Don

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az orosz folyóról szól. A DON toxin jellemzőit itt találja.
Don
Don River near Kalininsky.jpg
A Don a Rosztovi területen
Közigazgatás
Országok Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz 1950 km
Forrásszint 180 m
Vízhozam 935 m³/s
Vízgyűjtő terület 422 000 km²
Forrás Közép-orosz-hátság, Tulai terület
Torkolat Azovi-tenger, Taganrogi-öböl
é. sz. 47° 34′ 07″, k. h. 40° 51′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 07″, k. h. 40° 51′ 10″
Elhelyezkedése
Donrivermap.png

A Don (oroszul Дон [Don]; a régi görögöknél Tanaisz) folyó Oroszországban, vízgyűjtőjét tekintve az európai országrész harmadik legnagyobb folyója a Volga és a Káma után.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közép-orosz-hátság északi részén ered, a Tulai, a Lipecki, a Voronyezsi, a Rosztovi és a Volgográdi területeken folyik keresztül, és 340 km²-es deltát képezve ömlik az Azovi-tenger Taganrogi-öblébe. Medrét Kalacs városától 190 km-en át az 1952-ben elkészült, 2600 km² területű Cimljanszki víztározó alkotja.

Alföldi jellegű folyó, esése kicsi, sok kisebb-nagyobb kanyart alkot. Árterülete széles, az alsó szakaszon néhol eléri a 12–15 km-t. A folyó csaknem teljes hosszában a jobb oldali partfal magas, a bal part sík, lapos. Alsó szakaszán esése rendkívül csekély, folyása nagyon lassú („Csendes Don"). Rosztov-na-Donu alatt 340 km² területű deltát képezve ömlik az Azovi-tenger Taganrogi-öblébe.

Vízgyűjtő medencéje az erdős sztyeppe és a sztyeppe övezetében fekszik, ahol kevés a csapadék, ezért vízhozama – a nagy északi folyókhoz képest – igen kicsi, 935 m³/s. Az éves vízmennyiség 70%-a a tavaszi áradáskor vonul le. A folyó december elején befagy, és az alsó szakaszon kb. 3 hónap után, a felsőn jóval később enged fel.

A Don nagy része, a torkolattól kb. 1600 km-ig hajózható, nyáron a sok zátony miatt a megfelelő mélységet kotrással biztosítják. A folyó és a Volga között Kalacsnál 1952-ben megépült hajózható csatorna a Dont is bekapcsolta a Balti-, Kaszpi- és Fehér-tengert összekötő víziútrendszerbe.

Tanaisz folyó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában úgy tartják, hogy a Don folyó régi görög neve a Tanaisz. Ez a Hérodotosz utáni időkre valószínűleg igaz. Vékony Gábor feltevése szerint a helyzet összetettebb Hérodotosz esetén. Hérodotosz a szkíta Olbiából – ma Ocsakiv a Dnyeper-öböl bejáratánál – az Urál felé haladó karavánút leírásánál egy helyen elmondja, hogy kelet felé a Tanaiszon átkelve a szauromaták földje következik, egy olyan terület, amelyen sem gyümölcstermő, sem vad fa nem nő. Ezen a területen a Meotisztól északra 15 napi járóföldig laknak a szauromaták, azután pedig a budinok, majd az Oarosz folyón túl egy pusztaság után a tüsszageták. Egy másik helyen elmondja, hogy észak felől, a tüsszageták földjéről vagy irányából négy folyó folyik, a Lükosz, az Oarosz, a Tanaisz és a Szürgisz. Ezek alapján Vékony Gábor szerint a folyók a következőképpen azonosíthatók: 1. Donyec felső folyása az Oszkol torkolatáig, 2. az Oszkol és a Donyec az Ajdar torkolatáig, 3. az Ajdar és a Donyec a Donig 4. a Don. [1]

Alátámasztják ezt a növényföldrajzi adatok, feltéve, hogy a szauromatákat a sztyeppére és nem a félsivatagba akarjuk tenni. Egyrészt a torkolatánál a Don kelet felől folyik, azon átkelni tehát dél felé lehet. Utána hamar végetér a sztyeppe és a félsivatag következik a Don–ManicsVolga által határolt területen. Sztyeppe dél felé a Manicstól délre a Kubánig van, észak felé pedig a Don jobb partján, azaz északi oldalán. A sztyeppeövezet azután a Volga–Don-megközelítéstől északra kiterjed a Volgától keletre eső területekre is. [2]

A Donba való torkollásától nagyjából észak felől folyó nagyobb folyó, amely mindkét partján sztyeppe van, valóban a Donyec–Ajdar együttese. A Tanaisz név eredetileg Danaid volt, amelyben a dan- 'folyót' jelent (avesztai dánu, oszét don). Az -aid–awed elem viszont azonosítható az Ajdar nevének elejével. A Dnyeper és a Dnyeszter neve is hasonló iráni névadást tükröz. [3]

Jelentősebb mellékfolyói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyobb városok, kikötők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vékony Őstörténet 162–163. o.
  2. RónaTasHonfoglaló 29. o., növényföldrajzi térkép
  3. Vékony Őstörténet 164. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Don témájú médiaállományokat.