Batthyány Ferenc (horvát bán)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Batthyány Ferenc
Batthyány Ferenc horvát bán.jpg
Született 1497. október 28.[1]
Buda
Meghalt 1566. november 28. (69 évesen)
Németújvár
Állampolgársága magyar
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány Ferenc témájú médiaállományokat.

Batthyány Ferenc (horvátul Franjo Baćan) (Buda, 1497. október 28.Németújvár, 1566. november 28.) magyar főúr, katona, horvát bán (Horvátország, Szlavónia és Dalmácia országrészeké).

Élete[szerkesztés]

Édesapja Batthyány Boldizsár, királyi udvarnok, alországbíró, és kamarás, édesanyja, grebeni Hermanfi Ilona asszony volt. A családjában rajta kívül még két fiútestvére volt: az egyik, ifjabb Batthyány Boldizsár volt, aki vitte tovább a családot és a grófi ágat alapította meg. Két leánytestvére is volt, az egyik Batthyány Ágnes, akinek a férje bajnai Both Ferenc, horvát bán; a másik, Batthyány Perpetua, szerdahelyi Dersfi Miklós felesége. A kortársak szerint, Batthyány Ferenc, magas, jó vágású férfi volt, ezért nagy tekintélynek örvendett a királyi udvarban és az ország számos előkelője között. Az udvarban együtt nevelkedett II. Lajossal. II. Ulászló uralkodása idején királyi kamarássá nevezték ki és főpohárnok is volt egy személyben. 1514-ben harcolt Dózsa György ellen a parasztfelkelésében, amelynek leverésében jelentős szerepe volt.

Batthyány meglehetősen céltudatos embernek számított, ezért nagy vagyont halmozott fel. A magyar-török háború alatt, 1522-1526 között, Karlovics Jánossal együtt kormányozta Horvátországot. 1525-ben nagy nehezen megvédelmezte Jajcát a törököktől, s érdemeiért megkapta Németújvárt (ma Güssing, Ausztria), amelynek révén felvehette a németújvári előnevet. Részt vett a mohácsi ütközetben (ekkor mint pozsonyi főispán), ahol a magyar jobbszárny parancsnoka volt és egy négyezer fős dandárt irányított (3000 lovas és 1000 gyalogos).

A mohácsi vész után részt vett Szapolyai János királlyá koronázásán Székesfehérváron.

Felesége Svetkovics Katalin, a szlavón származású Svetkovics család tagja. Batthyányné házasságuk előtt Habsburg Mária királyné udvarhölgye volt, majd a Batthyány uradalom szívének számító Németújvár úrnője lett. Házasságukból nem született gyermek. Katalin húga Batthyány Ferenc unokaöccsének, Batthyány Kristófnak a felesége lett. Érdekesség, hogy Batthyány Ferenc házasságáról rendkívül sokáig élt az a tévhit, miszerint két neje volt. Első feleségének Alsólendvai Bánffy Katalint hitték, s Svetkovics Katalint (aki valójában első és egyetlen neje volt) a másodiknak tartották. A tévedés Nagy Ivántól származott, aki a családfán összetévesztette a horvát bánt egy 17. századi (név)rokonával. Tévedését ugyan kiigazítja, de ekkor már Takáts Sándor átveszi és (jellemrajzzal alaposan kiszínezve) továbbadja a tévedést.

Horvátországi bánsága alatt azonban ellentéte támadt Frangepán Kristóffal, és amikor megtudta, hogy az is Szapolyai mellé szegődött, nyomban átállt I. Ferdinánd osztrák főherceg oldalára és a belháborúban Szapolyai, majd az újból támadó törökök ellen harcolt.

Ferdinándtól Liptóújvárt, majd Szolnokot kapta adományul. 1534-ig Vas vármegye főispánja is volt, 1531-ig pedig újból betöltötte a horvát báni tisztséget.

Az 1547-ben tartott országgyűlésen nagy része volt abban, hogy a Habsburgok magyarországi trónöröklési jogát a rendek végleg elismerték és törvénybe iktatták. 1554-ben nádorságra kérték fel, de már nem érezte magát alkalmasnak rá idős kora miatt, ezért visszavonultan élt haláláig. 1552-ben a török elfoglalta szolnoki birtokát. Még megérte I. Miksa király megkoronázását 1563-ban, ahol ő maga tartotta a Szent Koronát. Idős korában a leghűségesebb familiárisa, a tehetős köznemesi származású, osztopáni Perneszy András volt, aki halála után özvegyét, Svetkovics Katát szolgálta, pereskedések során képviselte, és jogi tanácsokkal látta el.[2]

Nem született gyermeke egyik házasságából sem, így az ő ága kihalt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01272.htm, Batthyány Ferenc, 2017. október 9.
  2. Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 2. (Szombathely, 1964)Katona Imre: A Báthoryak, Batthyányak és Zrínyiek Habsburg-ellenes mozgalma a XVI. század második felében. 170.o.

Források[szerkesztés]

  • Markó László: A Magyar Állam Főméltóságai Szent Istvántól napjainkig, Magyar Könyvklub, Budapest 1999. ISBN 963-547-085-1
  • Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
  • Kislexikon
  • Terbe Erika 2010. Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin levelei. 1538-1575. Régi Magyar Levéltár 3. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest.Nagy Iván. 1857-1868. Magyarország családi címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1-12. pótlék kötet. Pest. 109-113.