Szaknyér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szaknyér
Szaknyér - Harangtorony
Szaknyér - Harangtorony
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásKörmendi
Jogállás község
Polgármester Hada Ibolya[1]
Irányítószám 9934
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 49 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szaknyér (Magyarország)
Szaknyér
Szaknyér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 51″, k. h. 16° 31′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 51″, k. h. 16° 31′ 39″
Szaknyér (Vas megye)
Szaknyér
Szaknyér
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaknyér témájú médiaállományokat.
Szaknyér – Falusias porta

Szaknyér község Vas megyében, a Körmendi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A falu az Őrségben, az Őrségi Nemzeti Park területén fekszik, Körmendtől 22 km-re délre, Őriszentpétertől 16 km-re keletre, Hegyhátszentjakabtól 1 km-re nyugatra. Közúton Őrimagyarósd és Hegyhátszentjakab felől is megközelíthető.

Története[szerkesztés]

A falu a középkorban Szatmér, Szatmir alakban fordul elő az oklevelekben, ez valószínűleg a személynévi eredetű Szatmárral hozható összefüggésbe. Az Őrséghez tartozott. IV. László állítólagos 1280. évi kiváltságlevelében Szaknyér is szerepel. 1391-ben Zsigmond király a Vas megyei zalaewr nevű őröket felmentette az őri szolgálat alól, földjeikkel és mindenféle ingatlanukkal Lévai Cseh László temesi ispánnak adományozta.[3] A 15. században is a Lévai Cseheké volt, majd a 15. század második felében az Újlakiaké lett. Később a Batthyányak németújvári uradalmához tartozott. A törököktől való félelmük miatt 4 évig nem mernek visszatérni elmenekült lakói. Ezekben az években a kis falu jobbágylakossága 50 főre becsülhető.[4] A földeket ugarváltásos rendszerben művelték, de a falu határa nincs nyomásra osztva. Az ugarföldeket rendszertelenül fogják művelés alá. A földjükből megélni nem tudnak, kénytelenek eljárni aratni, csépelni távolabbi helyekre.

Mária Terézia megkoronázásának tiszteletére hársfát ültettek a falu keleti végén. A 3,6 m törzsátmérőjű fa ma is látható.

Vas vármegye monográfiájában „Szaknyér, ősrégi nemesi község, 30 házzal és 169 magyar lakossal. Vallásuk ev. ref. Postája Viszák, távírója Csákány.”[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak mondta magát (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,7%, evangélikus 21,6%, református 56,9%, felekezet nélküli 2% (3,9% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Harangtorony
  • Mária Terézia hársfa

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. 396. oldal Borovszky Samu, Bp. 1898.
  4. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet. Bp. 1894..
  5. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. 98. oldal Borovszky Samu, Bp. 1898.
  6. Szaknyér Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]