Konstantinápolyi Latin Császárság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konstantinápolyi Latin Császárság
Imperium Romaniae
Roiaume de Rhomania
Ῥωμαϊκὴ Βασιλεία
1204 – 1261
Konstantinápolyi Latin Császárság  Imperium Romaniae Roiaume de Rhomania   Ῥωμαϊκὴ Βασιλεία címere
Konstantinápolyi Latin Császárság
Imperium Romaniae
Roiaume de Rhomania
Ῥωμαϊκὴ Βασιλεία címere
LatinEmpire.png
Általános adatok
Fővárosa Konstantinápoly
Terület 350 000 km²
Hivatalos nyelvek latin, francia (hivatalosak), görög (népnyelv)
Vallás római katolikus (hivatalos), görög ortodox (elterjedt)
Kormányzat
Államforma monarchia
Államfő császár
Elődállam
Utódállam
 Bizánci Császárság
Bizánci Császárság 
Commons

A Konstantinápolyi Latin Császárságot (latin nevén Romania) a negyedik keresztes hadjárat után hozták létre a keresztes lovagok 1204 márciusában. A Konstantinápoly központú római katolikus keresztes állam a görög és ortodox Bizánci Birodalmat volt hivatott helyettesíteni. Első császára VIII. Balduin flandriai gróf lett 1204. május 16-án.

A keresztesek és Velence által irányított Latin Császárság kezdettől fogva magának követelte a Bizánci Birodalom összes területét, azonban ezeket csak részben sikerült megszereznie (ráadásul a feudális rendszerből adódóan ezek is nagyrészt szinte független hűbérurak vezetése alá kerültek, mint a Thesszalonikéi Királyság, az Akháj Fejedelemség és az Athéni Hercegség), több helyen görög utódállamok jöttek létre (a Balkánon az Epiruszi Despotátus, Anatóliában pedig a Nikaiai és a Trapezunti Császárság). Emellett a zűrzavaros helyzetet a bolgárok is kihasználták, és erős birodalmat hoztak létre.

Baldvin és utódai hősiesen harcoltak, ennek ellenére 1261. július 25-én Palaiologosz Mihály elfoglalta Konstantinápolyt, és VIII. Mikhaél néven bizánci császárrá nyilvánította magát. II. Baldvin, az utolsó latin császár utódai még sokáig követelték maguknak a címet, ami azonban teljesen kiüresedett.

Konstantinápoly latin császárai (12041261)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
I. (Flandriai) Baldvin (* 1172. júliusa) császár: 1204, †1205. június 11. Régens: (1205–1206) Flandriai Henrik
I. (Flandriai) Henrik (* 1174/1176) császár: 1206, †1216. július 11.
I. (Courtenay) Péter (* 1167) császár: 12161217, †1219 Régens: (1216–1217) Conon de Béthune
(Flandriai) Jolánta (* 1175) császárnő: 1217. április 9., †1219. augusztus 24./26.
I. (Courtenay) Róbert (* 1201) császár: 1219, †1228. január Régens: (1219–1220) Conon de Béthune (másodszor)
Régens: (1220–1221) Giovanni Colonna
II. (Courtenay) Baldvin (* 1217) császár: 12281261, l. alább Régens: (1228–1228) Courtenay Mária nikaiai császárné
Régens: (1228–1231) Narjot de Toucy
Régens: (1237–1238) Anseau de Cayeux
Régens: (1238–1239) Narjot de Toucy (másodszor)
Régens: (1245–1247) Philippe de Toucy
(Brienne-i) János (* 1148) társcsászár: 1231, †1237. március 27.

Névleges latin császárok (12611383)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
II. Baldvin (száműzetésben) névleges császár: 1261, †1273. október
I. (Courtenay-i) Fülöp (* 1243) névleges császár: 1273, †1283. december 15.
I. (Courtenay-i) Katalin (* 1274. november 25.) névleges császárnő: 1283, †1308. január 2.
(Valois) Károly (* 1270. március 12.) névleges császár: 13011308, †1325. december 16.
II. (Valois) Katalin (* 1301. november) névleges császárnő: 1308, †1346. szeptember 20.
II. (Tarantói) Fülöp (* 1278. november 10.) névleges császár: 1313, †1331. december 26.
II. (Tarantói) Róbert (* 1319/1326) névleges császár: 1346, †1364. szeptember 10.
III. (Tarantói) Fülöp (* 1329) névleges császár: 13641373, †1374. november 25.
I. (Baux-i) Jakab (*1353) névleges császár: 1373, †1383. július 7.
Jakab végakaratában I. (Anjou) Lajosra hagyta a címét, de Lajos és utódai sohasem használták.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Morby, John E.: A Konstantinápolyi Császárság, In: J. E. Morby: A világ királyai és királynői. Az idők kezdetétől napjainkig, [ford.: Hideg János], Maecenas Könyvkiadó, 242, 1991. (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.)
  • Runciman, Steven. A keresztes háborúk története. Budapest: Osiris Kiadó. ISBN 963-389-347-X (2002) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]