Ugrás a tartalomhoz

Nyőgér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyőgér
Nyőgér címere
Nyőgér címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterNagy Károly (független)[1]
Irányítószám9682
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség326 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 60″, k. h. 16° 55′ 60″47.183333°N 16.933333°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 60″, k. h. 16° 55′ 60″47.183333°N 16.933333°E
Nyőgér (Vas vármegye)
Nyőgér
Nyőgér
Pozíció Vas vármegye térképén
Nyőgér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyőgér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nyőgér (németül: Nieger) község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Megközelítése[szerkesztés]

A településen, annak főutcájaként a 8439-es út húzódik végig, nagyjából délnyugat-északkeleti irányban; ezen érhető el a déli szomszédságában fekvő települések, Kám és Bejcgyertyános, illetve észak felől Sárvár-Sótony felől is. Az ország távolabbi részei felől a 8-as vagy a 834-es főutak érintésével közelíthető meg. Vasútvonal nem érinti.

Története[szerkesztés]

A 351 lakosú, soros beépítésű, szalagtelkes település nevét a nyögéreknek nevezett török eredetű népcsoportról eredeztetik. Első okleveles említése 1390-ből maradt fenn Newger alakban, de már jóval korábban települt lehetett.

1390-ben a Kanizsai család kapta Sárvár várának tartozékaként. A következő században egy ideig Ozorai Pipó is birtokolta, de korábbi tulajdonosaik csere útján visszaszerezték. Kanizsai Dorottyával kötött házassága révén Nádasdy Tamás tulajdonába került. 1677-ben négy telket a sárvári huszárok ellátására adtak át. Egy ideig Sárvár sorsát követve birtokosa lett az Inkey és a Szily család. A 20. század első felében Grünwald József volt a legnagyobb birtokos.

Nyőgér a 16. században társközsége a közeli Sótonynak, amelyet bizonyít, hogy 1521-ben a két falunak közös bírója volt. Az ezt követő időkben több támadás is érte, mert többször írtak össze elhagyott illetve puszta telkeket. 1629-ben pusztaként tartották számon. Már korán kénytelenek voltak hódolni a törököknek, először Budára, majd Segesdre, később Kanizsára vitték adójukat.
A környező dombokon folyó szőlőművelésről már a 16. század végéről maradt fenn adat, akkor 19 birtokos volt. 1744-ben a falubeliek 62 kapás, a 21 máshol lakó 51 kapás szőlőt művelt.

A Nádasdy család hatására itt is elterjedt a XVI. század második felében a reformáció. Evangélikus anyagyülekezet lett, Sótony és Bejc tartozott hozzá. A földesúr katolikus hitre térésekor elvette a protestánsoktól a templomot, ami az 1662. évi országgyűlés sérelmei közé is bekerült.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Nagy Károly (független)[3]
  • 1994–1998: Nagy Károly (független)[4]
  • 1998–2002: Nagy Károly (független)[5]
  • 2002–2006: Nagy Károly (független)[6]
  • 2006–2010: Nagy Károly (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy Károly (független)[8]
  • 2014–2019: Nagy Károly (független)[9]
  • 2019–2024: Nagy Károly (független)[1]
  • 2024– :

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
328
319
325
348
326
326
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,7%, református 2,2%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 4,3% (12,4% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Imre római katolikus templom
  • Hóvirág-forrás

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 10. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  9. Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. Nyőgér Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]