Leszbosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Leszbosz (Λέσβος)
Mitilíni
Mitilíni
Közigazgatás
Ország  Görögország
Régió Észak-Égei-szigetek
Prefektúra Leszbosz
Székhely Mitilíni
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése Égei-tenger
Terület1633,83 km²
Legmagasabb pont Lepetimnosz (967 m)
Időzóna EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
LocationLesbos.PNG
Leszbosz (Görögország)
Leszbosz
Leszbosz
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 39° 10′ 54″, k. h. 26° 19′ 25″Koordináták: é. sz. 39° 10′ 54″, k. h. 26° 19′ 25″
A Leszbosz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Leszbosz témájú médiaállományokat.

Leszbosz[1] (görögül Lézvosz [Λέσβος]) Görögország harmadik, a Földközi-tenger hetedik legnagyobb szigete.

Földrajza[szerkesztés]

Az Égei-tengerben, Kis-Ázsia nyugati partja közelében, közvetlenül Troasztól délre fekszik. A szigetet főként hegyek borítják. Két kiemelkedő hegycsúcsa van, a 967 méteres Lepetimnosz és a hasonló magasságú Olimposz.

Éghajlat[szerkesztés]

Leszbosz, Mitilíni éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)12,112,614,619,023,928,530,430,226,721,717,213,820,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)6,77,08,011,215,219,321,621,418,514,811,48,713,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)13097754721624113894145671
Forrás: Hellenic National Meteorological Service [2]


Leírása[szerkesztés]

A sziget területe 1630 km². Lakosainak száma 108 297 (2001-es adat), melynek több mint harmada Mitilíniben, a sziget fővárosában él. Főbb települései még Plomárion, Ajasszosz, Eresszosz és Mólivosz (archaikus neve Mithímna). A főváros, Mitilíni régi elnevezése Mütiléné, törökül Midüllü.

Történelme[szerkesztés]

A sziget már a bronzkortól kezdve lakott terület. Elsőként a hettiták említik, Lazpa néven. Az i. e. 13. században először Szeha, majd Vilusza birtoka. A század utolsó szakaszában Pijamaradu, a későbbi millavandai (milétoszi) király innen származott.

A középkorban a negyedik kereszthadjárat idején elfoglalták a keresztesek a szigetet, majd a Konstantinápolyi Latin Császárság része lett. 1355-ben genovai Gattilusio család megszerzett néhány görög szigetet és a központját Leszboszon építette ki. Ettől kezdve mintegy száz évig a sziget önálló állam volt, első uralkodó Ferenc segítette Nagy Lajos magyar királyt az Oszmán Birodalom és Bulgária ellen indított 1366. évi hadjáratában.

Nevezetességei[szerkesztés]

A sziget régi nevéből (Leszbosz) származik a leszbikus kifejezés. Ennek eredete Szapphó költészete, melyben a nők közötti szerelmet ábrázolta. Emiatt Lészvosz, közelebbről Szapphó szülővárosa, Eresszosz ma a leszbikusok fő turisztikai célpontja, ahol Európában egyedülálló nőfesztiválokat rendeznek.[3] Azonban egy vita felborzolta a kedélyeket, mert a helyiek ragaszkodnak ahhoz, hogy őket nevezzék az igazi leszbikusoknak. A Görög Meleg és Leszbikus Unió ellen pert indítottak, hogy megtiltsák a szervezet nevében a “leszbikus” szó használatát.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A szabatosan átírt forma Lézvosz volna, de az ÚNMH a hagyományos alakot rendeli megtartani.
  2. HNMS. www.hnms.gr . [2010. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. A leszbosziak megszokták a leszbikusokat, hatter.hu
  4. "Leszbikus vita" Görögországban Archiválva 2018. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, haon.hu

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Lesbos
A Wikimédia Commons tartalmaz Leszbosz témájú médiaállományokat.