Akhilleusz

Akhilleusz
Született	nincs
Elhunyt	nincs Trója
Házastársa	Déidameia Helené
Élettársa	Patroklosz Diomedé Pentheszileia Briszéisz Helené
Gyermekei	Euphorión Neoptolemosz
Szülei	Thetisz Péleusz
Tisztsége	a mürmidónok királya
Sírhelye	Kígyó-sziget
A Wikimédia Commons tartalmaz Akhilleusz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Akhilleusz (latinosan Achilles, ógörögül Ἀχιλλεύς), görög mitológiai alak, Péleusz és Thetisz néreisz fia (Péleidész), Aiakosz unokája (Aiakidész). Születési neve Ligürón. Homérosz Iliaszának főhőse, a görög hős (hérósz) – nem tökéletes – típusa. Szép, bátor és erős, lázasan szeret és szenvedélyesen, irgalmatlanul gyűlöl. Ha haragja lelohadt, nemes és méltányos.

Ifjúkora

A homéroszi mondát a legkisebb részleteiben is kikerekítették a későbbi görög és római költők. Szerintük Thetisz kérői kezdetben Zeusz és Poszeidón voltak, de mivel a titán Prométheusz elárulja nekik a jóslatot, miszerint Thétisz gyermeke hatalmasabb lesz nemzőapjánál, a két isten őt Péleusszal, a mürmidónok halandó fejedelmével házasította össze. Az újszülött Akhilleuszt anyja a Sztüx vizébe mártotta, hogy sérthetetlenné tegye. Ennek során azonban a sarkánál fogva kellett tartania, amely nem ért a folyóba, így ez maradt Akhilleusz egyetlen sebezhető pontja. Ezt követően Thétisz visszatért a tengerbe, magára hagyva férjét és gyermekét. Ezért kapta a gyermek az Akhilleusz nevet, mert szája anyamellet nem érintett. Egy változat szerint azért, mert Thétisz nem a Sztüx folyó vizével, hanem a gyermek tűz fölé tartásával kívánta sebezhetetlenné tenni azt, a terembe lépő Péleusz pedig rémületében megakadályozta, hogy felesége befejezhesse a szertartást.

Tanítója Kheirón kentaur volt, aki a fegyverforgatásra és zenére oktatta, majd Phoiniksz, későbbi harcostársa a Trójai háború alatt. Mivel Péleusznak megjövendölték, hogy fia életének virágában Trója előtt hal meg, az aggódó apa az ifjút Szkürosz szigetére, Lükomédész királyhoz küldte, aki őt leányai társaságában neveltette.

Trója

A trójai háború kitörése alkalmával Odüsszeusz, Phoiniksz és Nesztór magukkal vitték, mert a jós Kalkhasz kinyilatkoztatta, hogy Akhilleusz nélkül Tróját soha nem veszik be. Csellel találták meg a leánynak öltözött Akhilleuszt; a hercegnőknek vitt ajándékok közé fegyvereket rejtettek. Amikor Odüsszeusz és társai úgy tettek, mintha a szigetet támadás érte volna, Akhilleusz azonnal megragadta az egyik kardot, ezzel leleplezve magát. A háború első kilenc évében főleg a Trója környékének helységeit pusztította, földúlta Leszboszt, Lürnésszoszt, Abüdoszt stb.

Pentheszileia amazon és Akhilleusz

Akhilleusz Lükomédész király udvarában (Attikai szarkofág részlete)

Akhilleusz megölte a trójai Hektórt, holttestét pedig meggyalázta

Miután Agamemnón elvette rabnőjét, Briszéiszt – egyes mítoszváltozatokban Briszéisz Diomédész kedvese volt –, Akhilleusz nem harcolt többet, karba font kézzel nézte, ahogyan a görögök és trójaiak pusztítják egymást. Barátja és rokona, Patroklosz azonban megelégelte a tétlenséget, így elkérte Akhilleusz fegyvereit és páncélját, és maga állt a mürmidónok élére. Rendkívül eredményes rohamot vezetett Trója ellen, végül azonban Hektór végzett vele és magához vette a fegyvereit. Akhilleusz bosszút esküdött, majd új a Héphaisztosz istentől kapott új fegyverzetet felöltve a trójaiakra támadt, visszaszorítva őket a városba, majd párviadalban megölte Hektórt.

A legyőzött Hektór holttestét bosszúszomjától hajtva meggyalázta: a harciszekere mögé kötözte és körülvonszolta a város körül, majd a görög sereg előtt. Végül Priamosz kérésére kiadta nagy ellenfele holttestét, hogy tisztességgel temessék el. Hektór megölése után még a trójaiak segítségére siető amazónt, Pentheszileiát és Memnón aithiopsz királyt is megölte – sőt Therszitészt is mivel az kigúnyolta amikor beleszeretett a halott Pentheszileiába és annak holtteste fölött sírt – végül Apollón Parisz képében a sarkán meglőve leterítette.

A hős holttestét a hadsereg máglyán égette el. Egyes változatok szerint a múzsákkal együtt búsuló anyja, Thetisz pedig a halott hamvait elvitte Leukébe, a boldogok szigetére, ahol Akhilleusz újabb, boldog életet élhetett Helenével. Házasságukból született Euphorion. Korábban, Szküroszon fogant és született másik fia, Neoptolemosz ölte meg Priamosz királyt Trója bevétele után.

Emlékezete

Különösen tisztelték a Fekete-tenger egész nyugati és északnyugati partvidékén, kiváltképpen pedig a Borüszthenész torkolata táján.

Nevének etimológiája

Nevét etimológusok többféleképpen magyarázták. Lehetséges, hogy a név folyamistent jelent, s hogy a szóban ugyanaz a gyök rejlik, amely a latin aqua (= víz) és Akhelóosz szavakban van meg (hettita eku = „inni”). Ugyanakkor az akháj népnév is lehetséges, hettita megfelelője körülbelül Aḫḫilawaš lenne, ami összevethető Ahhijava királyság nevével. Az ismert hettita-hurri szavak alapján a šiḫill(iy)aš kifejezés is lehetséges, amely a „szent víz”, „tiszta víz” összetétel első tagja a šiḫill(iy)aš watar fogalomban.

Rokonsága, családja

Déioneusz

Diomédé

Zeusz

Aigina

Aktór

Pszamathé

Aiakosz

Endeisz

Eurütión

Néreusz

Dórisz

Menoitiosz

Szthelené

Phókosz

Telamón

Polümelé

Péleusz

1 Antigoné

2 Polüdóra

3 Thetisz

Patroklosz

Tekméssza

Aiasz

Polüdóra

Meneszthiosz

Akhilleusz

Déidameia

Eurüszakész

Neoptolemosz

Források

• Apollodórosz: Mitológia
• Homérosz