Várna (Bulgária)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Várna (Варна)
A várnai strand
A várnai strand
Várna címere
Várna címere
Várna zászlaja
Várna zászlaja
Közigazgatás
Ország Bulgária
MegyeVárna
Rang város
Alapítás évei.e. 570
Polgármester Kiril Jordanov
Irányítószám
  • 9000–9030
  • 9103
Körzethívószám 052
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség369 162 fő (2020. jún. 15.)[1] +/-
Népsűrűség1 703 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
Terület205 km²
Időzóna EET, EEST
Elhelyezkedése
Várna (Bulgária)
Várna
Várna
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 43° 13′, k. h. 27° 55′Koordináták: é. sz. 43° 13′, k. h. 27° 55′
Várna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Várna témájú médiaállományokat.

Várna (bolgárul: Варна) Bulgária harmadik legnagyobb városa. A Fekete-tenger partján fekszik, a hasonló nevű megye székhelye, fontos turisztikai célpont, kereskedelmi és kulturális központ. A magyarok számára Hunyadi János vesztes csatája révén ismeretes hely.

A várnai katedrális

Fekvése[szerkesztés]

Várna Fekete-tenger partján fekszik, a város legmagasabb pontja 80 méteren, a mészköves Frangen-fennsíkon található. Patkó alakban terül a Várnai-tó és a tenger által körülzárt délszaki növényzettől burjánzó területen. Húsz km hosszú homokos partja kiváló fürdőhely. Legismertebb nyaralóövezetei az Aranyhomok, Albena és a Napospart. Kedvelt kirándulóhely még a várostól 45 km-re északra fekvő egykori román királyi üdülőhely, Balcsik is.

Éghajlata[szerkesztés]

Várna (1952–2011) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)6,07,210,214,820,425,126,626,623,918,612,78,116,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−1,7−1,11,76,110,815,017,217,113,59,14,60,57,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)323044574458514144435642540
Havi napsütéses órák száma90102143180248270301299219167105792203
Forrás: Climatebase.ru[2] , Weather Atlas (sunshine data)[3]


Várna extrém éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)21,222,529,529,034,038,039,438,937,233,027,021,239,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−19,0−17,2−13,5−5,00,00,07,00,00,0−7,7−10,0−17,0−19,0
Forrás: Climatebase.ru[2]


Várna
Hónap Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec Év
Átlagos tengervíz hőm. °C
(°F)
8.0
(46.4)
7.3
(45.1)
7.7
(45.9)
9.7
(49.5)
15.8
(60.4)
21.5
(70.7)
24.5
(76.1)
24.8
(76.6)
22.7
(72.9)
17.8
(64.0)
13.2
(55.8)
9.9
(49.8)
15.2
(59.4)
Átlagos UV index 1 2 3 5 7 8 9 7 5 3 2 1 4.4
forrás: Weather Atlas[3]

Történelme[szerkesztés]

Ókor, középkor[szerkesztés]

Várna Európa egyik legrégebbi városa. Görög nekropolisza ma is megtalálható. Krisztus előtt 570-ben a milétosziak kereskedelmi lerakataként jött létre. Az ókorban Odessus volt a neve. A középkorban többször cserél gazdát a bizánciak és a bolgárok között. Az oszmán törökök először 1389-ben foglalták el, másodjára a magyarok számára végzetes várnai csata során 1444-ben.

A várnai csata[szerkesztés]

A szájhagyomány szerint, mikor II. Murád szultán a magyarok ellen vonult megfogadta, hogy ha legyőzi őket, akkor birodalma fővárosában, Bursa városában húsz dzsámit emel. A várnai csata során ugyan sikerrel járt, de visszatérve Anatóliába rájött, hogy magánvagyona kevés lenne húsz imaház felépítésére, helyette megalkotta Bursa mai ékességét a húszkupolás Ulu Dzsámit, amit a híres szúfi szent, Somuncu baba avatott fel.

II. Murád szultán miután 1440-re megszilárdította birodalma rendjét, haderejével Magyarország ellen fordult. Elsőként Nándorfehérvár elfoglalására tett kísérletet, de nem járt sikerrel. 1442-ben az Erdélyre törő seregei ismét vereséget szenvedtek. A keresztény Európa fellelkesült a győzelmeken és 1443-ban keresztes hadjárat megindítására vették rá a magyar uralkodót, I. (Jagelló) Ulászló magyar királyt, melynek végső célja Drinápoly elfoglalása és a török Európából való kiűzése volt.[4]

Ulászló király jelképes sírja (kenotáfiuma).

A keresztény sereg utolsó egységei 1444. november 9-én érték el a várost, mely a többi környékbeli erődökkel együtt megnyitotta kapuit a sereg előtt. A fáradt katonák a város falai előtt húzták fel sátraikat, melyek legalább másfél négyzetkilométeres területet borítottak el. A délutáni órákban feltűntek nyugatról az első török csapatok. Könnyűlovas akindzsik csoportjai nyargaltak a síkon, mögöttük pedig az egyre erősödő zaj és porfelleg jelezte a szultán seregének érkezését.[4]

Hunyadi, mivel jól ismerte a török taktikát, a csatarend felállításakor a rendelkezésre álló csapatokat viszonylag széles arcvonalon, több önállóan is harcolni képes csapatban állította fel. A török átkarolási kísérletek kivédésére a balszárny közvetlenül a Várnai tó partján fejlődött fel, öt önállóan vezetett mintegy ezer fős bandériumban, zömében erdélyi vitézekből. A szárny parancsnoka Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály volt… November 10-én, a hajnali órákban törökök is megkezdték az előrenyomulást. A ruméliai hadtest huszonötezer harcosa Daud ruméliai beglerbég parancsnoksága alatt a tó és az út között, az anatóliai hadtest pedig Karadzsa anatóliai beglerbéggel az út és a hegy között vonult Várna irányába. Őket követte az úton a szultán kíséretében tízezer janicsár és háromezer portai szpáhi… Az ütközet kezdetén gyakorlatilag mindkét török szárny megsemmisült, a szultán a csatatér elhagyását fontolgatta, de az egyik főembere maradásra bírta. Hunyadi tudta, hogy a török lovasság üldözését annak teljes szétveréséig folytatni kell, nehogy később újra rendeződve visszatérjenek a harcba. Az üldözés megkezdésekor azt kérte a királytól, hogy maradjon a csatatéren a középhaddal, de ne indítson támadást a janicsárok ellen. Azok ugyanis nem estek pánikba, hanem fegyelmezetten várták, hogy utolsó csepp vérükig védelmezzék a szultánt… Amikor egy kis időre szabaddá vált a bejárat a janicsárok által védelmezett cölöpsánc felé, a király – egy mindössze ötszáz fős lengyel–magyar lovashadtest élén – vakmerőn bevágtatott. „Gospodar Murad!” – kiáltott a szultán felé, de a janicsárok már körül is vették. Bár vitézül harcolt, a gyalogosok megsebezték a lovát, és amikor a földre zuhant, Kodzsa Hizir janicsár levágta a fejét és azt lándzsára tűzve a szultánhoz küldte. A király halála a törökök körében lelkesedést, a keresztény seregben pánikot keltett, ezért Hunyadi elrendelte a visszavonulást."[4]

Ottomán és bolgár uralom[szerkesztés]

Az Oszmán Birodalom fennállása során Várna elsősorban a krími háború idején értékelődött fel. Az oroszok 1773-ban és 1828-ban is megostromolták. Várna 1878-ban került a bolgárok kezébe. Hanyatlásnak indult, mikor Dél-Dobrudzsa román kézre került.

Látnivalói[szerkesztés]

Az Euxinográd palota

Leglátványosabb műemléke az ortodox katedrális, aminek az őse a 15. században épült, s a 17. században bővítették ki. A Dzsarnavara parkban egyébként állnak még egy ókori bazilika romjai is.

Híresek Várna múzeumai is. Ilyen a Várnai Régészeti Múzeum, az aquarium és az 1984-ben létesített delfinárium, ami az építésekor a legnagyobb volt a világon. A város határában áll a várnai csata emlékparkja, ahol felkereshetjük I. Ulászló királyunk sírját.

A várostól 8 km-re fekszik az Euxinográd palota, amit Ruplmayer, egy osztrák építész tervezett 1882-ben, s aminek a stílusa a francia kastélyok hangulatát idézi. Itt kiáltották ki az egyesített Bulgáriát 1885-ben. Parkjában 310 növényfajtát tekinthetünk meg.

Közlekedés[szerkesztés]

A városnak három vonalból álló trolibuszhálózata is van.

Vasút[szerkesztés]

Közút[szerkesztés]

Repülés[szerkesztés]

Magyar vonatkozásai[szerkesztés]

Várna legfontosabb körútját I. Ulászlóról nevezték el (Bulevard Vladislav Varnenchik), második legnagyobb körútját Hunyadi Jánosról (Bulevard Yan Hunyad). I. Ulászló emlékére pedig 1924-ben mauzóleum-emlékparkot alapítottak.

Sport[szerkesztés]

A labdarúgás nagy népszerűségnek örvend a városban, amely férfi (Cserno More) és női (Grand Hotel) csapattal is büszkélkedhet.

Testvérvárosai[szerkesztés]

  • Oroszország

Novoszibirszk, Oroszország

  • Magyarország

Szeged, Magyarország

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.grao.bg/tna/t41nm-15-06-2020_2.txt
  2. a b Climatological Normals for Varna, Bulgaria (1952–2011). Climatebase. [2013. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013) Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „climate” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  3. a b Varna, Bulgaria – Climate data. Weather Atlas. (Hozzáférés: 2017)
  4. a b c A várnai csata. [2008. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 12.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Varna
A Wikimédia Commons tartalmaz Várna (Bulgária) témájú médiaállományokat.