Tokorcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tokorcs
Tokorcs.JPG
Tokorcs címere
Tokorcs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Vas
Járás Celldömölki
Jogállás község
Polgármester Lengyelné Csizmazia Éva[1]
Irányítószám 9561
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 351 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 56,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tokorcs (Magyarország)
Tokorcs
Tokorcs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 09″, k. h. 17° 05′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 09″, k. h. 17° 05′ 57″
Tokorcs (Vas megye)
Tokorcs
Tokorcs
Pozíció Vas megye térképén
Tokorcs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokorcs témájú médiaállományokat.

Tokorcs község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kemenesalja középső részén, a Cinca-patak mellékén, nem messze a Ság hegytől és Celldömölk várostól találhatjuk az alig több mint 550 lakosú községet. Határa túlnyomórészt sík vagy enyhén hullámos, mezőgazdasági terület. Délre, a Cinca mentén található a határ legalacsonyabban fekvő része, míg észak-északnyugat felé a felszín fokozatosan emelkedik, és a peremén szőlőhegyekkel, gyümölcsösökkel, majd feljebb erdőkkel borított Cser fennsíkjába olvad át. Tokorcshoz tartozik az északnyugati irányban, alig több mint egy kilométerre, a szőlőhegy lankái alatt fekvő Újmihályfa.

Közlekedési adottságai jók: a Sárvár-Celldömölk főút átszeli a községet. Celldömölk innen mindössze 3-4 kilométer. A legközelebbi vasúti megálló Kemenesmihályfán található, 2 kilométerre a falutól.

Története[szerkesztés]

Első okleveles említése 1237-ből származik (Tucurch). Nevének eredete homályba vész, valószínűleg egy sitkei családról kapta, amelynek itt voltak birtokai. A család neve Tucurch volt. Első ismert birtokosai a Sitkeyek voltak, de a későbbiekben már a Dömölkyek, Kisfaludyak, Esterházyak is voltak itt tulajdonosok. A 18. századtól egy része a Felsőbüki Nagy, és a Batthyány családé lett.

A település neve – ma már nemzetközileg is – elsősorban a római korral foglalkozók körében jegyzett. Határából 1982-ben egy nagyméretű bronzedényben került elő az a 10 789 db bronz érmét, és mezőgazdasági eszközöket (őrlőkő alsó része, ekevas, csákányok, vaskolomp stb.) tartalmazó, i.sz. 378 körül elásott római kori kincslelet, amelyet a történészek szerint i.sz. 378 körül a népvándorláskori népek egyre erősödő támadásai miatt rejthettek el.

1567-ben német zsoldosok Sitkey Mihály türjei prépost 11 jobbágyának 100 Ft kárt okoztak. Bethlen Gábor hadjárata idején a törökök elfogtak egy falubelit, akit kiváltottak, de a tokorcsiak folyamatosan ezután sem voltak hajlandók adózni. A feljegyzések szerint 1588-ban, 1598-ban és 1610-ben hódoltak a fehérvári és pápai törököknek. Szőlőhegyét 1601-ben említik először.

Az itt lakók a kezdetektől földműveléssel foglalkoztak, bár a 19. században már sokan a vasútnál keresték kenyerüket. Mára a lakosság munkaképes része Celldömölk és Sárvár üzemeiben és helyi vállalkozóknál dolgozik.

Tokorcson 1990 óta Nagysimonyival közös körjegyzőség működik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

AeroSág Repülőtér[szerkesztés]

Tokorcs idegenforgalmában jelentős fellendülést hozott az AeroSág repülőterének létesítése. Sétarepülésen és pilótaképzésen kívül lehetőség van itt lovaglásra; étterem, tekepálya, fallabdapálya, vendégszobák várják az érdeklődőket. Minden év pünkösdjén Repülősnapon vehetnek részt az érdeklődő látogatók. Az AeroSág honlapján rengeteg képpel tarkított bemutatkozása található a repülőtérnek.

Faluház, I. világháborús emlékmű[szerkesztés]

A falu egyik büszkesége a faluház. A szép épülethez pár évvel később csatolták a nagytermet, színpaddal. A faluházban működik az önkormányzat, itt van az orvosi rendelő, az emeleten üzemel a könyvtár és az E-Magyarország pont. A galéria helytörténeti kiállításnak ad otthont. A faluház praktikus berendezésével és tágas udvarával kulturális rendezvények és közösségi alkalmak szép sorának szolgál helyszínéül.

A faluház mellett a falu I. világháborúban hősi halált halt lakóinak emlékműve látható.

Evangélikus templom, harangláb, világháborús emlékmű[szerkesztés]

A tokorcsi evangélikus templomban minden hónap 1. 3. és 4. vasárnapján van istentisztelet. Tokorcs a Celldömölki gyülekezet leánygyülekezete. A haranglábat Braxatoris Andrea és Reisch Gábor tervezte. Épült 1972-ben. A harangot Balthasar Herald pozsonyi harang, ágyu és bronz öntőmester öntötte 1656-ban. Az oltár ás a szószék terve Dr. Schulek Tibor és felesége, Majoros Edit munkája. A szószéken, az oltárterítőkön és a papi padon szimbólumok, az oltáron két angyal, a bárány és az úrvacsora jelképei, a szőlő és a kalász csodálatos ábrázolása. A fafaragásokat a Sitkén lakó Fóth Sándor bodnár-asztalos mester és fia, Fóth Zoltán készítették el a tervek alapján 1956-ban. A templom és a harangláb között található a falu világháborús áldozatainak emlékműve.

Újmihályfai harangláb[szerkesztés]

Az I. világháborúban ágyunak beöntött harang helyett 1922-ben Újmihályfa közbirtokossága nevében öntette: Márkus József és Bertalan Lajos. Ez olvasható a harangon:

1991-ben a haranglábat készítette Tokorcs község önkormányzata és Újmihályfa közössége.

Újmihályfa[szerkesztés]

Tokorcshoz tartozik Újmihályfa, amely északi irányban, alig több mint 1 km-re található a falu központjától. A feljegyzések 1409-ben említik először. Nevét a kuruc-labanc világban kapta, amikor az őslakosság ide menekült a harcok elől.

1857-ben már a két település lakosságát egyben számlálták, de hivatalos egyesülés csak 1890-ben történt meg. Újmihályfa népi neve Szatyorszeg, mert olyan kicsi volt, hogy egy szatyorba belefért volna. A hagyományok szerint valamikor a Cseren volt a falu, de a lakók ott vizet nem találtak, ezért leköltöztek. Első írásos nyoma 1767-ből származik. A 19. században inkább pusztaként tartották számon, mára egybeépült Tokorccsal. A szőlőtermesztés régi hagyományaira utal az is, hogy a környéken egy fekete szőlőfajtát máig Újmihályfainak neveznek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tokorcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]