Narda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Narda
Nagynarda főutcája
Nagynarda főutcája
Narda címere
Narda címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Szombathelyi
Jogállás község
Polgármester Glavanics Krisztina[1]
Irányítószám 9793
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 468 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 45,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Narda (Magyarország)
Narda
Narda
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 16″, k. h. 16° 27′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 16″, k. h. 16° 27′ 36″
Narda (Vas megye)
Narda
Narda
Pozíció Vas megye térképén
Narda weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Narda témájú médiaállományokat.

Narda (horvátul Narda, németül: Nahring) község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Szombathelytől 10 km-re nyugatra, a magyar–osztrák határ mellett, Csém községtől 2 km-re keletre fekszik. Határos települések: Bucsu, Dozmat, Felsőcsatár, Csém. Kisnarda és Nagynarda egyesítése 1950-ben történt meg.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv Nerada személynévből származik.

Története[szerkesztés]

1221-ben Nerde néven említik először. Nagynarda római katolikus temploma a 13. században épült, eredetileg Szent János tiszteletére szentelték. A templom 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint már állt. A falut 1322-ben Narrad, 1333-ban Nerada néven említik. Kis és Nagynarda külön 1440-ben Kysnarda, illetve 1443-ban Nagnarda alakban szerepel.[3]

Vályi András szerint "NÁRDA. Kis, és Nagy Nárda G. u. K. Nassing. Két horvát falu Vas Várm. Kis Nárdának földes Urai G. Zichy, és több Uraságok, fekszik Csemhez nem meszsze, és annak filiája, Nagy Nárdának pedig földes Ura H. Batthyáni Uraság, fekszik Rohontzhoz egy mértföldnyire, lakosaik katolikusok, és másfélék, földgyeik közép termékenységűek, réttyeik jók, fájok tűzre, és épűletre van, piatzozások Rohonczon, és Kőszögön." [4]

Fényes Elek szerint "Kis-Nárda Klein Nahring, horvát falu, Vas vármegyében, 120 kath. lak. Nagy-Nárda, horvát falu, Vas vmegyében, Szombathelytől 1 1/2 órányira: 389 kath. lak., paroch. szentegyházzal. Erdeje, legelője jó. Földe középszerü. F. u. gr. Batthyáni Gusztáv." [5]

A Magyarország vármegyéi és városai sorozat Vas vármegyéről szóló Borovszky Samu által szerkesztett részében ez szerepel:"Nagy-Narda házainak száma 75, a lakosoké 480, a kik mindannyian horvátajkúak és r. kath. vallásúak. Postája és távírója Torony. Plébániája 1642-ben már virágzott. Temploma régi és kőfallal van körülvéve. A rohonczi uradalomhoz tartozott." [6]

1910-ben Kisnardának 212, Nagynardának 470, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A falut a trianoni békeszerződés értelmében Ausztriához csatolták, 1923-ban népszavazással került vissza Magyarország birtokába. (ld. még soproni népszavazás/További népszavazások a soproni siker nyomán ). A két települést 1950-ben egyesítették. 1951. február 18-20. között Karádi Katalin Frank Irma barátnőjével és Mohácsi Ilona öltöztetőnőjével, valamint Lantos Olivérrel, a korszak híres táncdalénekesével[7] két nardai embercsempész segítségével Felsőcsatár és Narda között szökött át Csém községbe.

2013. október 19-én felavatták a Csém és Narda közötti 2 km-es kerékpározható utat, és kerékpáros pihenőt, látványtóval Kisnardán.[8] A falu 2011-es népszámlálása szerint 469 lakosából 216 horvát, 10 német nemzetiségű.[9]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Nagynarda Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. Eredetileg Szent János tiszteletére volt szentelve, de 1674 előtti újbóli felszentelésével a mai titulusát kapta. Orgonáját 1926-ban építették, harangjai 1869-ben és 1921-ben készültek.
  • Kisnarda Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma a kisnardai temetőben, dombtetőn áll.
  • 1990-től haláláig itt lakott Károlyi Pál (1934–2015) Erkel Ferenc-díjas zeneszerző.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Narda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai sorozat Vas vármegye szerk. Borovszky Samu 1898.
  7. Némethy Mária (2012. február 11.). Karády Katalin titkai, kalandos élete. Vas Népe. (Hozzáférés ideje: 2011. január 12.)  
  8. MTI (2013. október 19.). Újabb kerékpárút a magyar-osztrák határon. Alon.hu. (Hozzáférés ideje: 2013. október 21.)  
  9. 2011-es Népszámlálás adat KSH.hu

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Narda témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]