Karakó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karakó
Marcal folyó, vízimalom. Fortepan 8012.jpg
Karakó címere
Karakó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállás község
Polgármester Takács János József (független)[1]
Irányítószám 9547
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 183 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karakó (Magyarország)
Karakó
Karakó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 58″, k. h. 17° 11′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 58″, k. h. 17° 11′ 60″
Karakó (Vas megye)
Karakó
Karakó
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karakó témájú médiaállományokat.

Karakó község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Marcal partján, Veszprém megye határán, Jánosházától 3 km-re keletre, a Marcal folyó és a Torna-patak találkozásánál, a 84-es főúton található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve szláv eredetű, jelentése: folyóág.

Története[szerkesztés]

Karakó települést a vidék egyik legrégebben lakott helyeként tartják számon. Történelmét és egykori jelentőségét fekvésének köszönheti, ugyanis itt volt az akkor még mocsaras, szinte átjárhatatlan Marcal folyó völgyének egyik legjelentősebb átkelőhelye, melynek felügyelete céljából a 10. század végén vagy a 11. század elején István király erődített földvárakat emeltetett. A karakói várispánság eredetileg az alábbi négy várból állt: Karakó, Nagykeszi, Szegvár és Tüskevár. A földvártól kissé délkeletre egy nagyobb méretű földvár, Szegvár árka található, melynek első okleveles említése 1156-ból származik és pusztulása a tatárjárás idejére tehető.

A karakói vár keletkezése Szegvár pusztulása utánra valószínűsíthető, mely elődjénél sokkal kisebb méretű, de összetettebb, külső és belső részre oszlik, ezért a kutatók szerint egy nemesi família és szolgaszemélyzete lakhatta.

A vár alatti Karakó község története szorosan összefonódott az itt épült várral. Még az 1700-as években is vámszedőhely volt, fontos településnek számított, egyes vélemények szerint rövid ideig mezőváros is volt. Jelentősége azonban a közeli Jánosháza felemelkedése miatt nagyrészt csökkent.

Az egykori vár és település jelentőségét mutatják a fennmaradt oklevelek is: 1277 december 20-án Karakón tartózkodott IV. László király is, aki itteni királyi táborában fogadta Henrik bán fiait.

A királyi birtokként ismert területet a 14. század vége körül Zsigmond király Irnosd fiának, Lászlónak adományozta. Később Somló várának birtokaihoz csatolták.

Birtokosai Kinizsi Pál és Magyar Benigna adományaként sokáig apálos szerzetesek voltak, először a vázsonykői, majd a pápai pálosok gazdálkodtak itt. A rendek feloszlatása után a Kamara felügyelte a birtokot.

A kővárak építésével Karakó vára jelentőségét fokozatosan elveszítette, de mint erősség egészen a 17. századig létezett. 1552-ben Magyar Bálint és vitézei csatát vívtak itt a törökökkel, majd 1666-ig török hódoltság alá tartozott.

1707-ben Bottyán János harcolt Karakónál a császári csapatokkal. Katonáival visszavonult a sáncok mögé, ágyúit az út töltésének irányítva gyalogságával itt foglalt állást. Biztos védelmet talált a sáncok mögött, mert a császáriak azokat megtámadni nem merték.

Később, 1809 július 10.-én Napóleon serege a karakói átkelőért folytatott küzdelemben itt megverte a nemesi felkelőket. Az 1848-as szabadságharcban pedig a vasvári nemzetőrség tanyázott benne néhány hétig.

1976-ban a területén végzett régészeti kutatások alkalmával, gazdasági szerszámok és nyílhegyek kerültek elő földjéből.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 2,1% németnek, 7% cigánynak, 1,1% románnak mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, református 1,6%, evangélikus 1,1%, izraelita 1,1%, felekezet nélküli 2,1% (25,7% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Karakó vára - egy középkori sáncvár maradványai, a községtől kb. 500 méterre délre a Marcal folyó jobb partján találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Karakó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Karakó Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • Kemenesalja és a Marcal mente [1]
  • Karakó története [2]

További információk[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]