Vas vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vas vármegye
Vas coatofarms.jpg

Ország Magyar Királyság
Központ Vasvár, Szombathely
Népesség
Népesség 390.371 fő (1891)
Nemzetiségek magyarok, németek
Földrajzi adatok
Terület 5,474  km2
Térkép
Vas.png
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Vas county map (1891).jpg
Domborzati térkép

Vas vármegye (németül Eisenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területét Magyarország, Ausztria és Szlovénia között osztották fel.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a Kisalföld, vagy a Pozsonyi-medence része, valamint nyugati része, amely az Alpokhoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a Rába és a Lapincs.

Északról Sopron vármegye, keletről Veszprém vármegye, délről Zala vármegye, nyugatról pedig Stájerország és Alsó-Ausztria tartomány (Habsburg Birodalom) határolta.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Vasvár központtal.[1]

Néhány községét, például Sinnersdorf (Határfalva vagy Pinkahatárfalu, ma Kramarovci, Szlovénia), Oberwaldbäuern, stb. a középkor folyamán Stájerország bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati része 1922-től Ausztria, délkeleti része pedig 1920-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolódott, bár a déli részén 1919-ben megpróbálták kialakítani az ún. Vendvidéki Köztársaságot, amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. 1950-ben a vármegye magyarországi része területe kiegészült Sopron vármegye egy részével, illetve Veszprém és Zala vármegyék kaptak területéből. Szintén 1950-ben a vármegye megyévé alakult.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye összlakossága 1891-ben 390.371 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye a következő tíz járásra volt felosztva az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886):

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2