Kígyó-sziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kígyó-sziget
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Odesszai
Járás Kilijai
Népesség
Teljes népesség0 fő[1][2]
Földrajzi adatok
Fekvése Fekete-tenger
Terület17 ha = 0,17 km²
Hosszúság0,66 km
Szélesség0,66 km
Tengerszint feletti magasság41 m
Elhelyezkedése
Kígyó-sziget (Fekete-tenger)
Kígyó-sziget
Kígyó-sziget
Pozíció a Fekete-tenger térképén
é. sz. 45° 15′ 18″, k. h. 30° 12′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 18″, k. h. 30° 12′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyó-sziget témájú médiaállományokat.

A Kígyó-sziget (ukránul Острів Зміїний, románul Insula şerpilor) egy apró sziget a Fekete-tengerben, a Duna-deltával szemben. Maga a sziget Ukrajnához tartozik, de a kontinentális talapzat egy részére Románia is igényt tart. Az ukrán álláspont szerint a sziget lakott, ami jogot biztosít számukra a kontinentális talapzatra, ezt azonban a románok vitatják. A román fél 2004 szeptemberében a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult.[3]

Földrajz[szerkesztés]

A Kígyó-sziget fekvése

A sziget a Fekete-tengerben, a Duna-deltától 37 kilométerre keletre fekszik. Területe mindössze 17 ha.[4] Jelentőségét a hozzá tartozó tengerfenék szénhidrogénkincse adja.[5]

Történelem[szerkesztés]

A Kr. e. 6. században a görögök templomot építettek a szigeten Akhilleusz tiszteletére. Később török uralom alá került, egészen 1788-ig. Az orosz-török háború után Oroszországhoz, majd a krími háború után újra Törökországhoz került.

Románia 1879-ben vette birtokba a Kígyó-szigetet. Az 1947-es párizsi békeszerződés a Szovjetuniónak ítélte, amivel egyetértett az 1961-es román-szovjet szerződés is. Az 1997-es román-ukrán alapszerződés leszögezte, hogy a két ország között nincsenek vitatott területi kérdések.[5]

2022. február 24-én, Ukrajna 2022-es orosz inváziójának első napján két orosz hadihajó, a Vaszilij Bikov és a Moszkva lőtte a szigetet. Ugyanazon a napon, egy második támadás során a szigetet megszállták az orosz erők. A csata során az ukrán határőrség nem adta meg magát, így a teljes személyzet, 13 fő hadifogságba került.[6]

Népesség[szerkesztés]

A szigeten kb. 70 fő él. Itt állomásozik egy ukrán légvédelmi alakulat és egy határőrőrs; a civil lakosság nagyrészt építőmunkásokból, geofizikusokból, szeizmológusokból áll.[5] Az ukrán parlament határozatot hozott egy település létesítéséről a szigeten, alátámasztandó érvelését, mely szerint a sziget lakott,[4] így a nemzetközi jog értelmében igényt tarthat a kontinentális talapzatra.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Вилківська міська об'єднана територіальна громада
  2. Загальна інформація
  3. A Fekete-tenger és környéke a román-ukrán viszonyban, Budapest Analyses (letöltve: 2007. február 22.)
  4. a b Területi vita Románia és Ukrajna között Archiválva 2007. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Hírlap, 2007. február 9. (letöltve: 2007. február 22.)
  5. a b c Ukrán-román viszály a Kígyó-sziget miatt Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, karpatinfo.net, 2005. szeptember 3. (letöltve: 2007. február 22.)
  6. HVG.hu: Ukrán haditengerészet: Életben vannak a Kígyó-sziget ukrán védői[halott link] 2022. február. 28. 17:20

Külső hivatkozások[szerkesztés]