Pornóapáti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pornóapáti
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Pornóapáti címere
Pornóapáti címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Szombathelyi
Jogállás község
Alapítás éve 1221
Polgármester Kovácsné Fülöp Orsolya[1]
Irányítószám 9796
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 416 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 28,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pornóapáti (Magyarország)
Pornóapáti
Pornóapáti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 22″, k. h. 16° 27′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 22″, k. h. 16° 27′ 56″
Pornóapáti (Vas megye)
Pornóapáti
Pornóapáti
Pozíció Vas megye térképén
Pornóapáti weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pornóapáti témájú médiaállományokat.
Ómajor az egykori kolostor helyén áll

Pornóapáti (1899-ig Pornó, németül Pernau, horvátul Pornova) község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Szombathelytől 16 km-re, délnyugatra, az osztrák határ mellett, a Pornóapáti-patak és a Pinka összefolyásánál fekszik. Határos települések Horvátlövő, Nárai, Ják, Abdalóc, Németlövő, Beled, valamint Pokolfalu.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve valószínűleg a szláv Pernovo helynévből származik, eredete ismeretlen. Névutótagja egykori ciszterci apátságára utal.

Története[szerkesztés]

A község területén már a római korban villák lehettek. Ezt látszik igazolni a határában megtalált 4. századi latin feliratos római sírkő. A települést 1221-ben Porno néven említik először. Apátságát 1221-ben alapította a Ják nembeli István nádor fia Chepan. Az apátság kegyura 1457-ben Ellerbach Bertold, majd a család kihalása után Bakócz Tamás lett. Bakócztól örökösei az Erdődyek birtokába szállt. A 16. században Kőszeg ostromakor a török teljesen elpusztította, de újjáépült. Az apátságot a török elleni védekezésül erődítménnyé építették ki, egykori vizesárkainak nyomai ma is láthatók. 1643-ban a jezsuiták kapták meg és a szentgotthárdi apátsághoz csatolták, majd feloszlatásuk után az Eszterháziaké és a Lichtenstein hercegeké lett. Az apátsági épületek maradványaiból épült a Pinkától nyugatra Ómajor, melynek gazdatiszti lakása falába befalazva található az egykori apátság 1612-ből való feliratos köve. A monostor a 18. század derekára teljesen elpusztult, temploma is olyan állapotba jutott, hogy 1799-ben le kellett bontani. A falu római katolikus temploma 1780-ban épült.

Vályi András szerint „PORNÓ. Bernau. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Pinkavize mellett, Monyorókerékhez 3/4 mértföldnyire; Apátúrsága is van, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, második osztálybéli.” [3]

Fényes Elek így ír a községről: „Pornó, Pernau, német falu, Vas vmegyében, közel a Pinka vizéhez, ut. post. Szombathelyhez 2 óra, 506 kath. lak., paroch. templommal. Nevezetes e helység régi cistercita monostoráról és apátságáról, mellynek eredete 1235 esztendőre határoztatik; sőt már II. András szabadság-levelében 1221. arról emlités van: hogy István, egyetlen fia Istvánnak (Chebánnak) Magyarország nádorának igen istenes ember levén, a sz.-gothárdi apáthoz folyamodott, ki őt atyai módon fogadván, szerzete köntösébe öltöztette; István pedig minden ősi örökségét, melly a pornói és monyorókeréki uradalmakból állott, a sz.-gothárdi monostorhoz kapcsolta. Mikor szakittatott el a pornói apátság s a monyorókeréki uradalom a szent-gothárdi cistercitáktól; az nem bizonyos, de hihető, hogy az 1532-ki kőszegi török-ostrom alkalmával történhetett, midön az ellenség e megyében mindent tűzzel, vassal pusztitott. Később, azaz 1643-ban a pornói uradalom a soproni jesuitáknak adatott; ezek eltöröltetése után majd a kamara, majd hg. Lichtenstein valának birtokában, most azonban főherczeg esztei Ferdinand birja.” [4]

A falunak 1910-ben 696, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A falut a trianoni békeszerződés értelmében Ausztriához csatolták, 1923-ban népszavazással került vissza Magyarország birtokába (lásd még soproni népszavazás/További népszavazások a soproni siker nyomán). Az 1941. évi népszámlálás szerint a 632 fős lakosságból 467 német, 157 magyar, 7 horvát anyanyelvű, és 1 egyéb.

Egy erdészházban itt élt 1944-45. elején Páger Antal (színművész), aki 1944. augusztus 20-án családjával elhagyni kényszerült a fővárost, és Pornóapátiban telepedett le, majd az orosz intervenciós erők offenzívája után, 1945. március 28-rói 29-re virradó éjjel lépte át az osztrák határt. A színész Sopron, Győr, Szombathely színházaiba innen járt egy-egy előadásra.[5]

2005-ben 220 millió forintból valósult meg osztrák példák alapján a Nyugat-Dunántúl első bio-falufűtőműve. Felépült egy 1,1 MW kapacitású biomasszán alapuló bio-szolár fűtőmű a hozzá tartozó hőtároló tartállyal, valamint a hőenergiát a lakossághoz eljuttató, 3,9 km hosszú távhővezetékkel. A falufűtőmű elindításakor 86 lakossági és 11 közületi fogyasztó csatlakozott a rendszerre. 2005-ben adták át Pornóapáti és a szomszédos Horvátlövő községek közös új szennyvíztisztító telepét és a hozzá tartozó hálózatot, amelyet szintén a Phare CBC program támogatásával valósítottak meg. A beruházás teljes költségvetése 352 millió forint volt, amelynek 90%-át fedezte a Phare program és a kormányzati társfinanszírozás.[6]

1922-ben Beled és Pornóapáti között Körmend felé, valamint a falu és Németlövő között Graz felé nyílt kiépített határátkelőhely, amelyek 1949-ben bezárásra kerültek. 2005-ben kezdődött a Körmendi utca és a Fő utca folytatásában is az utak helyreállítása.[7] 2007-ben a Schengeni egyezményhez való csatlakozással a határok megnyíltak, majd 2009. december 4-én az osztrák oldalon is elkészültek a kapcsolódó útépítések. Az út ünnepélyes átadásával egyidőben új buszjárat indult a Németújvár - Pornóapáti - Felsőőr útvonalon, környezetbarát ökobuszok beállításával.[8]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Árpád-házi Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült. 1804-ben barokk, majd a 19. század végén eklektikus stílusban építették át. Tornyában az ország legrégebbi, 1492-ben öntött harangjával.[9] Oltárképét Dorfmeister István[10] festette.
  • A templom előtti Szentháromság-szobor 1906-ban készült. Német nyelvű felirata az Amerikába vándorolt magyarok emlékét őrzi. A szoborral szemben látható országzászlós emlékmű, a trianoni békeszerződéssel Ausztriához csatolt község lakosságának hazafiasságára, az 1923-ban történt visszatérésre emlékeztet.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pornóapáti témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]