Vasszécseny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasszécseny
Az új Ebergényi-kastély
Az új Ebergényi-kastély
Vasszécseny címere
Vasszécseny címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Szombathelyi
Jogállás község
Polgármester Zsolnai Zoltán[1]
Irányítószám 9763
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 1348 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 74,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vasszécseny (Magyarország)
Vasszécseny
Vasszécseny
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 58″, k. h. 16° 45′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 58″, k. h. 16° 45′ 58″
Vasszécseny (Vas megye)
Vasszécseny
Vasszécseny
Pozíció Vas megye térképén
Vasszécseny weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasszécseny témájú médiaállományokat.

Vasszécseny község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szombathelytől 12 km-re délkeletre, a 87-es főútvonal mentén, a Gyöngyös-patak jobb partján található. A mai község Lipárt és Szécseny falvak egyesítéséből keletkezett.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv sjecsinje (= irtvány) főnévből származhat, de lehet a régi magyar Scechyn személynévből is, ennek eredete a szláv secsen (= vágott) szó.

Története[szerkesztés]

1283-ban Scechun néven említik először. Már a római korban lakott hely volt, határában a mai 87-es út vonalában haladt a Savariát Sopianaeval összekötő római út. Területén a középkorban kisebb erősség állott, mely Sárvár egyik elővára volt. 1318-ban a rábakeresztúri ciszterciek oklevelében Zechun alakban szerepel. 1346-ban már a sárvári váruradalomhoz tartozott. 1353-ban Villa Zechyn ad castrum Saruar néven említik. 1386-ban Zechen, illetve villa Scechen néven szerepel.[3] 1396-ban a vasvári káptalan a falu birtokosa. 1474-ben a Tapán család, 1495-ben a Váti család tulajdona. Lipárt 1329-ben az Anjou okmánytárban Lyparth alakban tűnik fel. 1374-ben a szombathelyi káptalan irattárában szintén Lyparth, 1482-ben Lypparth alakban szerepel. Temploma 1383-ban már állt.[3]

Mohács után a szécsenyi vár és a település Enyingi Török Bálint birtoka lett. A reformáció idején virágzó gyülekezet működött itt, akik 1613-ban zsinatot tartottak az itteni templomban. Az evangélikus templomot a 17. században Telekesi Török János és neje építtette, később ennek felhasználásával épült fel a szécsenyi templom. A lebontott vár helyén építette fel az 1710-es években gróf Batthyány Alajos a mai is álló barokk Ó-kastélyt. A falu birtokosai a 18. században az Ebergényiek lettek, akik 1790 körül új kastélyt építettek itt. Vasszécseny római katolikus templomát a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték.

Vályi András szerint "SZÉCSÉNY. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura Ebergényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ikérvárhoz 1 1/4 mértföldnyire; határja középszerű, réttyei jók, fájok, legelőjök elég van, piatzok Kőszegen, és Szombathelyen. LIPART. Magyar falu Vas Várm. földes Ura a’ Szombathelyi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős." [4]

Fényes Elek szerint "Szécsény, magyar falu, Vas vmegyében a Gyöngyös mellett, 556 kath., 3 ref. lak. Kath. paroch. szentegyház. Termékeny buzatermő határ. F. u. Ebergényi Benedek és Victor. Ut. p. Szombathely. Lipárt, magyar falu, Vas vármegyében: 261 kath. lak. F. u. a szombathelyi káptalan. Ut. p. Szombathely" [5]

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiája szerint "Szécsény. Gyöngyösmenti magyar község, 83 házzal és 722 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Vép. Körjegyzőségi székhely. Plébániája a XVII. században már virágzott. Lipárt csinos magyar község a Gyöngyös patak mellett, a szombathely-rumi vasut mentén, 61 házzal és 513 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Nagy-Kajd, távírója Vép. Birtokosa a szombathelyi káptalan. Kath. temploma a XVII. században épült." [6]

1910-ben Vasszécsenynek 781, Lipártnak 588 magyar lakosa volt. A Szombathely–Rum-vasútvonalat 1894. december 9-én nyitották meg és 1974. május 25-én zárták be. A község egykori vasútállomása ma lakóházként áll, még őrizve egykori stílusjegyeit.

Vasszécsenyt és Lipártot 1948-ban egyesítették.

Galéria[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az Ó-Ebergényi-kastély a 16. században, az Új-Ebergényi-kastély 1790 körül épült. Ma mindkét kastély szállodaként működik.
  • A temetőben álló szécsenyi római katolikus templomot 1837-ben Ebergényi Benedek építtette a korábbi evangélikus templom helyén.
  • Lipárt Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült, a 17. században átépítették.
  • A műemlék magtárépület a 18. században épült, a hagyomány szerint egykor kolostor volt benne.
  • A község határában kopjafa áll az egykori Császt falu helyén.
  • Ásványmúzeum és földtani bemutatóterem, 2008-ban nyitotta meg kapuit a Gyöngyös utcában, 120 négyzetméteren. Létrehozója és működtetője Pődör György mérnök-tanár, helyi lakos. A múzeum látogatása ingyenes.Három teremben ásványok, fossziliák és más, a bányászathoz köthető érdekességek láthatók. Előzetes bejelentkezés szükséges.((Elérhetőség a Múzeum honlapján)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vasszécseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasszécseny témájú médiaállományokat.