Ólmod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ólmod
Ólmod02.jpg
A polgármesteri hivatal
Ólmod címere
Ólmod címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Kőszegi
Jogállás község
Polgármester Hergovich Vince[1]
Irányítószám 9733
Körzethívószám 108
Népesség
Teljes népesség 101 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 27,60 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 3,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ólmod  (Magyarország)
Ólmod
Ólmod
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 54″, k. h. 16° 35′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 54″, k. h. 16° 35′ 23″
Ólmod  (Vas megye)
Ólmod
Ólmod
Pozíció Vas megye térképén

Ólmod (horvátul Plajgor[3], németül Bleigraben/Pleigram) község Vas megyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kőszeghegyalja északi részén, Kőszegtől 4 km-re északkeletre az osztrák határ mellett fekszik. A szomszédos várossal azonban közúti kapcsolata nincsen, csak Horvátzsidánynál nyugatra letérve egy mellékúton érhető el. Szoros kapcsolatokat ápol az északról szomszédos Borsmonostorral, amivel közösen a közúti kapcsolat helyreállítását tervezik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban németül Bleigrabennek hívták, melyet ólomszínű talajáról kapott. A "bleigraben" szó szerinti fordítása: ólomszínű árok. Az Ólmod név a német név alapján keletkezett szándékos magyarítással.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területe ősi vaslelőhely. A vas kitermeléssel együtt valószínűleg ólom is került a felszínre, mely talaját ólomszínűre festette. Ez alapján keletkezett a település neve is. A település első írásos említése 1234-ben Pilgrium néven történik. A borsmonostori apátság birtoka volt. Egy 1397-ből származó oklevél Bajka alakban említi, mely a magyar Vajk személynévből való. Az 1532. évi török hadjáratban elpusztított települést 1533-ban Jurisics Miklós királyi adományként kapta. Az 1533 és 1544 közötti időben horvátországi birtokairól, az Una a Kupa és a Tengermellék által határolt területről horvátokat telepített ide, akik kezdetben kiváltságokat kaptak.

Utcarészlet

Vályi András szerint "PLEJGRABEN. Plaigraben. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pereszneghez közel, mellynek filiája, Sopronhoz 3 7/8 mértföldnyire, határja 2 nyomásbéli, erdeje van, legelője is elég. " [4]

Fényes Elek szerint "Bleigraben, horvát falu Sopron vármegyében, Kőszeghez 1/2 órányira, 186 kath. lak. Határa kicsiny, s csak 5 urbéri telekből áll; gyümölcskertjei, s kis erdeje van, de szőleje nincs. Birja herczeg Eszterházy." [5]

1910-ben 270, túlnyomóan horvát nemzetiségű lakosa volt. Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. A trianoni békeszerződés Ausztriának ítélte, de egy osztrák-magyar csereegyezmény következtében Rendek és Rőtfalva községeket elcserélték Ólmod és Szentpéterfa községekre, így maradt Magyarországon (ld. még soproni népszavazás).

A Trianoni békeszerződés nyomán meghúzott új országhatár elvágta a községet a környező településektől, egyedül a Horvátzsidány felé menő úton lehetett megközelíteni. A második világháború után elszigeteltsége tovább fokozódott, mivel a határsávba került. A községbe belépni csak külön engedéllyel lehetett, lakosságának száma jelentősen csökkent. A műszaki határzár részeként a szögesdrótból készült, a Határőrség által nyitott és csukott kapu a horvátzsidányi útelágazásnál volt közvetlenül, aki a község felé kívánt befordulni, azt ott azonnal megállították és ellenőrizték. A rendszerváltást követően kedvező változások következtek be az életében. Házai közül sokat felújítottak, közművek, utak, járdák épültek. Lakói közül a gyerekek óvodába és iskolába Horvátzsidányba járnak, a felnőttek nagyrészt Szombathelyen, Kőszegen dolgoznak.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus templom
  • Az egykori szőlőhegyen áll az 1724-ben épült barokk Belovich kápolna
  • Meršićeva hiža - Mersich Ház (galéria és alkotóház)[6]
  • Koreni - Gyökerek Helytörténeti Gyűjtemény
  • Mate Meršić-Miloradić (Mersich Máté) gradistyei horvát papköltő emléktáblája apja, Mersich Ignác szülőházán
  • Horvát Kulturális Fesztivál
  • park és látvány tó található a Fő utca végénél.
  • Őz-kút - foglalt forrás a falu határában
  • Ólmod a Szent Márton európai kulturális útvonal egyik állomása

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ólmod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. 
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. 
  6. http://www.matis.hr/index.php/hr/novosti/850-otvorena-mersiceva-hiza-u-plajgoru

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ólmod témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]