Várna (Bulgária)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Várna (Варна)
A  várnai strand
A várnai strand
Várna címere
Várna címere
Várna zászlaja
Várna zászlaja
Közigazgatás
Ország  Bulgária
Megye Várna
Rang város
Alapítás éve i.e. 570
Polgármester Kiril Jordanov
Népesség
Teljes népesség 348 058 fő (2015. márc. 15.)
Népsűrűség 1 703 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 205 km²
Időzóna CET, UTC+2
Elhelyezkedése
Várna (Bulgária)
Várna
Várna
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 43° 13′, k. h. 27° 55′Koordináták: é. sz. 43° 13′, k. h. 27° 55′
Várna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Várna témájú médiaállományokat.

Várna (bolgárul: Варна) Bulgária harmadik legnagyobb városa. A Fekete-tenger partján fekszik, a hasonló nevű megye székhelye, fontos turisztikai célpont, kereskedelmi és kulturális központ. A magyarok számára Hunyadi János vesztes csatája révén ismeretes hely.

A várnai katedrális

Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]

Várna Fekete-tenger partján fekszik, a város legmagasabb pontja 80 méteren, a mészköves Frangen-fennsíkon található. Patkó alakban terül a Várnai-tó és a tenger által körülzárt délszaki növényzettől burjánzó területen. Húsz km hosszú homokos partja kiváló fürdőhely. Legismertebb nyaralóövezetei az Aranyhomok, Albena és a Napospart. Kedvelt kirándulóhely még a várostól 45 km-re északra fekvő egykori román királyi üdülőhely, Balcsik is.

Történelme[forrásszöveg szerkesztése]

Ókor, középkor[forrásszöveg szerkesztése]

Várna Európa egyik legrégebbi városa. Görög nekropolisza ma is megtalálható. Krisztus előtt 570-ben a milétosziak kereskedelmi lerakataként jött létre. Az ókorban Odessus volt a neve. A középkorban többször cserél gazdát a bizánciak és a bolgárok között. Az oszmán törökök először 1389-ben foglalták el, másodjára a magyarok számára végzetes várnai csata során 1444-ben.

A várnai csata[forrásszöveg szerkesztése]

A szájhagyomány szerint, mikor II. Murád szultán a magyarok ellen vonult megfogadta, hogy ha legyőzi őket, akkor birodalma fővárosában, Bursa városában húsz dzsámit emel. A várnai csata során ugyan sikerrel járt, de visszatérve Anatóliába rájött, hogy magánvagyona kevés lenne húsz imaház felépítésére, helyette megalkotta Bursa mai ékességét a húszkupolás Ulu Dzsámit, amit a híres szúfi szent, Somuncu baba avatott fel.

II. Murád szultán miután 1440-re megszilárdította birodalma rendjét, haderejével Magyarország ellen fordult. Elsőként Nándorfehérvár elfoglalására tett kísérletet, de nem járt sikerrel. 1442-ben az Erdélyre törő seregei ismét vereséget szenvedtek. A keresztény Európa fellelkesült a győzelmeken és 1443-ban keresztes hadjárat megindítására vették rá a magyar uralkodót, I. (Jagelló) Ulászló magyar királyt, melynek végső célja Drinápoly elfoglalása és a török Európából való kiűzése volt.[1]

Ulászló király jelképes sírja (kenotáfiuma).

A keresztény sereg utolsó egységei 1444. november 9-én érték el a várost, mely a többi környékbeli erődökkel együtt megnyitotta kapuit a sereg előtt. A fáradt katonák a város falai előtt húzták fel sátraikat, melyek legalább másfél négyzetkilométeres területet borítottak el. A délutáni órákban feltűntek nyugatról az első török csapatok. Könnyűlovas akindzsik csoportjai nyargaltak a síkon, mögöttük pedig az egyre erősödő zaj és porfelleg jelezte a szultán seregének érkezését.[1]

Hunyadi, mivel jól ismerte a török a taktikát, a csatarend felállításakor a rendelkezésre álló csapatokat viszonylag széles arcvonalon, több önállóan is harcolni képes csapatban állította fel. A török átkarolási kísérletek kivédésére a balszárny közvetlenül a Várnai tó partján fejlődött fel, öt önállóan vezetett mintegy ezer fős bandériumban, zömében erdélyi vitézekből. A szárny parancsnoka Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály volt… November 10-én, a hajnali órákban törökök is megkezdték az előrenyomulást. A ruméliai hadtest huszonötezer harcosa Daud ruméliai beglerbég parancsnoksága alatt a tó és az út között, az anatóliai hadtest pedig Karadzsa anatóliai beglerbéggel az út és a hegy között vonult Várna irányába. Őket követte az úton a szultán kíséretében tízezer janicsár és háromezer portai szpáhi… Az ütközet kezdetén gyakorlatilag mindkét török szárny megsemmisült, a szultán a csatatér elhagyását fontolgatta, de az egyik főembere maradásra bírta. Hunyadi tudta, hogy a török lovasság üldözését annak teljes szétveréséig folytatni kell, nehogy később újra rendeződve visszatérjenek a harcba. Az üldözés megkezdésekor azt kérte a királytól, hogy maradjon a csatatéren a középhaddal, de ne indítson támadást a janicsárok ellen. Azok ugyanis nem estek pánikba, hanem fegyelmezetten várták, hogy utolsó csepp vérükig védelmezzék a szultánt… Amikor egy kis időre szabaddá vált a bejárat a janicsárok által védelmezett cölöpsánc felé, a király – egy mindössze ötszáz fős lengyel–magyar lovashadtest élén – vakmerőn bevágtatott. „Gospodar Murad!” – kiáltott a szultán felé, de a janicsárok már körül is vették. Bár vitézül harcolt, a gyalogosok megsebezték a lovát, és amikor a földre zuhant, Kodzsa Hizir janicsár levágta a fejét és azt lándzsára tűzve a szultánhoz küldte. A király halála a törökök körében lelkesedést, a keresztény seregben pánikot keltett, ezért Hunyadi elrendelte a visszavonulást."[1]

Ottomán és bolgár uralom[forrásszöveg szerkesztése]

Az Oszmán Birodalom fennállása során Várna elsősorban a krími háború idején értékelődött fel. Az oroszok 1773-ban és 1828-ban is megostromolták. Várna 1878-ban került a bolgárok kezébe. Hanyatlásnak indult, mikor Dél-Dobrudzsa román kézre került.

Látnivalói[forrásszöveg szerkesztése]

Az Euxinográd palota

Leglátványosabb műemléke az ortodox katedrális, aminek az őse a 15. században épült, s a 17. században bővítették ki. A Dzsarnavara parkban egyébként állnak még egy ókori bazilika romjai is.

Híresek Várna múzeumai is. Ilyen a Várnai Régészeti Múzeum, az aquarium és az 1984-ben létesített delfinárium, ami az építésekor a legnagyobb volt a világon. A város határában áll a várnai csata emlékparkja, ahol felkereshetjük I. Ulászló királyunk sírját.

A várostól 8 km-re fekszik az Euxinográd palota, amit Ruplmayer, egy osztrák építész tervezett 1882-ben, s aminek a stílusa a francia kastélyok hangulatát idézi. Itt kiáltották ki az egyesített Bulgáriát 1885-ben. Parkjában 310 növényfajtát tekinthetünk meg.

Közlekedés[forrásszöveg szerkesztése]

A városnak három vonalból álló trolibuszhálózata is van.

Magyar vonatkozásai[forrásszöveg szerkesztése]

Várna legfontosabb körútját I. Ulászlóról nevezték el (Bulevard Vladislav Varnenchik), második legnagyobb körútját Hunyadi Jánosról (Bulevard Yan Hunyad). I. Ulászló emlékére pedig 1924-ben mauzóleum-emlékparkot alapítottak.

Sport[forrásszöveg szerkesztése]

A labdarúgás nagy népszerűségnek örvend a városban, a Cserno More hazai mérkőzéseit több ezer helyi szurkoló látogatja.

Testvérvárosai[forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

További információk[forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Várna (Bulgária) témájú médiaállományokat.