Vas vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vas vármegye
Vas vármegye címere
Vas vármegye címere

Fennállás 11. század1950
Ország Magyar Királyság
Központ Vasvár, Szombathely
Főbb települések Szombathely,
Sárvár,
Kőszeg,
Szentgotthárd,
Körmend,
Vasvár
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek 50,6% magyarok,
32,2% németek,
12% szlovének,
4,7% horvátok
Vallás katolikusok, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület5474 km²
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép
Domborzati térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Vas vármegye témájú médiaállományokat.

Vas vármegye (németül Komitat Eisenburg, latinul: Comitatus Castriferrei) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Területét Magyarország, Ausztria és Szlovénia között osztották fel. Székhelye Vasvár, majd Szombathely volt.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a Kisalföld, vagy a Pozsonyi-medence része, valamint nyugati része, amely az Alpokhoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a Rába és a Lapincs.

Északról Sopron vármegye, keletről Veszprém vármegye, délről Zala vármegye, nyugatról pedig Ausztria határolta.

Történelem[szerkesztés]

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Vasvár központtal.[1]

Néhány községét, például Sinnersdorf (Határfalva vagy Pinkahatárfalu, ma Kramarovci, Szlovénia), Oberwaldbäuern stb. a középkor folyamán Stájerország bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati részét 1922-től Ausztria, délnyugati részét pedig 1920-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolták, bár a déli részén 1919-ben megpróbálták kialakítani az ún. Vendvidéki Köztársaságot, amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. 1950-ben a vármegye magyarországi része területe kiegészült Sopron vármegye egy részével, illetve Veszprém és Zala vármegyék kaptak területéből. Szintén 1950-ben a vármegye megyévé alakult.

Lakosság[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1891-ben 390 371 személy volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés]

Vas vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

A vármegye a következő tíz járásra volt felosztva az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886):

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]