Csénye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csénye
Csénye címere
Csénye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Sárvári
Jogállás község
Polgármester Pál Tibor[1]
Irányítószám 9611
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 712 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 36,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csénye (Magyarország)
Csénye
Csénye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 12″, k. h. 16° 52′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 12″, k. h. 16° 52′ 20″
Csénye (Vas megye)
Csénye
Csénye
Pozíció Vas megye térképén
Csénye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csénye témájú médiaállományokat.

Csénye község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Gyöngyös és a Hosszúvíz-patak találkozásánál található. Sárvártól 5 km-re nyugatra fekszik. Porpác, Bögöt, Ikervár és Megyehíd települések veszik körül. Része még Füztű is, amely Csénye és Megyehíd között fekszik.

Története[szerkesztés]

Csénye első írásos említése 1221-ből származik, még Chence alakban írva. A község neve régi okiratokban többféleképpen szerepel: Cheyne (1283), Chene (1390, 1424, 1492). A 16. századtól kezdve Csényének említik. A községhez tartozott később Zuggó-malom, Füztü és Csénye újmajor.

A község határában a római sírokat és agyagedényeket találtak.

A Csénye község területén végigfolyó Gyöngyös-patakot a rómaiak állítólag öntözőcsatornának használták, mert ez a vidék lapályosságánál fogva állattenyésztésre és földművelésre kiválóan alkalmas volt. A patak egykoron két vízimalmot is hajtott a falu határában (Cseh malom, Zuggó malom). A község határában, a Tilosaljai dűlőben római sírokat és agyagedényeket is találtak „Fortis” felirattal.

Szájhagyomány szerint az első lakott rész a Teveli dűlőn volt. A történelem folyamán Csénye úrbéres jobbágy község lett, földesurai sárváriak.

A csényei katolikus egyház alapítására vonatkozóan nincsenek adataink. A győri egyházmegye szombathelyi zsinatja 1579-ben tette kötelezővé a születési, házassági, anyakönyvek vezetését. Ezek azonban legnagyobb részben elkallódtak, vagy pedig a vallásháborúk, ill. reformáció idejében megsemmisültek. Jelenleg a születési anyakönyvek csak 1732-től, a házassági és halálozási anyakönyvek pedig 1754-től kezdődnek. A község közepén fekvő római katolikus templom építési idejére vonatkozóan biztos forrásunk nincs. 1646-ból olvassuk, hogy templomát a rábakovácsi lelkészre bízzák. A templom nepomuki Szent János tiszteletére van szentelve. Oltárképe nepomuki Szent János megdicsőülését ábrázolja. Búcsúját minden év május 16-át követő vasárnap tartják.

Érdekes adalék hogy, a falu plébánosai között olyan emberek is megfordultak, akik túllépve az egyház keretein, a falu társadalmi életében is jelentős szerepet játszottak. Kiemelkedik közülük Mikics Géza plébános, aki 1902-től 1933. december 23-ig volt a falu lelkipásztora. Nevéhez fűződik a Katolikus Népszövetség, Szívgárda, Jézus Szíve Társulat alapítása. Az ő idejében épült az új elemi iskola, és tanítólakás, valamint az újmajori kápolna. A Tűzoltó Egyesületnek alapító tagja és elnöke volt.

A falun halad át az országos kék jelzés egy szakasza is.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Deák Ferenc utcai kálvária - állítólag 1863-ban épült 13 stációval.
  • Ménistálló (Füztűn található) - Ferenc bajor herceg építtette.
  • Vas megye legrégebbi paplakja
  • Benedek Elek mesepark
  • Világháborús hősi emlékmű
  • Sírkert és kápolna
  • Nepomuki Szent János-templom
  • Lourdesi szobornak helyet adó kápolna - 1892-ben épült.
  • Szent István-szobor[3]
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. István, a szobor: másfél száz változat - HVG

További információk[szerkesztés]