Mariupol

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mariupol (Маріуполь)
Mariupol címere
Mariupol címere		 Mariupol zászlaja
Mariupol zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületDonecki terület
JárásMariupol Raion (2020. július 19. – )
KözségMariupol urban hromada (2020. június 12. – )
Rangváros Ukrajnában
Alapítás éve1779
PolgármesterVadim Boichenko
Irányítószám87500–87590
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség449 498 fő (2017)[1]
Népsűrűség2 707,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság67 m
Terület166 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 50″, k. h. 37° 33′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 50″, k. h. 37° 33′ 50″
Mariupol weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mariupol témájú médiaállományokat.

Mariupol (ukránul: Маріуполь; oroszul: Мариуполь) területi jelentőségű (alárendeltségű) város Ukrajna Donecki területén. 1948–1989 között a város neve Zsdanov (Жданов) volt. A legnagyobb város az Azovi-tenger partján és egyben Ukrajna tizedik legnagyobb városa. Népessége 2021-ben mintegy 432 000 fő volt.[2]

2022-ben az Ukrajna elleni orosz invázió során a megszálló erők ostrom alá vették a várost. Az összecsapásban a város épületállománya szinte teljesen megsemmisült, és több mint 10 000 civil vesztette életét az orosz bombázásokban.[3][4]

Fekvése[szerkesztés]

Ukrajna délkeleti részén, az Azovi-tenger partján, a Kalmiusz folyó torkolatában terül el. 115 km-re délre fekszik Doneck területi székhelytől, mellyel vasútvonal köti össze.

Története[szerkesztés]

Alapításának előzményei[szerkesztés]

Az Azovi-tenger vidéke a 13. században az Arany Horda része, majd a 15. században abból levált Krími kánság része lett. Később a gyéren lakott déli sztyepp orosz szempontból peremvidéknek és a zaporozsjei kozákság területének számított. Központjuk, a Zaporozsjei szics a Dnyeper alsó folyása mentén, a hajózást nehezítő híres zuhatagokon túl (oroszul: „za porogi”, ukránul: "za porohami") alakult ki. II. Katalin cárnő utasítására 1775-ben katonai erővel felszámolták a szics-et, amelyhez a Kalmiusz folyó torkolata közelében létesített és a krími tatárok által 1769-ben felégetett kozák Dolmaha erődítmény is tartozott.

Az első orosz-török háborút lezáró kücsük-kajnardzsi békeszerződés (1774) értelmében az Azov-vidék jelentős része is az Orosz Birodalomhoz került. A Krími kánság kivált az Oszmán Birodalomból és formálisan független lett, de később, 1783-ban az Orosz Birodalom annektálta, és végleg megszűnt. Addigra a Krím-félsziget keresztény – görög és részben örmény – lakosságát áttelepítették az észak-azovi régióba, ahol letelepedésükhöz külön-külön területeket jelöltek ki. Az átköltöztetés a híres orosz hadvezér, Szuvorov tábornok és a terület kormányzója, G. A. Patyomkin herceg irányításával történt. Szuvorov 1778. szeptember 18-án kelt jelentése szerint 31 386 keresztényt – 18 408 görög, 12 598 örmény, 219 grúz és 161 valah (moldáv) – személyt költöztettek át.

Városalapítás[szerkesztés]

Mariupolt a Krím-félszigetről áttelepülő görögök alapították 1779 körül. A krími Bahcsiszaraj közelében lévő barlangtemplomban a görög metropolita már 1778 tavaszán bejelentette, hogy a keresztény közösséget áttelepítik. 1779. május 21-én (más forrás szerint 1778. március 9-én[5]) kelt II. Katalin rendelete, amely földterületeket és kedvezményes letelepedési feltételeket biztosított a Krímből (és Anatóliából) érkező – zömmel ortodox – keresztényeknek.

A görögöknek sikerült elérniük, hogy ne kelljen másokkal keveredniük és a tengerparti részre is települhessenek. Így a Kalmiusz torkolatánál tervezett és 1778-ban épp hogy építeni kezdett orosz Pavlovszk települést Patyomkin herceg parancsára elköltöztették (vagy csak átnevezték?), és a területet a Krímből érkezett görögök kapták meg. Felépülő városukat a krími Mária-szurdokban (Mariam-Dere) fekvő keresztény szent helyről nevezték el, ahol az Uszpenszkij- (Istenanya elszenderedése-) barlangtemplom állt (és áll ma is), és ahol a Krímből való kivonulásukat először jelentették be.

Mariupolban 1795-ben 469 ház állt, ezek negyede kőből épült. A kereskedelem központja a Kalmiusz torkolatánál lévő tengeri kikötő volt.

19. század[szerkesztés]

1800-ban vámhivatal létesült, 1809-ben pedig kikötői igazgatóságot alapítottak. Az Azov-vidéken és a Kalmiusz folyó környékén fokozatosan 24 görög kolónia jött létre. 1809-ben Mariupol központtal létrehozták a Mariupoli görög körzetet, amely a taganrogi városvezetéshez tartozott ugyan, de viszonylagos autonómiát élvezett, amit csak az 1850-es években szüntettek meg. Az 1820-as években a kormányzat újabb betelepítéseket kezdett: a sztyepp – még mindig ritkán lakott – területeire német mennonitákat hívtak be, később lengyeleket, bolgárokat és részben zsidókat telepítettek le. Mariupolba olasz kereskedő-vállalkozókat vonzott a kialakuló gabonakereskedelem.

A város 1874-ben a Mariupoli ujezd (járás) székhelye lett. A kereskedelem és az ipar gyors fejlődését elősegítette a várost a Donyec-medencével összekötő vasútvonal (Jelanovka–Mariupol, 1882) és az új mélyvízi kikötő megépítése (1886–1889). 1886-ban megalapították az Azovi Hajójavító üzemet. 1895-ben Mariupol lélekszáma 30 922 fő, lakóinak kb. 52%-a görög volt. Forgalmas tengeri kikötőjében elsősorban a Dnyeper vidékén termesztett gabonát (főként búzát és árpát), repce- és kendermagot, illetve ezekből olajpogácsát, lenmagot, valamint a Donyec-medencében bányászott szenet szállítottak külföldre. A városban ekkor 64 ipari üzem, köztük egy gőzmalom, hat bőrgyár, két vasöntöde és vasárugyár működött.

Az 1890-es évek második felében két vasgyár épült a városban: a Nikopol-Mariupol Kohászati Társaság, illetve a belga (?) érdekeltségű Providance vállalkozásában. Ettől kezdve Mariupol a kohászat egyik központjává vált.

A Szovjetunióban[szerkesztés]

A szovjet korszak kezdetén a két vasgyári vállalkozást államosították és egyesítették, (1924-től a vállalat neve Iljics [Lenin] Vas- és Acélgyár), később bővítették és korszerűsítették, nevét 1984-ben Iljics Mariupoli Kohászati Üzemre változtatták.

A szovjet iparosítás idején a Kalmiusz bal partján egy újabb nagy acélkohászati kombinátot is létesítettek, amely napjainkban Azovsztal néven ismert. Ehhez 1930-ban külön teherkikötőt kezdtek építeni a vasérc fogadására. A Kercsi-félsziget lelőhelyéről tengeri úton szállították a foszfátos vasércet (később a Krivij Rih-i [oroszul: Krivoj Rog] lelőhelyről vasúton is), a Donyec-medencéből pedig vasúton a kohászathoz szükséges kőszenet. A kombinátban 1933-ban csapoltak először nyersvasat és 1935-ben kezdték meg a Martin-acélgyártást.[6]

A második világháború alatt a város 1941. október 8. és 1943. szeptember 10. között német katonai megszállás alatt állt. Ezalatt a város súlyos anyagi károkat szenvedett és sok ezer ember halt meg vagy lett deportálva, köztük a holokauszt részeként a város zsidó lakossága.[7] A gyárakat a megszállás idején lerombolták, de a háború utáni években helyreállították, majd bővítették őket.

1948-ban Mariupolt "Zsdanov"-ra keresztelték át a szovjet kommunista politikus, Andrej Zsdanov után, aki a városban született. A város neve 1989-ben újra „Mariupol” lett.[8]

Orosz-ukrán háború[szerkesztés]

A Majdan-i forradalmat követően, 2014-ben oroszbarát tiltakozások törtek ki Kelet-Ukrajnában, így Mariupolban is.

Bővebben: Kelet-ukrajnai háború

A 2022-ben megindult orosz invázió során a városban a sokemeletes épületek min. 90%-a és a magánházak min. 60%-a megsérült vagy megsemmisült.[9][10].

Népessége[szerkesztés]

Népességváltozás[szerkesztés]

A népesség alakulása 1858 és 2017 között
Lakosok száma
5289
7440
40 825
221 529
283 570
503 000
519 000
492 176
453 623
449 498
1858186419261939195919791989200120162017
Adatok: Wikidata

Etnikumok[szerkesztés]

2002-ben etnikailag az ukránok kevesebb mint a lakosság felét adták, de a legnagyobb százalékot (48,7%); a második legnagyobb etnikum az orosz volt (44,4%). Egy 2017. június–júliusi felmérés szerint az ukránok aránya Mariupol lakosságában 59%-ára nőtt, az oroszok aránya pedig 33%-ra csökkent.[11]

Jelentős görög etnikai kisebbség is él a városban.

Gazdaság[szerkesztés]

Ipari központ. Az ukrán kohászat egyik legfontosabb központja és fontos tengeri kikötő.

Nehézipara jelentős, a városban két acélmű is működik.

2014. június 13-tól a Donecki terület ideiglenes székhelye.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt születtek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

  • Városkép
    Városkép
  • Az „Ifjúsági” Kultúrpalota
    Az „Ifjúsági” Kultúrpalota
  • Városi mecset
    Városi mecset
  • A drámaszínház
    A drámaszínház
  • A Színház-tér
    A Színház-tér
  • Banképület
    Banképület
  • A kikötő
    A kikötő

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://www.ukrstat.gov.ua/druk/publicat/kat_u/2017/zb/06/zb_chnn_0117pdf.zip
  2. ↑ [1] (Ukrajina, pop-stat.mashke.org, hozzáférés: 2022-11-22)
  3. ↑ Mariupol mayor says siege has killed more than 10K civilians (angol nyelven). AP NEWS, 2022. április 11. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
  4. ↑ Walsh, Joe: Over 10,000 Mariupol Residents Have Died, Mayor Says—And Death Toll Could Double (angol nyelven). Forbes. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
  5. ↑ Мариупольские греки (rupor.gr, 2022-04-05. Hozzáférés: 2022-10-06)
  6. ↑ История Мариуполя: от основания до «Азовстали» (krymr.com, hozzáférés: 2022-10-06)
  7. ↑ История гибели евреев Мариуполя / СТЕНГАЗЕТА.NET. stengazeta.net. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  8. ↑ "Mariupol" . Encyclopedia Britannica 
  9. ↑ Верховный комиссар представила Совету по правам человека обновленную информацию о ситуации в Мариуполе, Украина. Управление Верховного комиссара ООН по правам человека, 2022. június 16. [2022. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. ↑ „Residents of Mariupol try to survive among its ruins”, 2022. július 21. (Hozzáférés: 2022. július 25.) 
  11. ↑ Wayback Machine. web.archive.org, 2017. augusztus 22. [2017. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  12. ↑ В Мариуполе уничтожен художественный музей имени Архипа Куинджи (novosti.dn.ua, 2022-03-23. Hozzáférés: 2022-03-25)

Források[szerkesztés]

Ez az ukrajnai településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mariupol&oldid=27089302”