Bejcgyertyános

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bejcgyertyános
Bejcgyertyános címere
Bejcgyertyános címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSárvári
Jogállás község
Polgármester Lendvai Veronika (független)[1]
Irányítószám 9683
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 438 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bejcgyertyános (Magyarország)
Bejcgyertyános
Bejcgyertyános
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 08′ 55″, k. h. 16° 55′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 55″, k. h. 16° 55′ 23″
Bejcgyertyános (Vas megye)
Bejcgyertyános
Bejcgyertyános
Pozíció Vas megye térképén
Bejcgyertyános weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bejcgyertyános témájú médiaállományokat.

Bejcgyertyános község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kemenesháton található.

Története[szerkesztés]

A hegyközségére a 18. századtól számos forrás utal. A mai település két falu: Bejc és Hegyhátgyertyános egyesüléséből keletkezett.[3] Borovszky Samu a 19. század elején írta a két községről:

Beicz, magyar község, 107 házzal és 547 r. kath. lakossal. Postája Nyőgér, távirója Sárvár. Lakosai a földmívelésen kivül a szőlőmívelést és a kosárkötést űzik. Egykor az ikervári uradalomhoz tartozott. Gyertyános, magyar község, 45 házzal és 303 r. kath. lakossal. Postája Nyőgér, távírója Sárvár. Csinos kath. temploma 1862-ben épült. Lakosai szőllőműveléssel is foglalkoznak. Az ikervári uradalomhoz tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 2,7% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,3%, református 0,9%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 0,7% (15% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Nevezetes szülöttei[szerkesztés]

  • Bejczi Németh Antal XIX. században élt tanfelügyelő. Esztergom, Komárom és Győr vármegyék felügyelője, a győri tankerület főigazgatója, Pozsony képviselő-testületének tagja. Munkássága elismeréseként királyi tanácsosi, majd nemesi címet kapott.
  • Solymos Rezső, az Erdészeti Tudományos Intézet kutatóprofesszora. Kidolgozta a 21. század természetközeli erdőgazdálkodásának tudományos megalapozását szolgáló erdőfelújítási és erdőnevelési eljárásokat.
  • P. Zsoldos Imre Tajvanon szolgáló missziós pap, költő. A tajpeji katolikus egyetem francia tanszékének vezetője. Verseskötete Magyarországon a Rím Kiadó jóvoltából jelent meg.

Testvértelepülése[szerkesztés]

Szlovénia Gyertyános, Szlovénia.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bejcgyertyános települési időközi választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. április 4. (Hozzáférés: 2016. május 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Falutörténet (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2018. január 2.)
  4. Bejcgyertyános Helységnévtár
  5. http://vaol.hu/civil/testverre-talalt-bejcgyertyanos-1848600

További információk[szerkesztés]

  • Polány István 1939: Egy magyar falu története. Magyar Gazdák Szemléje XLIV május, 183-199.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]