Nádasd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádasd
Nádasd1.jpg
Nádasd címere
Nádasd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Körmendi
Jogállás község
Polgármester Karvalits József Zoltán[1]
Irányítószám 9915
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 1308 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 36,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 35,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nádasd (Magyarország)
Nádasd
Nádasd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 55″, k. h. 16° 36′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 55″, k. h. 16° 36′ 26″
Nádasd (Vas megye)
Nádasd
Nádasd
Pozíció Vas megye térképén
Nádasd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasd témájú médiaállományokat.

Nádasd község Vas megyében, a Körmendi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nádasd Körmendtől 7 km-re délre a Vasi hegyháton fekszik. Környező települések: Körmend, Katafa, Hegyhátsál, Daraboshegy és Halogy.
Megközelíthető a 86-os és a 76-os számú főúton (utóbbiról kisebb kitéréssel); valamint a Körmend–Zalalövő-vasútvonalon (Itt azonban 2009. december 13. óta „ideiglenesen” szünetel a forgalom.).

Élővilága[szerkesztés]

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu eredetileg dombhátra települt. Ezt körülvevő mocsaras terület bővelkedett nádban. a Nádasd szó végén lévő "d" az ómagyar nyelvjárásban elterjedt kicsinyítő, becéző funkciójú.

Története[szerkesztés]

A falu határában már a római időkben élénk kereskedelmi forgalom volt. A község nyugati határában haladt át az egykori római borostyánút melynek maradványai ma is láthatóak a település területén. Nádasd déli határát érintette az a fontos kereskedelmi út is, amely a középkorban Székesfehérvárt az itáliai városokkal kötötte össze.[3]

A település első okleveles említése Nadast néven 1233-ból való. A királyi országbíró oklevele a Nádasdy család birtokvitájával kapcsolatban rendelkezik. A települést birtokközpontnak használó nemesek a 13. században vették fel családnévnek a Nádasdy nevet. A nemzetség később a magyar történelemben is jelentős szerepet játszott, egykori udvarházuk sajnos a történelem viharában elpusztult. Az uradalom központja az a 11. századi lakótoronnyal megerősített rotunda lehetett, amelynek 2003-ban feltárt és szépen helyreállított alapfalai a templom mellett megtekinthetők. A rotunda a feltárás alapján a Nádasdy család ősi nemzetségi templomát és temetkezőhelyét is rejti. Ez az első erődítmény valószínűleg a tatárjárásnak esett áldozatul, de azt követően újjáépítették és feltehetően csak 1664-ben a szentgotthárdi csatára felvonuló török sereg pusztította el. 1888-ban teljesen lebontották.

A település 1246-ban Nadasd néven szerepel. Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1376-ban említik, az oklevél a templomtól délre még négy nemesi kúriát is felsorol. 1532-ben a Bécs ellen vonuló török sereg égette fel a települést. Ebben a században Nádasd lakói is református hitre tértek. 1600-ban vélhetően egy előző török támadás következtében temploma romokban hevert, ekkor említik először Balázs nevű lutheránus papját is. 1664-ben Köprülü Ahmed nagyvezír vezetésével százezernél nagyobb létszámú török sereg vonult itt végig pusztítva ami útjába került. A Körmend elleni támadás során a csata a község területére is kiterjedt. Az elesett törököket a hagyomány szerint a Töröksír nevű domb alatt temették el. A katolikus egyház 1732-ben III. Károly király rendeletére kapta vissza a templomot.

Fényes Elek szerint "Nádasd, magyar falu, Vas vármegyében, ut. p. Körmendhez délre 1 mfd., 404 kath., 330 evang., 12 ref., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ágostai fiók gyülekezet és oskola. Szép szőlőhegy és erdő. Földes ur h. Batthyáni." [4]

Vas vármegye monográfiájában "Nádasd nagy magyar község, 207 házzal és 1403 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája helyben van, távírója Körmend. A körjegyzőség székhelye. A lakosok önsegélyző-szövetkezetet tartanak fenn. Régi plébánia; kath. temploma 1730-ban állíttatott helyre, mig új csinos temploma 1890-ben épült. Kegyura Batthyány – Strattmann Ödön herczeg. Valaha a Nádasdyak voltak a földesurai, azután a Batthyányak ." [5]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1795 lakosa volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1844-ben Sóvári Soós Elemér honvéd ezredes, genealógus, hadtörténész.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Kereszt Feltalálása tiszteletére szentelt római katolikus temploma elődje a 11. századi rotunda alapja a templom keleti oldalán található védőépítmény alatt látható. A régi templomot 1737-ben újjáépítették, 1888-ban bontották le. A mai templom Friedriger Frigyes építész tervei szerint 1888-89-ben épült. 1937-ben bővítve átépítették. A régi templomból mára a márvány oltár (mai főoltár alapja), a márvány áldoztató rácsok, a rézbetétes keresztelő medence, a márványkő padozat, és az 1737-es megújításra emlékeztető márvány emlékkő maradt fenn.
  • A templomkertben több emlékmű áll. Az északi oldalon a Magyar Millennium emlékkeresztje, a nádasdi plébánia emlékműve 1991-ből, a Honfoglalás emlékműve 1996-ból. Ciprusok övezte parkban az Ezeréves Magyarország és a Szent Korona emlékműve áll. Az 1000 éves magyar tanítás és a nádasdi iskola emlékműve, előtte hat falu emlékfái sorakoznak 1996-ból. Kőkereszt 1895-ből, a templom előtt két oldalt a Hűség keresztje és az Utolsó remény keresztje. A sekrestye mellett, a gesztenyefák alatt az Árpád-kori temető emlékműve és az ossarium. A temetőbe a 11. századtól 1786-ig temetkeztek. A szentély déli falán napóra látható, melyet Jézus Krisztus születésének 2000. évében készítettek. A rotundát és a mellette lévő tornyit gerendavázzal helyreállították.[6]
A Borostyánút Európában
  • A községnek 2000-ben a régi iskola épületében felavatott helytörténeti múzeuma van.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. TURISZTIKAI PROGRAMCSOMAGOK, KULTURÁLIS UTAK (pdf). Kalócsa Egyesület. (Hozzáférés: 2009. február 27.)
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  6. Fából ácsolt rotunda Nádasdon. Rejtőzködő Magyarország sorozat. Magyar Nemzet szerző Ludwig Emil, Bp. 2009, július 18.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasd témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]