Gotland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gotland
Gotland tengerpartja
Gotland tengerpartja
Közigazgatás
Ország Svédország
Megye Gotland megye
Község Gotland község
Legnagyobb településVisby
Népesség
Teljes népesség 58 595 fő (2017. dec. 31.)[1]
Visby népessége 22 593 fő (2010. dec 31.)[2] +/-
Földrajzi adatok
Terület3140[3] km²
Elhelyezkedése
Gotland (Svédország)
Gotland
Gotland
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 57° 29′ 57″, k. h. 18° 30′ 34″Koordináták: é. sz. 57° 29′ 57″, k. h. 18° 30′ 34″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gotland témájú médiaállományokat.
Gotland nem hivatalos zászlaja.
Gotland címere.

Gotland a Balti-tenger legnagyobb szigete, Svédországhoz tartozik. A svéd szárazföldtől 90 kilométerre keletre, a balti államoktól nyugatra (illetve északnyugatra) található, a legközelebb (mintegy 130 kilométerre) a tőle keletre fekvő Lettországhoz.

Története[szerkesztés]

Történelmét alapvetően földrajzi helyzete formálta. A Balti-tenger stratégiai fontosságú szigeteként a hajózás fellendülésekor, a viking korban rendkívül meggazdagodott a kereskedelemből és az akkoriban azzal szorosan összefüggő kalózkodásból. Sokáig független volt, de szoros kapcsolatok fűzték Svédországhoz. 1361-ben Dánia foglalta el, és csak 1645-ben lett Svédország része.

A jégkorszak után, i. e. 10000 körül, a skandináviai jégtömeg elolvadása idején a sziget még sokáig víz alatt volt. Később azonban a tengerszint változása miatt magasan, a mainál sokkal jobban kiemelkedett, és az újkőkorban erdő borította, jó megtelepedési lehetőséget biztosítva az embereknek, akik halászattal és fókavadászattal foglalkoztak.[4] A legrégebbi feltárt települési maradványok 9.200 évesek.[5][6]

Gotlandon mintegy 42 000 régészeti lelet ismeretes a neolitikumból, a bronz- és vaskorszakból és a korai középkorból. A rúnakövek Gotlandon jóval korábban jelentek meg, mint a svéd szárazföldön. Az első ilyen ismert síremlék i. sz. 300 körül készült, Stånga közelében találták és tartalmazza a rúnaírás teljes ábécéjét. A 700-as évektől Gotlandon már nagy számban állítottak rúnaköveket, amiken gyakran képes ábrázolások is megjelentek hajókkal, karddal és pajzzsal felszerelt legénységgel.

Gotland a középkorban természetes átrakóhely volt a kelet-nyugati balti-tengeri hajózásban. A szigeten került elő a környező szláv és skandináv területeken talált összes kora középkori kincslelet (mintegy 240 000 darab érme) több mint a fele, körülbelül 700 lelőhelyről.[7] Ez mutatja a sziget gazdagságát, nagy kereskedelmi forgalmát, de a korabeli ottani élet veszélyességét is, hiszen ezeket az elrejtett kincseket gazdáiknak már nem volt alkalmuk magukhoz venni.

A gotlandi kereskedőknek már a 11. században saját telephelyük volt Novgorodban, majd 1180-ban ott Szent Olafnak szentelve saját templomot is emelhettek. Hasonlóképpen a novgorodi orosz kereskedőknek is volt saját, Szent Miklósnak szentelt templomuk Gotlandon, de telephelyet csak a 13. század közepén létesítettek. A 12. század második felétől egyre több német, elsősorban lübecki, és dán kereskedő érkezett a szigetre. Támogatta őket királyuk, I. Valdemar is, aki részt vett a dán távolsági kereskedők szervezetének, a Szent Knut gildének a megalapításában is. Visby polgársága nagyrészt német volt, döntően Lübeckből és Stralsundból. A város is tagja volt a Hanza-szövetségnek.[7]

Közigazgatása[szerkesztés]

Egyben Svédország egyik megyéje (kb. akkora, mint a magyar Vas megye) és ezen belül az egyetlen ottani alapfokú közigazgatási egység, azaz község neve is Gotland. A svéd Gotland tartományhoz a fő szigeten kívül hozzátartozik még Fårö szigete és néhány kisebb sziget.

Földrajz[szerkesztés]

Gotland domborzati térképe

A sziget területe 3140 km²; partvonala mintegy 800 km hosszú.[3] Legnagyobb települése, Gotland megye és község székhelye a sziget középső nyugati partján található, 22 600 lakosú egykori Hanza-város Visby.

A sziget geológiailag szilur kori üledékes kőzetekből, főleg mészkőből és márgából áll.

Éghajlat[szerkesztés]

A napsütéses órák száma mintegy 2000 évente. Az éves csapadékmennyiség 500–600 mm körül alakul. A napi középhőmérséklet júliusban és augusztusban eléri a 17°C-ot.[3]

Népesség[szerkesztés]

A sziget lakossága 57 039 fő. 2007-ben 1957-en telepedtek le itt, míg 2045-en hagyták el a szigetet.[3]

Lakóit gotlanderek néven is emlegetik, svéd nevük Gutar (a gót népnév szinonimája). A szigeten az ún. gotlandi nyelvet beszélik, amely a kihalt ó-gotlandi nyelv mai változata, ez utóbbit ugyanis az óészaki nyelv egyik önálló nyelvjárásaként tartották számon, ma viszont a modern gotlandit a svéd nyelv részének tekintik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Folkmängd i landskapen den 31 december 2017. Svéd Statisztikai Hivatal
  2. Tätorter 2010 (svéd nyelven) (pdf). Statistiska centralbyrån. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  3. a b c d Gotland in a nutshell (angol nyelven). Gotland Tourist Association, 2007. (Hozzáférés: 2010. július 13.)
  4. http://www.gotlandsmuseum.se/mer-om-gotlands-forhistoria/ |titel=Gotlands Museum |hämtdatum=2016-08-09 |verk=www.gotlandsmuseum.se |arkivurl=https://web.archive.org/web/20160625005117/http://www.gotlandsmuseum.se/mer-om-gotlands-forhistoria/ |arkivdatum=2016-06-25
  5. http://www.su.se/forskning/forskningsnyheter/ov%C3%A4ntade-fynd-i-grotta-p%C3%A5-stora-karls%C3%B6-1.146140%7Ctitel=Oväntade fynd i grotta på Stora Karlsö|hämtdatum=2016-08-09(svédül)
  6. http://sverigesradio.se/sida/artikel.aspx?programid=94&artikel=5424246%7Ctitel=Fornfyndet Stora Bjersmannens skelett undersöks på nytt - P4 Gotland|hämtdatum=2016-08-09 (svédül)
  7. a b Pósán 176. o.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gotland című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Forrás[szerkesztés]

  • Pósán: Pósán László: Skandinávia a középkorban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2012.  

További információk[szerkesztés]