Vas vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vas vármegye
Vas vármegye címere
Vas vármegye címere

Ország Magyar Királyság
Központ Vasvár, Szombathely
Népesség
Népesség 390 371 fő (1891)
Nemzetiségek magyarok, németek
Földrajzi adatok
Terület5 474  km2
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép
Domborzati térkép
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vas vármegye témájú médiaállományokat.

Vas vármegye (németül Komitat Eisenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területét Magyarország, Ausztria és Szlovénia között osztották fel.

Földrajza[szerkesztés]

A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a Kisalföld, vagy a Pozsonyi-medence része, valamint nyugati része, amely az Alpokhoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a Rába és a Lapincs.

Északról Sopron vármegye, keletről Veszprém vármegye, délről Zala vármegye, nyugatról pedig Stájerország és Alsó-Ausztria tartomány (Habsburg Birodalom) határolta.

Történelem[szerkesztés]

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Vasvár központtal.[1]

Néhány községét, például Sinnersdorf (Határfalva vagy Pinkahatárfalu, ma Kramarovci, Szlovénia), Oberwaldbäuern stb. a középkor folyamán Stájerország bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati részét 1922-től Ausztria, délnyugati részét pedig 1920-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolták, bár a déli részén 1919-ben megpróbálták kialakítani az ún. Vendvidéki Köztársaságot, amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. 1950-ben a vármegye magyarországi része területe kiegészült Sopron vármegye egy részével, illetve Veszprém és Zala vármegyék kaptak területéből. Szintén 1950-ben a vármegye megyévé alakult.

Lakosság[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1891-ben 390 371 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés]

Vas vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

A vármegye a következő tíz járásra volt felosztva az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886):

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]