Mentór
| Mentór | |
 | |
| Szülei | Alkimosz |
| Foglalkozása | író |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mentór témájú médiaállományokat. | |
A görög mitológiában Mentór, Alkumusz fia Odüsszeusz jó barátja és fiának atyai tanácsadója volt.
Ithakán
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Odüsszeusz Mentórra „rábízta egészen a házát” amikor a trójai háborúba indult. Mentór gyámként áll Odüsszeusz fia, a felnövekvő Télemakhosz mellett, sőt az ithakaiak gyűlésén is felszólal érdekében:[1]
„Én csak a népre haragszom, amért itt ültök, ahányan
vagytok mind némán, s szóval sem kéltek e néhány
kérőt megfékezni, pedig hát számotok is nagy.”
Amikor Pallasz Athéné, a bölcsesség istennője az immáron gyermekből ifjúvá serdült fiút jó tanácsokkal és buzdítással kívánja ellátni, maga is Mentor alakját veszi fel,[2] és így szól hozzá:
„én az apád bajtársa vagyok, bennem bizakodhatsz.”
A még tétovázó ifjú elhajózásához Ithakából ő adja meg tettel és szóval a végső lökést, amire a halandó Mentór tettrekészségéből már nem futotta. Példaképként állítja a fiú elé apját, Odüsszeuszt:
„olyan ember volt, ki szavát, tettét befejezte.”
Az istennőnek ezenközben
„Mentóréhoz volt az alakja s a hangja hasonló,”[3]
és így ha csele a mindenkiben istent gyanító görögök előtt nem is marad teljesen észrevétlen, csak egyvalaki van, akinek feltűnik a két Mentór: az egyik az Ithakán maradt halandó, a másik pedig az álruhás istennő, aki az apja után tudakozódó Télemakhoszt hajóútján is elkíséri.
Püloszban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Megérkezvén Nesztórhoz Püloszba Télemakhosz újabb bátorításra szorul Mentórtól, hogy az agg Nesztort kérdezni merje:
„Mert az okosszavu szónoklás még nem tudományom.”[5]
Spártába, Menelaoszhoz vezet Télemakhosz útja tovább, de Pallasz Athéné, a bölcsesség istennője nem látja szükségesnek a Mentór képében nyújtott további külön támogatást:
„…és tovatűnt a bagolyszemü Pallasz Athéné
tengeri sasként; és megdöbbent mind, aki látta.”[6]
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Homérosz, Devecseri Gábor (ford.) (1993). Odüsszeia[7]
- Homérosz: Odüsszeia MVGYOSZ hangoskönyvek
- John Flaxman (1835). Illusztrációk Homérosz Odüsseiájához[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ 2. ének, 225-259. sorok (Homérosz1993)
- ↑ 2. ének, 267-295. sorok
(Homérosz1993) - ↑ 2.ének, 255. és 268. sor (Homérosz1993)
- 1 2 Flaxman1835: John Flaxman, gravee par Reveil (1835). Illustrations of Homer's Odyssey (francia nyelven). Paris. 2007. december 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. december 2.
{{cite book}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ 3.ének, 23. sor (Homérosz 1993)
- ↑ 3.ének, 371. és 372. sor (Homérosz 1993)
- ↑ Homérosz1993: Homérosz, Devecseri Gábor (ford.) (1993). Odüsszeia (magyar nyelven) (Populart füzetek, 8. ed.). Szentendre: Interpopulart Könyvkiadó. ISBN 963-8069-08-2; ISSN 1216-8661 ; 8., MEK-004082. Hozzáférés: 2007. december 2.
