Turul (folyóirat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Turul folyóirat az 1883-ban alakult Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönye.

A kezdetek[szerkesztés]

1883 és 1899 között Fejérpataky László, 1902 és 1924 között Áldásy Antal szerkesztette. 1943-ig negyedévente megjelenve szolgálta a heraldika, a diplomatika (oklevéltan), a szfragisztika (pecséttan) és a genealógia (családfakutatás) művelői és kedvelői érdeklődését.

Az első számban a tudós társaság alelnöke, a jeles családtörténész Nagy Iván így fogalmazza meg az egylet és egyben a folyóirat hitvallását: „Mi is egyetértünk a római költővel, hogy »Nobilitas sola est, atque unica virtus« (Mert az erény az egyetlen tiszta nemesség). Épp azért ennek külső emblemáit, a miket az emberi természet kiirthatatlan hajlama alkotott, a miket a kegyelet ápolt, a történelem registrált, s a művészet gyámolított: sem a tudomány, sem a nevelés nincs hivatva megsemmisíteni. Sőt, éppen társulatunknak és közlönyünknek a tudomány érdekében hivatása leszen ezen a téren az elfogúltság mérséklése; a téves fogalmaknak helyes irányba vezérlése; az ál- és hiú feltevések kiirtása, szóval a hazai származás- és czímertan alapos szakismereteinek a kor színvonalához mérten hiteles és tudományszerű művelése.”[1]

A Turul Kiadó könyvsorozatokat is adott közre, például: Magyar Női Szemle könyvtára.

Megszűnése[szerkesztés]

A folyóirat hosszú ideig utolsó száma 1950-ben jelent meg (összevont 61–64. szám, 1947–1950). A hivatalos indok szerint a folyóiratot a neve miatt kellett megszüntetni: a Társaságot azzal vádolták, hogy köze volt egy, a '20-as években működő, szintén a turulról elnevezett szélsőjobboldali ifjúsági szervezethez. Ebből valójában egy szó sem volt igaz, a folyóiratot ugyanis jóval régebben alapították, mint a szélsőséges szervezetet. A Turul név az újság társlapjától, az ausztriai "Adler"-től ("Sas") származik, mivel az osztrákok sasának a magyar címermadár, a turul feleltethető meg leginkább. Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 1951. február 27-én felvett jegyzőkönyve szerint „… a Népművelésügyi Minisztérium a folyóirat régi címén, amely a Turul volt, a megjelenést nem engedélyezte.” A Rákosi-rendszer egyébként is ellenségesen tekintett a nemességgel összekapcsolt tudományágra, a heraldikát és a hasonló, "feudálisnak" bélyegzett segédtudományokat az egyetemi tanagyagból is eltávolították. Politikai indokok mellett anyagi okok is közrejátszottak, mivel a Társaságnak a második világháború után semmi vagyona nem maradt, és az állam támogatására sem számíthattak. 1951 és 1992 között a Turul nem jelent meg.

A folyóirat újjászületése[szerkesztés]

A Turul több évtizedes szünet után 1992-ben jelent meg újra egy „1951–1992-es összevont kötet” formájában.

A szakmai közvélemény és a heraldika iránt érdeklődő nem hivatásos történészek körében már a rendszerváltás előtt jelentkezett az igény a Turul újjáélesztésére. Fügedi Erik és Vajay Szabolcs vezetésével 1991-ben indult kezdeményezés az 1883 és 1950 között 64 évfolyamban megjelent szakfolyóirat, a társadalomkutatás irányába bővítendő, korszerű igények szerinti felújítására és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság újjáalakulására. 1992. május 31-én három, a szakmában érdekelt intézmény, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Országos Levéltár és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság képviselői együttműködési megállapodást írtak alá a közlöny kiadására.

Turul, kiadja: Magyar Történelmi Társulat, Magyar Országos Levéltár, Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság. ISSN 1216-7258

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. A Heraldikai Könyvkiadó ismertetője. (Hozzáférés: 2010. április 1.)