparland szigetet Ålandtól és egymástól keskeny, sekély szoros választja el. Fölglö, Vårdö és a Geta-szigetek sokkal masszívabbak, meredek sziklákkal és kevésbé tagolt partvonallal. A nagyobb szigeteken több kis tó található.[6]

A lakosság 90%-a Fasta Ålandon él, ahol egyúttal a szigetek fővárosa, Mariehamn is található. Fasta Åland a szigetcsoport legnagyobb szigete. A pontos méretét nehéz meghatározni a szabálytalan alakja és partvonala miatt. A becslések 740 négyzetkilométertől[4] 879 négyzetkilométerig terjednek.[7]

Történelme

[szerkesztés]

A terület – haditengerészeti szempontból stratégiai fekvése miatt – gyakran okozott feszültségeket a térségben.

Az Åland-szigetek annak a területnek a része, amelyet az Orosz Birodalom Svédországtól szerzett meg a frederikshamni békében 1809 szeptemberében. Finnország többi részével együtt a félautonóm Finn Nagyhercegség része lett.

Svédország képtelen volt elérni, hogy a szigeteket ne erődítsék meg. A kérdés nem csak Svédországnak volt fontos, hanem az Egyesült Királyságnak is, amely aggódott biztonságának és kereskedelmi érdekeinek veszélyeztetése miatt.

1832-ben Oroszország megindította a szigetek megerősítését Bomarsund hatalmas erődjének építésével. Ezt a krími háborúban, a balti hadjáratban, 1854-ben, egyesített brit és francia haditengerészeti és tengerészgyalogos erők foglalták el rombolták le. A párizsi béke (1856) előírta az Åland-szigetek demilitarizálását.[8]

Az 1918-as finn polgárháborúban a svéd csapatok békefenntartóként avatkoztak be az ott állomásozó orosz csapatok, valamint a Finnország felől a befagyott tengeren érkező vörös és fehér finn csapatok között. Történészek szerint ekkor a svédek komolyan tervezték a szigetek elfoglalását. Néhány hét múlva a svéd csapatok átadták a helyüket a finn fehér szenátus által hívott német csapatoknak.

1917 óta törekszenek a szigetek lakói a Svédországhoz való csatlakozásra. 1919-ben azt felterjesztést, amelyben kérelmezték a Finnországtól való elszakadást, a szigetek felnőtt lakosságának 96,4%-a aláírta, és több mint 95%-a támogatta.[9] A svéd nemzeti érzelmeket különösen a következő ügyek élesztették: svédellenes tendenciák Finnországban, finn nacionalisták ellenségessége az autonómiával szemben és az oroszosítással szembeni finn ellenállás. Ráadásul a Finnországon belüli konfliktus a finn nyelvű többség és a svéd nyelvű kisebbség között az 1840-es évek óta tart, és élesztették Åland lakosságának ellenérzését a Finnországhoz való tartozással szemben.

Finnország ellenezte mind a szigetek elszakadását, mind az autonóm státust. A szigetlakók nem hagyták annyiban, és a vita az Népszövetség elé került 1921-ben. Az akkori döntés szerint Finnország megtarthatta szuverenitását az Åland-szigetek felett, de az autonóm területté vált. Finnország elismerte Åland-szigetek lakóinak jogát svéd nyelvük megtartására, kultúrájuk és hagyományaik megőrzésére. Ugyanakkor nemzetközileg elismert semleges státust adott Åland-szigeteknek, megtiltotta, hogy ott csapatok állomásozzanak vagy katonai parancsnokságot telepítsenek oda.[10]

A huszadik század folyamán a szigetlakók növekvő számban ismerték el a finn szuverenitást hasznosnak. Mivel Svédország elégtelen segítséget nyújtott a népszövetségi vitában, nem fogadta el a szigetek demilitarizált státusát az 1930-as években, a szigetek lakossága a második világháború alatt és után érzelmekben és magatartásban közeledett Finnországhoz. A szigetlakók egyre kevésbé tekintik Ålandot finn birtokban lévő svéd tartománynak, hanem Finnország autonóm részének érzik.[11]

Népessége

[szerkesztés]

A lakosság 92%-a svéd, 5%-a finn anyanyelvű ålandi. Åland ma is a nemzetiségi területi autonómia mintapéldája az Európai Unióban.

A népesség 90%-a a legnagyobb szigeten, Fasta Ålandon lakik – s az itt élők csaknem fele az Åland-szigetek egyetlen városában, Mariehamnban (finnül: Maarianhamina) él.

A lakosság 75,9%-a a Finn Evangélikus-Lutheránus Egyház tagja.[12]

A népesség alakulása 1975 és 2021 között
Lakosok száma
22 288
22 783
23 591
24 231
25 158
25 706
26 530
27 456
28 666
30 144
1975198019851989199419992004200820132021
Adatok: Wikidata

Åland és az Európai Unió

[szerkesztés]

Ålandon külön népszavazás volt az EU-hoz történt csatlakozás ügyében, amelynek végeredményeként a tartomány Finnország többi részével egy időben belépett az unióba.

Åland része ugyan az EU-nak, néhány fontos kérdésben azonban kivételes jogállással rendelkezik. A nem-ålandiak ingatlanszerzési és vállalkozási joga korlátozva van a szigeteken, és Åland nem tagja az EU vámuniójának. Ez utóbbi azt jelenti, hogy Åland adószempontból „harmadik ország”-nak minősül, továbbra is lehetővé téve a Svédország és Finnország között közlekedő kompokon az adómentes árusítást.

Nevezetességek

[szerkesztés]

A legérdekesebb város Sund a fősziget keleti felén fekszik, itt találjuk a Kastelholm várat, amely stratégiai jelentőséggel bírt a 16-17. században.

A szomszédságban lévő szabadtéri Jan Karlsgården Múzeumot, amely nyáron több fesztiválnak is otthont ad. A Bomarsund-erőd az orosz megszállásra emlékeztet.

Ålandot rendszeres hajójárat köti össze Svédországgal, Finnországgal és Észtországgal. Ingyenesen közlekedhetünk a szigetek között komppal, Sundot pedig busszal, vagy kerékpárral is elérhetjük.

Közigazgatás

[szerkesztés]
A városok és a kerületek Ålandon
  1. Brändö
  2. Eckerö
  3. Finström
  4. Föglö
  5. Geta
  6. Hammarland
  7. Jomala
  8. Kökar
  9. Kumlinge
  10. Lemland
  11. Lumparland
  12. Mariehamn
  13. Saltvik
  14. Sottunga
  15. Sund
  16. Vårdö

Gazdaság

[szerkesztés]
A lemlandi Knutsboda-hegy, szélturbinákkal

A lakosság főként mezőgazdaságból és halászatból él, de a mikroelektronikai ipar is megtelepedett a szigeteken. A műszaki és orvosi elektronikai termékek mellett jelentős még a műanyag- és fém-, illetve fafeldolgozás.

Közlekedés

[szerkesztés]
  • Közutak hossza: 1000 km
  • Repülőterek száma: 1
  • Kikötők száma: 2

Ünnepek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ålandon külön népszavazás volt, majd Finnország többi részével egy időben belépett
  2. http://pxnet2.stat.fi/PXWeb/pxweb/fi/StatFin/StatFin__vrm__vamuu/statfin_vamuu_pxt_11lj.px
  3. Hivatalos becslés. [2016. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  4. a b c d e Natural Wonders of the World. (angolul) Richard L. Scheffel–Susan J. Wernet. United States of America: Reader's Digest Association, Inc. 1980. 3. o. ISBN 0-89577-087-3  
  5. a b Natural Wonders of the World. United States of America: Reader's Digest Association, Inc, 3. o. (1980). ISBN 0-89577-087-3 
  6. Prothero, G.W.. The Åland Islands. Great Britain. Foreign Office. Historical Section, 2. o. (1920. november 28.) 
  7. Europe, Council of. Biodiversity and Climate Change: Reports and Guidance Developed Under the Bern Convention (angol nyelven). Council of Europe, 251. o. (2012. január 1.). ISBN 9789287170590 
  8. Uneasy Sweden and the Menace of Prussianism; An Analysis of the Scandinavian Situation in View of Kaiser's Reported Ambition to Make the Baltic a German Lake. Query.nytimes.com . [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. ch, Beat Müller, beat (at-sign) sudd (dot): Åland-Inseln (Finnland), ??. Juni 1919 : Anschluss an Schweden -- [in German]. Sudd.ch
  10. Elgán, Elisabeth. Historical Dictionary of Sweden. Rowman & Littlefield, 26. o. (2015. november 28.). ISBN 9781442250710 
  11. The recognition of states: law and practice in debate and evolution, Thomas D. Grant, illustrated, Greenwood Publishing Group, 1999, ISBN 0-275-96350-0, ISBN 978-0-275-96350-7, pg. 129–130
  12. [1] [halott link]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Åland Islands című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Åland című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Åland
A Wikimédia Commons tartalmaz Åland témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a(z) åland címszót a Wikiszótárban!