Várna (Bulgária)
| Várna (Варна) | |||
 | |||
| A várnai strand | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Bulgária | ||
| Megye | Várna | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | i.e. 570 | ||
| Polgármester | Kiril Jordanov | ||
| Irányítószám |
| ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | |||
| Népsűrűség | 1 703 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 80 m | ||
| Terület | 205 km² | ||
| Időzóna | EET, EEST | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 43° 12′ 41″, k. h. 27° 54′ 40″Koordináták: é. sz. 43° 12′ 41″, k. h. 27° 54′ 40″ | |||
| Várna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várna témájú médiaállományokat. | |||
Várna (bolgárul: Варна) Bulgária harmadik legnagyobb városa. A Fekete-tenger partján fekszik, a hasonló nevű megye székhelye, fontos turisztikai célpont, kereskedelmi és kulturális központ. A magyarok számára Hunyadi János vesztes csatája révén ismeretes hely.
Fekvése[szerkesztés]
Várna Fekete-tenger partján fekszik, a város legmagasabb pontja 80 méteren, a mészköves Frangen-fennsíkon található. Patkó alakban terül a Várnai-tó és a tenger által körülzárt délszaki növényzettől burjánzó területen. Húsz km hosszú homokos partja kiváló fürdőhely. Legismertebb nyaralóövezetei az Aranyhomok, Albena és a Napospart. Kedvelt kirándulóhely még a várostól 45 km-re északra fekvő egykori román királyi üdülőhely, Balcsik is.
Éghajlata[szerkesztés]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 6,0 | 7,2 | 10,2 | 14,8 | 20,4 | 25,1 | 26,6 | 26,6 | 23,9 | 18,6 | 12,7 | 8,1 | 16,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,7 | −1,1 | 1,7 | 6,1 | 10,8 | 15,0 | 17,2 | 17,1 | 13,5 | 9,1 | 4,6 | 0,5 | 7,8 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 32 | 30 | 44 | 57 | 44 | 58 | 51 | 41 | 44 | 43 | 56 | 42 | 540 |
| Havi napsütéses órák száma | 90 | 102 | 143 | 180 | 248 | 270 | 301 | 299 | 219 | 167 | 105 | 79 | 2203 |
| Forrás: Climatebase.ru[2] , Weather Atlas (sunshine data)[3] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 21,2 | 22,5 | 29,5 | 29,0 | 34,0 | 38,0 | 39,4 | 38,9 | 37,2 | 33,0 | 27,0 | 21,2 | 39,4 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −19,0 | −17,2 | −13,5 | −5,0 | 0,0 | 0,0 | 7,0 | 0,0 | 0,0 | −7,7 | −10,0 | −17,0 | −19,0 |
| Forrás: Climatebase.ru[2] | |||||||||||||
| Várna | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan | Feb | Mar | Apr | Maj | Jun | Jul | Aug | Sep | Okt | Nov | Dec | Év |
| Átlagos tengervíz hőm. °C (°F) |
8.0 (46.4) |
7.3 (45.1) |
7.7 (45.9) |
9.7 (49.5) |
15.8 (60.4) |
21.5 (70.7) |
24.5 (76.1) |
24.8 (76.6) |
22.7 (72.9) |
17.8 (64.0) |
13.2 (55.8) |
9.9 (49.8) |
15.2 (59.4) |
| Átlagos UV index | 1 | 2 | 3 | 5 | 7 | 8 | 9 | 7 | 5 | 3 | 2 | 1 | 4.4 |
| forrás: Weather Atlas[3] | |||||||||||||
Történelme[szerkesztés]
Ókor, középkor[szerkesztés]
Várna Európa egyik legrégebbi városa. Görög nekropolisza ma is megtalálható. Krisztus előtt 570-ben a milétosziak kereskedelmi lerakataként jött létre. Az ókorban Odesszosz volt a neve. A középkorban többször cserél gazdát a bizánciak és a bolgárok között. Az oszmán törökök először 1389-ben foglalták el, másodjára a magyarok számára végzetes várnai csata során 1444-ben.
A várnai csata[szerkesztés]
A szájhagyomány szerint, mikor II. Murád szultán a magyarok ellen vonult megfogadta, hogy ha legyőzi őket, akkor birodalma fővárosában, Bursa városában húsz dzsámit emel. A várnai csata során ugyan sikerrel járt, de visszatérve Anatóliába rájött, hogy magánvagyona kevés lenne húsz imaház felépítésére, helyette megalkotta Bursa mai ékességét a húszkupolás Ulu Dzsámit, amit a híres szúfi szent, Somuncu baba avatott fel.
II. Murád szultán miután 1440-re megszilárdította birodalma rendjét, haderejével Magyarország ellen fordult. Elsőként Nándorfehérvár elfoglalására tett kísérletet, de nem járt sikerrel. 1442-ben az Erdélyre törő seregei ismét vereséget szenvedtek. A keresztény Európa fellelkesült a győzelmeken és 1443-ban keresztes hadjárat megindítására vették rá a magyar uralkodót, I. (Jagelló) Ulászló magyar királyt, melynek végső célja Drinápoly elfoglalása és a török Európából való kiűzése volt.[4]
A keresztény sereg utolsó egységei 1444. november 9-én érték el a várost, mely a többi környékbeli erődökkel együtt megnyitotta kapuit a sereg előtt. A fáradt katonák a város falai előtt húzták fel sátraikat, melyek legalább másfél négyzetkilométeres területet borítottak el. A délutáni órákban feltűntek nyugatról az első török csapatok. Könnyűlovas akindzsik csoportjai nyargaltak a síkon, mögöttük pedig az egyre erősödő zaj és porfelleg jelezte a szultán seregének érkezését.[4]
Hunyadi, mivel jól ismerte a török taktikát, a csatarend felállításakor a rendelkezésre álló csapatokat viszonylag széles arcvonalon, több önállóan is harcolni képes csapatban állította fel. A török átkarolási kísérletek kivédésére a balszárny közvetlenül a Várnai tó partján fejlődött fel, öt önállóan vezetett mintegy ezer fős bandériumban, zömében erdélyi vitézekből. A szárny parancsnoka Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály volt… November 10-én, a hajnali órákban törökök is megkezdték az előrenyomulást. A ruméliai hadtest huszonötezer harcosa Daud ruméliai beglerbég parancsnoksága alatt a tó és az út között, az anatóliai hadtest pedig Karadzsa anatóliai beglerbéggel az út és a hegy között vonult Várna irányába. Őket követte az úton a szultán kíséretében tízezer janicsár és háromezer portai szpáhi… Az ütközet kezdetén gyakorlatilag mindkét török szárny megsemmisült, a szultán a csatatér elhagyását fontolgatta, de az egyik főembere maradásra bírta. Hunyadi tudta, hogy a török lovasság üldözését annak teljes szétveréséig folytatni kell, nehogy később újra rendeződve visszatérjenek a harcba. Az üldözés megkezdésekor azt kérte a királytól, hogy maradjon a csatatéren a középhaddal, de ne indítson támadást a janicsárok ellen. Azok ugyanis nem estek pánikba, hanem fegyelmezetten várták, hogy utolsó csepp vérükig védelmezzék a szultánt… Amikor egy kis időre szabaddá vált a bejárat a janicsárok által védelmezett cölöpsánc felé, a király – egy mindössze ötszáz fős lengyel–magyar lovashadtest élén – vakmerőn bevágtatott. „Gospodar Murad!” – kiáltott a szultán felé, de a janicsárok már körül is vették. Bár vitézül harcolt, a gyalogosok megsebezték a lovát, és amikor a földre zuhant, Kodzsa Hizir janicsár levágta a fejét és azt lándzsára tűzve a szultánhoz küldte. A király halála a törökök körében lelkesedést, a keresztény seregben pánikot keltett, ezért Hunyadi elrendelte a visszavonulást."[4]
Ottomán és bolgár uralom[szerkesztés]
Az Oszmán Birodalom fennállása során Várna elsősorban a krími háború idején értékelődött fel. Az oroszok 1773-ban és 1828-ban is megostromolták. Várna 1878-ban került a bolgárok kezébe. Hanyatlásnak indult, mikor Dél-Dobrudzsa román kézre került.
Látnivalói[szerkesztés]
Leglátványosabb műemléke az ortodox katedrális, aminek az őse a 15. században épült, s a 17. században bővítették ki. A Dzsarnavara parkban egyébként állnak még egy ókori bazilika romjai is.
Híresek Várna múzeumai is. Ilyen a Várnai Régészeti Múzeum, az aquarium és az 1984-ben létesített delfinárium, ami az építésekor a legnagyobb volt a világon. A város határában áll a várnai csata emlékparkja, ahol felkereshetjük I. Ulászló királyunk sírját.
A várostól 8 km-re fekszik az Euxinográd palota, amit Viktor Rumpelmayer, egy osztrák építész tervezett 1882-ben, s aminek a stílusa a francia kastélyok hangulatát idézi. Itt kiáltották ki az egyesített Bulgáriát 1885-ben. Parkjában 310 növényfajtát tekinthetünk meg.
Közlekedés[szerkesztés]
A városnak három vonalból álló trolibuszhálózata is van.
Vasút[szerkesztés]
Közút[szerkesztés]
Repülés[szerkesztés]
Magyar vonatkozásai[szerkesztés]
Várna legfontosabb körútját I. Ulászlóról nevezték el (Bulevard Vladislav Varnenchik), második legnagyobb körútját Hunyadi Jánosról (Bulevard Yan Hunyad). I. Ulászló emlékére pedig 1924-ben mauzóleum-emlékparkot alapítottak.
Sport[szerkesztés]
A labdarúgás nagy népszerűségnek örvend a városban, amely férfi (Cserno More) és női (Grand Hotel) csapattal is büszkélkedhet.
Testvérvárosai[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b https://www.grao.bg/tna/t41nm-15-03-2024_2.txt
- ↑ a b Climatological Normals for Varna, Bulgaria (1952–2011). Climatebase. [2013. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013)
- ↑ a b Varna, Bulgaria – Climate data. Weather Atlas. (Hozzáférés: 2017)
- ↑ a b c A várnai csata. [2008. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 12.)
További információk[szerkesztés]
| Országok és városok |  Abházia: Szuhumi · Bulgária: Burgasz, Várna ·  Grúzia: Batumi ·  Oroszország: Szocsi, Novorosszijszk ·  Románia: Konstanca ·  Törökország: Isztambul, Trabzon, Samsun, Zonguldak ·  Ukrajna: Odessza, Jevpatorija, Szevasztopol, Jalta, Mariupol |
|---|---|
| Félszigetek, földnyelvek | Krím · Tarhankuti-félsziget · Szarics-fok · Mehanom-fok · Çam-fok · Civa-fok · Incir-fok · Bafra-fok · Boztepe-fok · İnce-fok · Kerempe-fok · Baba-fok · Kerpe-fok · Iğneada-fok · Emine-fok · Kaliakra-fok |
| A tengerbe ömlő folyók | |
| A Fekete-tenger öblei, szorosai és melléktengerei | |
| Egyéb | |
