Jurisics Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jurisics Miklós a „kőszegi hős”
Jurisics Miklós szobra Kőszegen.
Jurisics címere a kőszegi Városházán

Kőszegi báró Jurisics Miklós, (horvátul: Nikola Jurišić, Zengg, Dalmácia, 14901544. január 30. előtt) horvát főnemes, a „kőszegi hős".

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tekintélyes horvát családból származott. 1524-ben a bécsi országgyűlésen a felsőházban foglalt helyet. I. Ferdinánd többször politikai s diplomáciai küldetéssel bizta meg. Mikor Frangepán Kristóf a mohácsi ütközet után a szlovén rendeket a haza védelme iránti tanácskozásra 1526. szeptember 23. Kaproncára hívta össze, e gyülekezetet megelőzőleg Ferdinánd, ügyének támogatására Frangepánon kívül Jurisicsot nevezte ki biztosúl, kit utóbb szlovén földön helytartójának tett meg. 1529. augusztus 27. a hadi ügyek intézésével a Krajna határszélén foglalkozott; ez év végnapjaiban már Kőszegen volt, honnét Szombathelyen Szapolyai hiveit megtámadta. 1530. május 17. I. Ferdinánd Innsbruckból Lamberg Józsefet és Jurisicsot követségbe Konstantinápolyba küldte fegyvernyugvás és béke eszközlése végett; október 17. érkezett oda; azonban a Buda ostroma hirére a szultán letartóztatta őket és december 22. bocsátattak szabadon. Midőn Szulejmán szultán kétszázezer főnyi seregét 1532-ben Bécs ellen vezette, augusztus 5. Ibrahim nagyvezér megszállta Kőszeget. Jurisics, a vár kapitánya, bár alig 700 fegyveressel és csekély mennyiségű lőszerrel bírt, elhatározta, hogy a kőszegi várat a legvégsőkig tartani fogja. A törökök ismételt ostromait hősiesen visszaverte s a nagyvezér felszólításait, hogy a várat feladja, visszautasította. Augusztus 28. általános ostromot intézett az ellenség a vár ellen, felmászott a falakra, s nyolc török lobogót tűzött ki, de hirtelen megfejthetetlen ijedtség lepte meg, hátrálni kezdett, majd rendetlen futásnak eredett. Jurisicsot néhány órával később a nagyvezér magához hivatta s tisztelettel kijelentette, hogy a szultán lemond a vár további ostromáról. Csakugyan augusztus 31. a török hadak elvonultak. Kőszeg megmenekült. A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket, ezt a dombot ennek emlékére Szultán-dombnak hívják.

Jurisics címere.

Tény, hogy Jurisics hősiesen védelmezte a várat, de az ostrom okai napjainkban új megvilágítást nyertek. Szulejmán értesült róla, hogy Ferdinánd Károly német császár óriási erőket vont össze a császárváros alatt, amelyekkel szemben nem volt megfelelő számú reguláris hada. Kőszeg ostromával csak az időt akarta a húzni, vagy keletebbre csalni Ferdinándot, aki azonban nem mozdult.

Ez a hely azóta a Szultán-domb elnevezést viseli.Míg Jurisics a török hadat foglalkoztatta, a király időt nyert kellően fölkészülni. Érdemeiért Jurisicsot a király 1533. február 20. kőszegi előnévvel bárósága emelte; ezenkívül tanácsosi címmel és kamarási ranggal tüntette ki, 1537-ben pedig Kőszeget, várostól és minden jövedelmestől adományba kapta. 1538-ban nyerte a krajnai rendiséget és ugyanakkor neveztetett ki ottani kormányzóvá. 1544. jan. 30. előtt kevéssel halhatott meg. Neje: Szerdahelyi Dersffy Potentiana volt, gyermekei korán elhunytak. Ifj. Jurisics Miklóssal, ki testvérének fia volt, 1572. körül a Jurisics család is kihalt.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zwen warhafftige Sendtbrieff so her Niclas Jurischitz an Römische Königliche Majestät, aus dem belegh Günsz, vor welchem der Türk, eylff Störm verloren, geschrieben, darin allerley Hendel des Türcken begriffen. M.D.XXXIJ. (Dresda), 1532 (4rét hét számozatlan levél. A két levél kelte Kőszeg, 1532. augusztus 28. és 31. Más kiadása: Nürnberg, 1532.; más czímmel és hely n., 1532. Sendbrief … cz.)

Levelei: Pray, Epistolae Procerum III. 22. és köv. 1.; Athenaeum 1843. II. 108. 1.; Századok 1883. 458. 1. és kéziratban: 1532. aug. 22. kelt levele Hevenesi gyűjteményébe (LVIII. 56. 1.), a budapesti Egyetemi Könyvtárba került.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]