Fügedi Erik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Fügedi Erik
Született Filipek Erik
1916. szeptember 22.
Bécs
Elhunyt 1992. június 18. (75 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása történész,
könyvtáros
Kitüntetései Széchenyi-díj

Fügedi Erik (1934-ig Filipek; Bécs, 1916. szeptember 22.Budapest, 1992. június 18.) Széchenyi-díjas magyar történész, könyvtáros.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Filipek Sándor (1880-1974),[1] pesti gépészmérnök édesanyja Prochazka Gertrud (1891-1966) volt.[2] Jómódú családból származott, dédnagyapja Waltersdorfer Vilmos (1824-1894) sörgyári igazgató, üknagyapja, Jurenák Pál (1796-1876) pedig a főváros legnagyobb vaskereskedője volt. Budapesten a piarista gimnáziumban érettségizett 1934-ben, majd a Tudományegyetem latin–történelem szakára nyert felvételt. 1938-ban doktorált Mályusz Elemér tanítványaként. Ezután a Magyar Országos Levéltárba került, ahol 1946-ig dolgozott. 1939 és 1941 között azonban katonai szolgálatot kellett teljesítenie, behívták, és a doni harctérre került. Leszerelése után, 1943-ban ösztöndíjjal Szlovákiába küldték az ott maradt levéltárak anyagainak filmezésére. Pozsonyban érte meg a háború végét, és csak 1945 közepén tért vissza Budapestre.

1946 elején, miután a veszélyeztetett magángyűjtemények miniszteri biztosa visszalépett, 1947 júliusában elfoglalta a kulturális emlékek további pusztulásának megakadályozása és felmérése érdekében létrehozott hivatalt. Ezt a posztot 1949 végéig töltötte be, amikor megszüntették hivatalát, és a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjába helyezték át, majd innen került át 1950 őszén a Levéltárak Országos Központjához osztályvezetőnek. A szerény lehetőségek ellenére az új közlevéltári hálózat kiépítésének és megszervezésének feladata hárult rá. Itt sem maradhatott azonban sokáig, 1952 tavaszán egy alkalmi bizottság határozata alapján visszakerült az MMOK-ba, majd egy év múlva elbocsátották. 1953-tól 1961-ig a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár tervkészítőjeként dolgozott.

1961 és 1964 között a Magyar Történelmi Társulat adminisztrátora lett. 1965 és 1980 között a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának történeti kutatócsoportjában tevékenykedett. Ekkor pályája már egyenesbe jött, egyetemen adott elő, konferenciákon, nemzetközi szakmai fórumokon és vállalkozásokban vett részt. 1972-ben lett kandidátus, 1981-ben a Magyar Tudományos Akadémia Művelődéstörténeti Bizottságának tagja és a középkori munkabizottsági elnökévé választották. 1984-től 1986-ig középkori magyar történelmet adott elő az ELTE-n, 1985-ben címzetes egyetemi tanár lett, 1986-ban pedig a történelemtudomány doktora.

1992-ben Széchenyi-díjat kapott különösen a magyar középkorkutatás terén végzett munkásságáért, a legfrissebb nemzetközi eredmények, módszerek, megközelítések átültetéséért, eddig elhanyagolt kutatási területek (egyháztörténet) műveléséért. A Magyar katolikus lexikon lektora volt.

Művei[szerkesztés]

  • Nyitra megye betelepülése. Budapest, 1938. (Település- és népességtörteneti értekezések 1.)
  • Levéltáraink sorsa a felszabadulás után, Levéltári Híradó 1, 34-37, 1951.
  • A levéltári anyag védelme. Budapest, 1952. (Levéltári szakmai továbbképző tanfolyami előadásai)
  • Stredoveké české listiny. Középkori oklevelek. Budapest, 1952. (Magyarországi szláv nyelvemlékek 1.)
  • K otázke užívania slovenského jazyka na panstvách v 17. storočí. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1955.
  • Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán, Tanulmányok Budapest Múltjából 13, 1959.
  • Kaschau, eine osteuropäische Handelsstadt am Ende des XV. Jahrhunderts. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1957.
  • Die Wirtschaft des Erzbistums von Grau am Ende des XV. Jahrhunderts. Acta Historica, 1960.
  • Középkori magyar városprivilégiumok, Tanulmányok Budapest Múltjából 14, 1961.
  • Középkori várostörténetünk statisztikai forrásai
  • Jelentés a II. várostörténeti konferenciáról, Arrabona 6, 249-308, 1964.
  • Die Entstehung des Städtewesens in Ungarn, Alba Regia X, 101–118, 1969.
  • A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. Budapest, Magyar Országos Levéltár, 1970.
  • Der Aussenhandel Ungarns am Anfang des 16. Jahrhunderts. Köln-Wien, 1971. (Klny. Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450-1650)
  • Die Ausbreitung der städtischen Lebensform Ungarns. Oppida im XIV. Jahrhundert. Linz, 1972. (Klny. Stadt und Stadtherr im XIV. Jahrhundert)
  • A Szentgyörgyi Vincze család, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11, 1972.
  • Uram királyom - A XV. századi Magyarország hatalmasai. Budapest, 1974. 2. kiadás: Budapest, Fekete Sas Kiadó, 2004.
  • Kimondhatatlan nyomorúság. Két emlékirat a 15-16. századi oszmán fogságról. Fügedi Erik szerk. Zsolt Angélával közösen. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1976.
  • Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1977.
  • A magyar korona regénye. (Benda Kálmán társszerzője.) Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1979.
  • Beiträge zur Siedlungsgeschichte einiger slowakischen Dörfer auf dem Gebiete des heutigen Ungarn. Budapest, 1980. (Klny. Studia Slavica)
  • Középkori rokonsági terminológiánk kérdéséhez. Budapest, 1980. (Klny. Ethnogr.)
  • Bibó-emlékkönyv (társszerző) 1980
  • Steuerlisten, Vermögen und soziale Gruppen in mittelalterichen Städten. Stuttgart, 1980. (Klny. Städtische Gesellschaft und Reformation)
  • Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1981.
  • Medieval Coronations in Hungary, Studies in Mediaeval and Renaissance History 3, 1981.
  • Bodor Imre–Fügedi Erik–Takács Imre: A középkori Magyarország főpapi pecsétjei a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának pecsétmásolat-gyűjteménye alapján; MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, Bp., 1984
  • Mályusz Elemér emlékkönyv. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok; szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc; Akadémiai, Bp., 1984
  • "Könyörülj, bánom, könyörülj..." Gyomaendrőd, Helikon Kiadó, 1986.
  • Ispánok, bárók, kiskirályok. A középkori magyar arisztokrácia fejlődése. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1986. (Nemz. és emlékezet)
  • Kings, bishops, nobles and burghers in medieval Hungary. Ed. by J. M. Bak. London, 1986. (Variorum reprints collected studies series 229.)
  • Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról; szerk., előszó Fügedi Erik, bev. Köpeczi Béla; Gondolat, Bp., 1986
  • Tausend Jahre Stephanskrone Budapest, 1988. (tsz. Benda Kálmán)
  • Vágjad, bánom. 1991.
  • Az Elefánthyak. A középkori magyar nemes és klánja. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1992. 2. kiadás: Budapest, Osiris Kiadó 1999
  • A középkori Magyarország történeti demográfiája; KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Bp., 1992 (A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetének történeti demográfiai füzetei)

Kitüntetései és emléke[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]