Domonkos-rend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Domonkos rend (Ordo Fratrum Praedicatorum)
A domonkos rend címere
A domonkos rend címere
Shield of Dominican Order.svg

Rövidítés OP
Egyéb nevek prédikátor testvérek, dömés rend, dömések
Mottó Laudare, benedicere, praedicare. (Dicsérni, áldani, szentbeszédet tartani)
Alapító Guzmán Szent Domonkos
Alapítva 1215
Jóváhagyva 1216
Típus koldulórend, pápai jogú
Tevékenység prédikálás, misszió, tudományos munka

Általános rendfőnök Bruno Cadoré
Székhelye Róma, Convento Santa Sabina (Aventino), Piazza Pietro d'Illiria, 1
Elhelyezkedése
a rend központja (Róma)
a rend központja
a rend központja
Pozíció Róma térképén
é. sz. 41° 53′ 04″, k. h. 12° 28′ 47″
[
A Domonkos rend weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Domonkos rend témájú médiaállományokat.

A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarul Prédikátor Testvérek Rendje; közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések) III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend. Népnyelven Domini canes, azaz az Úr kutyái néven is hívták őket.[1]

A prédikálás meggyőző erejében hívő Szent Domonkos alapította egy évvel korábban, 1215-ben Toulouse-ban. Első szabályzatuk szerint a domonkosoknak (dominikánusoknak) nem lehetnek sem egyéni, sem közösségi vagyontárgyaik, és koldulással tartják fenn magukat.

Történetük, tevékenységük[szerkesztés]

Domonkos szobáját Toulouse-ban (maison Seilhan) tekintik a rend születése helyének

Szent Domonkos szobáját Maison Seilhanban, Toulouse- ban tekintik a rend születésének helyének.

Tevékenységük és hivatásuk a (katolikus) keresztény hit védelme és terjesztése, amit oktatással, igehirdetéssel és prédikálással érnek el. Mindez a keresztény tanítások mély ismeretét követeli meg, ezért a domonkosok tanintézményeket nyitottak a nagyobb városokban, és azokban képezték rendjük tagjait is.
A Rend jelszava: Laudare - Benedicere - Praedicare (Istent dicsérni, áldást mondani és az igét hirdetni).

Jelentős szerepet töltöttek be a teológia terén is; tagjai sorából került ki Aquinói Tamás. [2]

Kézműves vagy ápolói munkát nem végeztek, a házi munkák elvégzésére is laikus testvéreket alkalmaztak.[2]

Még Domonkos megalapította a szerzet női ágát, a Domonkos apácák rendjét. A domonkosok mellé egy harmadrend is szerveződött, amelynek feladata az eretnekek elleni küzdelem és az egyház vagyonának – ha szükséges – fegyverrel is történő megvédése (militia Christi = Krisztus hadserege).[2]

Tudásuk és képzettségük okán többnyire a domonkosok közül kerültek ki az inkvizítorok. Ezzel a rend alapítójának munkásságát folytatták: az albigens keresztes háborúban és utána Szent Domonkos vezette az eretnekek ügyeit kivizsgáló bírósági eljárásokat, amelyeken az áttérni nem hajlandó katharokat és más "eretnekeket" máglyahalálra ítélték, vagyonukat pedig elkobozták. A "piszkos munkát" (végrehajtást) a világi hatalom intézte.

Tomás de Torquemada (Torquemada Tamás) 1481–1498 közötti spanyol főinkvizítor is Domonkos-rendi pap volt.

A 15. század első felében V. Márton pápa megengedte kolostoraiknak a birtokszerzést, de az egyes rendtagoknak továbbra is vagyontalanoknak kellett maradniuk.[2]

1580-ban a rendi növendékek oktatására XIII. Gergely pápa megalapította az Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemet.

A 16. században visszaszorultak az ellenreformáció égisze alatt létrejött új rend, a jezsuiták tevékenysége mellett.

Girolamo Savonarola és Giordano Bruno, – akiket kivégeztek, – továbbá Bartolomé de las Casas (az indiánok védője) is a rendből kerültek ki.

Magyarországon[szerkesztés]

Szent Domonkos kolostor romjai – Budapest, Margit-sziget

Magyarországon 1221-ben Boldog Magyar Pál alapította meg a Domonkos-rendtartományt. Az első kolostorokat Győrben (1225), Esztergomban (1225), Székesfehérvárott (1230 körül), Pécsett (1238) és Budán építették fel.

Feladatuk a kunok megtérítése volt, de vállalkoztak az ősmagyarok felkutatására is (Julianus barát).[2]

A rend női ágának volt a tagja és a Nyulak szigeti (Margit-sziget) kolostorában élt IV. Béla király lánya, Szent Margit.[2]

Nevezetes domonkosok[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Szekeres Sándor: Az eltévedt időszámítás
  2. a b c d e f Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon → Domonkos rend

További információk[szerkesztés]