Nárai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nárai
Szt. Tamás apostol templom
Szt. Tamás apostol templom
Nárai címere
Nárai címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállás község
Polgármester Németh Tamás[1]
Irányítószám 9797
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 1245 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség78,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nárai (Magyarország)
Nárai
Nárai
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 11′ 36″, k. h. 16° 33′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 36″, k. h. 16° 33′ 14″
Nárai (Vas megye)
Nárai
Nárai
Pozíció Vas megye térképén
Nárai weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nárai témájú médiaállományokat.

Nárai község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Szombathelytől 7 km-re délnyugatra a Bolygó-patak mellett, a vasi dombságban fekszik. Határos települések: Szombathely, Ják, Horvátlövő, Vaskeresztes, Felsőcsatár, Torony, .

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve talán a szláv Narajov személynévből származik.

Története[szerkesztés]

A község területén már a vaskorban is éltek emberek, ezt bizonytja hogy határában kelta halomsírokat találtak. A római korban ez a vidék Savaria külső övezetéhez tartozott, ahol a város polgárainak villái, ültetvényei voltak. A község egyik külterületi magaslatán a 19. században villaépületek maradványai, cserepek, római érmék kerültek elő.

A mai települést 1238-ban terra Narey néven említik először, 1257-ben villa Naree néven szerepel. Későbbi említései során 1434-ben Nara, 1447-ben Nare, 1468-ban Naray néven szerepel. 1447-ben már állt Szent Tamásnak szentelt temploma.[3] A község ősi birtokosa a Náray család volt, melynek tagjai már a középkorban több magas tiszséget töltöttek be. 1549-ben a Náray család mellett a Sárfy és Basso családok voltak nemesek a településen. 1583-ban a falut egy tűzvész pusztította el, melyben a Náray család teljes levéltára is megsemmisült. A török dúlást követően a megfogyatkozott lakosságot főként horvát lakosság betelepítésével pótolták. 1598-ban a faluban 13 zsellér volt, birtokosai az Anyos, Kerekes, Bolday, Náray és a Sárffy családok voltak. 1627-ben Náray egytelkes nemeseinek száma 22 volt, közülük 17 fő a Náray családhoz tartozott. 1707-ben egy adóösszeírás szerint 17 nemes és 3 nemesi özvegy élt a településen. 1720-ban 20 a taksás nemesek száma. Egy 1744-es összeírásban 25 jobbágyot, és 33 zsellért említettek, míg az 1774-ben 56 jobbágy és 29 zsellér élt a faluban. 1746-ban a község nemesei Pálffy János nádortól nemesi megerősítő igazolást kaptak. 1780-ban a község lélekszáma 545 fő volt.

Vályi András szerint „NÁRAJ. Nasrein. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Skerlecz, és több Urak, lakosai katolikuosk, fekszik Szombathelyhez 1 mértföldnyire, határja jó, javai külömbfélék; szántó földgyei is termékenyek, el adásra alkalmatos módgyok van.”[4]

A temetőkápolna, melyet 1826-ban építettek, a település egyetlen ma is álló műemléki védettségű épülete. 1832-ben 26 házas és 6 házatlan zsellér élt a faluban, közülük egy iparos, egy kovács, rajtuk kívül három kézműves, takács, szabó és mészáros működött a településen.

Fényes Elek szerint „Náraj, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Szombathelyhez egy óra: 634 kath., 8 zsidó lak. Kath. paroch. szentegyház. Róna termékeny határ. F. u. Lipics, Eörsy, Szabó, Pálffy. stb.”[5]

1857-ben készült a községről az első kataszteri térkép.

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában „Nárai régi nemesi község, 152 házzal és 867 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája és távírója Szombathely. Határában római épületnyomokra, edényekre és érmekre bukkantak. A Nárayak innen vették nemesi nevüket. A nárai Szabó-család ősi fészke.”[6]

A 19. század végén a sanyarú életkörülmények miatt számos nárai lakos vándorolt ki a tengerentúlra. Az első világháborúban 45 helyi lakos esett el, az emlékükre emelt emlékművet 1939. június 18-án avatták fel. A második világháborúban 31 nárai lakos esett el. A harcok megkímélték a községet, inkább a szovjet katonák erőszakoskodása és fosztogatása, valamint egy a határban lezuhant repülőgép hagyott nyomot az emlékezetben. A termelőszövetkezet 1960-ban alakult meg. 1962. november 7-én adták át a művelődési házat. A község polgármesteri hivatalát 1992-ben újították fel. A szennyvízcsatorna 1996-ban, a gázellátás 1998-ban épült ki.

Nárai Szombathely agglomerációjához tartozik. A városból való kiköltözési hullámnak köszönhetően növekszik lakosainak száma.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 1,3% németnek, 0,4% szlováknak, 0,3% horvátnak, 0,2% szlovénnek, 0,2% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69%, református 3,8%, evangélikus 0,8%, felekezet nélküli 5,3% (21,1% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1794. október 2-án Szabó Sándor táblabíró, miniszteri tanácsos, itt hunyt el 1871. május 14-én.
  • Itt született 1821. november 9-én Szabó Miklós országgyűlési képviselő, az ügyvédi kamara elnöke, a királyi Kuria elnöke, államtitkár, belső titkos tanácsos, az MTA tagja. Perczel Mór seregében honvéd őrnagy volt, emiatt 12 évig volt börtönben.
  • Itt született 1823-ban Szabó Imre mérnök, 48-as honvéd őrnagy, Buda ostrománál kitűnt bátorságával, 16 évi várfogságra ítélték.
  • Itt született 1826. június 2-án Szabó László királyi tanácsos, az ügyvédi kamara elnöke.
  • A régi kisnemesi község nemesei közül a Náray-Szabó család a legismertebb, melynek több neves tagja nárai kötődésű. A legismertebbek:

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nárai települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. Nárai Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nárai témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]