Esterházy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Esterházyak
Eszterházyk
Főnemesi család
Coa Hungary Family Esterházy.svg
Ország Magyar Királyság, Osztrák–Magyar Monarchia
Nemzetség Salamon nemzetség
Alapítva 12. század
Oldalág fraknói ág
 · tatai alág
 · cseklészi alág
cseszneki ág
zólyomi ág
 · idősebb alág
 · erdélyi alág
Titulus Galántai herceg
Rang grófi, birodalmi hercegi
Rezidencia Fertődi Esterházy-kastély
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházyak témájú médiaállományokat.
A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere a kőszegi vár falán

Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy, latinul: Familia Estoras), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17. századtól meghatározó szereppel bírt a magyar történelem során. A család tagjai olyan magas rangú személyek voltak mint Esterházy Miklós és Esterházy Pál nádorok, Esterházy Imre esztergomi érsek, Esterházy József országbíró, Esterházy „Fényes” Miklós József, aki többek között Joseph Haydn mecénása is volt, továbbá Esterházy Pál Antal a király személye körüli miniszter 1848-ban a Batthyány-kormányban, valamint Esterházy Móric magyar miniszterelnök és Esterházy Péter Kossuth-díjas magyar író is.

Az Esterházyaknak három fő ágát és négy további mellékágát különböztetjük meg. A három fő ág a fraknói, a cseszneki és a zólyomi. Előbbi két alágra, a tataira és cseklészire, míg a harmadik főága az idősebb és az erdélyi alágra oszlik. A család számos birtoka és kastélya közül a legismertebbek a kismartoni kastély és a fraknói vár (ma mindkettő Ausztria), továbbá a csákvári kastély, a tatai kastély és a „Magyar Versailles” névvel illetett fertődi kastély.

Története[szerkesztés]

A család első ismert őse, Mokud neve 1186-ban fordul elő mint királyi pristaldus. A későbbi leszármazottak közül többet is említenek, mint például 1239-ben alsó-hiadaljaföldi Syrak, Tivadar, Miklós és Izsák, 1242-ben salamonfalubeli Pósa, Miklós, Mihály, György és Roth, 1248-ban Farkas, Jakab, Péter, Benedek és Pál testvérek. Utóbbiak az említett évben örökös nélkül meghalt rokonuk, Vitalis (Becse fia) salamoni és vatai birtokain osztoztak Miklóssal. Később 1287-ben két testvér, János és István neve fordul elő mint vathai birtokosoké. Egy 1324-es okiraton is több salamoni nemes neve található. Ők (János, Tamás, Tonk, György és János) a Salamon nemzetség legősibb, oklevélben is elismert tagjai. Mivel sok éves távlatról beszélünk, több feltételezés is napvilágot látott. Így báró Mednyánszky Alajos az Esterházy család első ősének Salamont tartja, akinek két fia, Péter és Illés egy 1238-as okiratban szerepel, ahol apjuk birtokain osztoznak. Ezen állítás szerint Péter az Esterházy családot, míg Illés az Illésházy családot alapította. A község, ahonnan az Esterházy család a nevét vette, az általános tévhit szerint nem a mai Fertőddel (régi nevén: Eszterháza) áll kapcsolatban, hanem a szlovákiai Illésházával (régi nevén: Esterháza). A középkor alatt többféle említése is előfordul e család nevének, többek között Estoras, vagy Zerházy, melyek más-más hangfejlődés szerint jöttek létre. Az Esterházy család a 16. századtól kezd „felemelkedni". Ebben az időben élt Ferenc (1533 körül–1604),[1][2] Pozsony vármegye alispánja. Ő használta először a galántai előnevet édesanyjától, Bessenyei Ilonától örökölt galántai birtokai révén. Ferenc apja, Benedek (†1553 előtt)[1] volt az első a családban, aki az Esterházy nevet használta.

A család ágai[szerkesztés]

E családnak három fő- és több mellékága is van. Először Esterházy Ferenc fiai által vált több ágra. Miklós a fraknói ágat, Dániel a cseszneki ágat, Pál (1587–1645)[1][3] pedig a zólyomi ágat alapította. A család különböző ágai különböző címeket és jogokat kaptak. Így a fraknói ág tatai alága hercegi, a cseklészi alága, a cseszneki és a zólyomi ág grófi rangban állt. A főágak közül a cseszneki szintén két alágra oszlik, mégpedig az idősebb és az erdélyi alágra.

Esterházy hercegek névsora[szerkesztés]

Esterházy Miklós (1583–1645) ∞ Nyáry Krisztina

A család nevesebb tagjai[szerkesztés]

Megjegyzés: a nevek az Eszterházy írásmóddal is előfordulnak!
Esterházy Antal kuruc tábornagy
Esterházy Pál és apja, Miklós 1916-ban
Esterházy Péter író (Szilágyi Lenke felvétele)

Híresebb kastélyaik, váraik[szerkesztés]

Fraknó (Forchtenstein) vára ma is a család tulajdona
Searchtool right.svgBővebben: Esterházy-kastély (egyértelműsítő lap)

Az Esterházy család különleges és egyedi kastélyokat építtetett Magyarországon, ehhez a leghíresebb építészeket és építőmestereket alkalmazták.

A teljesség igénye nélkül:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 494–495. o. ISBN 963-85773-5-5  
  2. ↑ Adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
  3. ↑ Adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
  4. ↑ Martí Tibor: Gróf Esterházy László (1626-1652) - Fejezetek egy arisztokrata családtörténetéhez.

Források[szerkesztés]

Commons:Category:House of Esterházy
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy család témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]

  • https://web.archive.org/web/20080622093737/http://www.schloss-esterhazy.at/lmhist_fuerst+M549484c96a0.html Az Esterházy hercegek nemzetségfája
  • https://web.archive.org/web/20090830212908/http://www.esterhazy.at/hu/naturspur/index.htm Lakompaki Esterházy kastély
  • Arisztokrácia, művészetek, mecenatúra. Az Esterházy-család. A 2004. április 22-23-án megtartott konferencia előadásai; szerk. Czoma László; Helikon Kastélymúzeum, Keszthely, 2005 (Kastélykonferenciák)
  • "Fényes palotákban, ékes kőfalokban". Tanulmányok az Esterházy családról; szerk. Maczák Ibolya; WZ Könyvek, Budapest, 2009 (A források tükrében)
  • Az Esterházy család és a magyarországi művelődés : képek és szövegek a XVII-XIX. századból; vál., szerk., előszó Knapp Éva, Tüskés Gábor; MTA BTK, Budapest, 2013
  • Berényi László: Esterházyak. Egy ezeréves család történetei, 1-2.; EKKF, Fertőd, 2014
  • Griff karddal és rózsával. Az Esterházy család története. Tudományos előadás-sorozat az Esterházy család történetéről. Tata, 1998–2007; szerk. Fülöp Éva Mária, Gyüszi László, Schmidtmayer Csaba; Önkormányzat, Tata, 2014 (Annales Tataienses)
  • Horváth Hilda: Nemzeti kincstárunk. Az Esterházy hercegi kincstár 20. századi története; Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2014
  • Monok István–Zvara Edina: Esterhasiana Biblioteca. A gyűjtemény története és könyvanyagának rekonstrukciója; MTA KIK–Kossuth, Budapest, 2020 (Esterhazyana)

Képtár[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Esterházy_család&oldid=25655398”