Narda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Narda
Nagynarda főutcája, a 8714-es út dél felől nézve
Nagynarda főutcája, a 8714-es út dél felől nézve
Narda címere
Narda címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterGlavanics Krisztina (független)[1]
Irányítószám9793
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség510 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 21″, k. h. 16° 27′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 21″, k. h. 16° 27′ 24″
Narda (Vas vármegye)
Narda
Narda
Pozíció Vas vármegye térképén
Narda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Narda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Narda (németül: Nahring) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban. A mai község 1950-ben jött létre, Kisnarda és Nagynarda egyesítésével.

Fekvése[szerkesztés]

Szombathelytől mintegy 10 kilométerre nyugatra fekszik, közvetlenül a magyar–osztrák határ mellett.

A szomszédos települések az országhatár magyar oldalán: északkelet felől Bucsu, kelet felől Dozmat, dél felől pedig Felsőcsatár. Nyugatról és északnyugatról a két legközelebb fekvő település a már Ausztriához tartozó Csém (Schandorf) és Csajta (Schachendorf), mindkettőtől alig 3 kilométer távolságra helyezkedik el.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, a Pornóapáti-Bucsu közti 8714-es úton; Kisnarda főutcája az előbbiből kiágazó 87 119-es számú mellékút.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv Nerada személynévből származik.

Története[szerkesztés]

1221-ben Nerde néven említik először. Nagynarda római katolikus temploma a 13. században épült, eredetileg Szent János tiszteletére szentelték. A templom 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint már állt. A falut 1322-ben Narrad, 1333-ban Nerada néven említik. Kis és Nagynarda külön 1440-ben Kysnarda, illetve 1443-ban Nagnarda alakban szerepel.[3]

Vályi András szerint "NÁRDA. Kis, és Nagy Nárda G. u. K. Nassing. Két horvát falu Vas Várm. Kis Nárdának földes Urai G. Zichy, és több Uraságok, fekszik Csemhez nem meszsze, és annak filiája, Nagy Nárdának pedig földes Ura H. Batthyáni Uraság, fekszik Rohontzhoz egy mértföldnyire, lakosaik katolikusok, és másfélék, földgyeik közép termékenységűek, réttyeik jók, fájok tűzre, és épűletre van, piatzozások Rohonczon, és Kőszögön."[4]

Fényes Elek szerint "Kis-Nárda Klein Nahring, horvát falu, Vas vármegyében, 120 kath. lak. Nagy-Nárda, horvát falu, Vas vmegyében, Szombathelytől 1 1/2 órányira: 389 kath. lak., paroch. szentegyházzal. Erdeje, legelője jó. Földe középszerü. F. u. gr. Batthyáni Gusztáv."[5]

A Magyarország vármegyéi és városai sorozat Vas vármegyéről szóló Borovszky Samu által szerkesztett részében ez szerepel:"Nagy-Narda házainak száma 75, a lakosoké 480, a kik mindannyian horvátajkúak és r. kath. vallásúak. Postája és távírója Torony. Plébániája 1642-ben már virágzott. Temploma régi és kőfallal van körülvéve. A rohonczi uradalomhoz tartozott."[6]

1910-ben Kisnardának 212, Nagynardának 470, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A falut a trianoni békeszerződés értelmében Ausztriához csatolták, 1923-ban a magyar-osztrák határmegállapítási folyamat során népszövetségi döntés után került Magyarországhoz. (ld. még soproni népszavazás).

A két települést 1950-ben egyesítették. 1951. február 18-20. között Karády Katalin Frank Irma barátnőjével és Mohácsi Ilona öltöztetőnőjével, valamint Lantos Olivérrel, a korszak híres táncdalénekesével[7] két nardai embercsempész segítségével Felsőcsatár és Narda között szökött át Csém községbe.

2013. október 19-én felavatták a Csém és Narda közötti 2 km-es kerékpározható utat, és kerékpáros pihenőt, látványtóval Kisnardán.[8] A falu 2011-es népszámlálása szerint 469 lakosából 216 horvát, 10 német nemzetiségű.[9]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Varga Kálmán (független)[10]
  • 1994–1998: Varga Kálmán (független)[11]
  • 1998–2002: Dr. Horváth Sándor (független horvát kisebbségi)[12]
  • 2002–2006: Dr. Horváth Sándor (független horvát kisebbségi)[13]
  • 2006–2009: Somogyi Zsolt (független)[14]
  • 2009–2010: Glavanics Krisztina (független)[15]
  • 2010–2014: Glavanics Krisztina (független)[16]
  • 2014–2019: Glavanics Krisztina (független)[17]
  • 2019-től: Glavanics Krisztina (független)[1]

A településen 2009. május 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester lemondása miatt;[18] a posztért egyetlen jelölt indult.[15]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
464
466
468
489
483
510
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 2,1% németnek, 62% horvátnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84%, református 1,7%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 1,9% (11,1% nem nyilatkozott).[19]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Nagynarda Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. Eredetileg Szent János tiszteletére volt szentelve, de 1674 előtti újbóli felszentelésével a mai titulusát kapta. Orgonáját 1926-ban építették, harangjai 1869-ben és 1921-ben készültek.
  • Kisnarda Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma a kisnardai temetőben, dombtetőn áll.
  • 1990-től haláláig itt lakott Károlyi Pál (1934–2015) Erkel Ferenc-díjas zeneszerző.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Narda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai sorozat Vas vármegye szerk. Borovszky Samu 1898.
  7. Némethy Mária (2012. február 11.). Karády Katalin titkai, kalandos élete. Vas Népe. (Hozzáférés: 2011. január 12.)  [halott link]
  8. MTI (2013. október 19.). Újabb kerékpárút a magyar-osztrák határon. Alon.hu. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 21.)  
  9. 2011-es Népszámlálás adat KSH.hu
  10. Narda települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. Narda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  12. Narda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  13. Narda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  14. Narda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  15. a b Narda települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. május 3. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  16. Narda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  17. Narda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  18. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  19. Narda Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Narda
A Wikimédia Commons tartalmaz Narda témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]