Burgasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Burgasz (Бургас)
Burgaszi kollázs
Burgaszi kollázs
Burgasz címere
Burgasz címere
Burgasz zászlaja
Burgasz zászlaja
Közigazgatás
Ország Bulgária
MegyeBurgasz
Rang város
Polgármester Dimitar Nikolov[1]
Irányítószám 8000
Körzethívószám 056
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 206 371 fő (2015. márc. 15.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság17[1] m
Terület253,644 km²
Időzóna EET, EEST
Elhelyezkedése
Burgasz (Bulgária)
Burgasz
Burgasz
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 42° 30′, k. h. 27° 28′Koordináták: é. sz. 42° 30′, k. h. 27° 28′
Burgasz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Burgasz témájú médiaállományokat.

Burgasz (bolgárul: Бургас) üdülőváros, ipari központ és kikötő Bulgáriában, a Fekete-tenger partvidékének legnyugatibb pontján. A legnagyobb és legfontosabb bolgár kikötő, a bolgár fekete-tengeri part második legnagyobb városa (Várna után), Bulgária városai közt pedig a negyedik legnagyobb. Burgasz megye székhelye.

Földrajz[szerkesztés]

Burgasz az ország keleti részén, a Fekete-tenger nyugati nyúlványa, a Burgaszi-öböl partján fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 17 m.[1] A város környékén helyezkednek el a Burgaszi-tavak, melyek Bulgária legnagyobb tavai: a várost északról az Atanaszovói-tó, délnyugat felől pedig a Burgaszi-tó határolja.

Történelem[szerkesztés]

Nevét először Manuel Phil bizánci költő említette meg, mint Burgosz vagy görögül Pürgosz, ami tornyot jelent, és a legenda szerint a római utazók tájékozódását segítette valahol a mai kikötő helyén. A várost az ókori görög Apollónia polisz (a mai Szozopol) lakói alapították saját városuk közelében mint katonai és megfigyelő állomást, Pürgosz néven. A rómaiak korában katonai kolóniaként működött, ekkor Deultum volt a neve. Burgasz lakosai a római uralom alatt a birodalom legkülönbözőbb népeiből kerületek ki. Kezdetben görögök éltek itt, majd Anatóliából törökök telepedtek le.

Az 1828-29-es orosz-török háború és a drinápolyi béke után a megtorlástól félő bolgár lakosság a visszavonuló orosz katonákkal együtt szinte teljesen elmenekült Burgaszból. Helyükre törökök, a Fekete-tenger északi partvidékéről muszlim cserkeszek, valamint hazájukat vesztett kárdzsalik érkeztek. Miután 1878-ban megalakult a Bolgár Fejedelemség, 1885-ben Burgasz Bulgáriához került. Ekkor viszont a törökök hagyták el a várost és tértek vissza az anyaországba. Az 1900-as évek elején csupán 6 ezren lakták a várost. A rakpartok és a móló kiépítése után indult fejlődésnek Burgasz. Később már a hajóépítő dokkjairól és az kőolaj-feldolgozó iparáról lett híres a település.

Gazdaság[szerkesztés]

Burgasz Bulgária második legnagyobb ipari központja. Több mint 20 000 cég működik a városban, a munkanélküliség pedig 4,3%, ami a legalacsonyabb az országban. Itt működik Délkelet-Európa legnagyobb olajfinomítója, mely a Lukoil tulajdonában van. Burgasz kikötője a legnagyobb teherkikötő Bulgáriában.[1]

Idegenforgalom[szerkesztés]

Burgasz a kozmoszból

Délkelet-Bulgária gazdasági, kulturális és turisztikai központja. A Burgaszi repülőtér az egész bolgár déli part légiközlekedési központja, ezért kiinduló helyként szolgál az ország többi fekete-tengeri nyaralóhelyéhez, mint a Napospart, Szozopol, vagy Neszebar.

Burgasz a színhelye a minden évben, augusztusban tartott Nemzetközi Folklór Fesztiválnak: az 1965-ben alapított fesztivál világhírnévre tett szert, a világ minden tájáról érkező résztvevők autentikus népviseleteket viselnek, és népi hagyományaikat mutatják be. A fesztivál része szuvenírvásár, és bazár, népi zenék csendülnek fel, népi táncokat mutatnak be, és kézműves foglalkozásokon is részt lehet venni.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Panoráma

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Welcome to Burgas! (angol nyelven). Burgasz, 2012. június 5. (Hozzáférés: 2012. december 15.)

További információk[szerkesztés]