Rádóckölked
| Rádóckölked | |||
 | |||
| Fő utca | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Vas | ||
| Járás | Körmendi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | László Zoltán József[1] | ||
| Irányítószám | 9784 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 292 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 15,62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rádóckölked
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 04′ 35″, k. h. 16° 35′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 35″, k. h. 16° 35′ 17″ | |||
Rádóckölked
Pozíció Vas megye térképén
| |||
| Rádóckölked weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rádóckölked témájú médiaállományokat. | |||
Rádóckölked község Vas megyében, a Körmendi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A falu Körmendtől 8 km-re északra fekszik Nagykölked és Egyházasrádóc között. Két, egykor önálló faluból, a Nagykölked szomszédságában fekvő Kiskölkedből és az Egyházasrádóc melletti Pusztarádócból áll.
Története[szerkesztés]
A község területén ősidők óta élnek emberek, határában megtalálhatók az újkőkor, bronzkori, kelta és római települések nyomai. Rádóc települést 1221-ben említik először Ecclesia S. Georgii de Radocz alakban. Köznemesi település volt, melyet 1238-ban Terra nobilium de Raduzt néven említenek. 1422-ben Raduch, 1449-ben Radocz néven szerepel az írott forrásokban.[3] Később két település alakult ezen a területen, melyből az egyházzal rendelkezőt Egyházasrádócnak, a tőle nyugatra eső falut pedig Pusztarádócnak nevezték. Pusztarádóc valószínűleg a török időkben elpusztult és sokáig lakatlan volt, innen kapta az előnevét. Kölked település 1221-ben Terra Kewlked néven szerepel először, 1279-ben Kulked, 1423-ban Eghazaskulked, 1425-ben Kwlked, 1439-ben Kelked, 1479-ben Eghazas Kewlked, 1486-ben Kelked néven említik.[3] 1314-ben a Szent Miklós tisztelétére szentelt itteni kápolnát, 1501-ben pedig a Szent Miklós tiszteletére szentelt itteni egyházat említik, melyek valószínűleg a mai Nagykölkedre vonatkoznak.
Vályi András szerint „Egyházas Radócz, Puszta Radócz. Két elegyes magyar falu Vas Vármegyében, Egyházas Radócznak földes Ura Körméndy, és más Uraságok; Puszta Radócznak pedig Gróf Nádasdy Uraság, ez fekszik Felső Lendvához közel, mellynek filiája; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik jók, vagyonnyai külömbfélék, első osztálybéliek.” [4] „Nagy, és Kis Kölked. Két falu Vas Várm. földes Uraik külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszenek Körméndhez mint egy másfél mértföldnyire, földgyeik jó termékenységűek.” [4]
Fényes Elek szerint „Puszta-Radócz, magyar f., Vas vgyében, 350 ref., 60 kath., 12 evang. lak.”[5] „Kis-Kölked, magyar falu, Vas vmegyében, ut. post. Körmend 1 óra, 130 kath., 80 ref., 12 zsidó lak. Birja Szabó, Karcsay, s m”[5]
Vas vármegye monográfiája szerint „Puszta-Radócz. A házak száma 61, lakosaié, akik mind magyarok, 429. Vallásuk r. kath., ev. ref. és ág. ev. Postája Egyházas-Radócz, távírója Körmend. Ev. ref. temploma 1861-ben épűlt.” „Kis-Kölked, 33 házzal és 153 magyar lakossal. Vallásuk r. kath., ev. ref. és ág. ev. Postája Egyházas-Rádócz, távírója Körmend. Hetyey István földbirtokosnak itt csinos úrilaka van.”[6]
1910-ben Pusztarádócnak 486, Kiskölkednek 148 magyar lakosa volt. Mindkét település Vas vármegye Körmendi járásához tartozott. Pusztarádócot és Kiskölkedet 1935-ben Rádóckölked néven egyesítették.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,2%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% románnak, 0,4% bolgárnak mondta magát (21,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,5%, evangélikus 1,5%, református 24,4%, felekezet nélküli 2,2% (21,5% nem nyilatkozott).[7]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma 1861-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rádóckölked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
- ↑ Rádóckölked Helységnévtár
