Dnyeper

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dnyeper
A Dnyeper egy műholdas felvételen
A Dnyeper egy műholdas felvételen
Közigazgatás
Országok  Oroszország
 Fehéroroszország
 Ukrajna
Földrajzi adatok
Hossz2 290 km
Vízhozam1 670 m³/s
Vízgyűjtő terület516 300 km²
Forrás Valdaj hegység, Oroszország
Torkolat Fekete-tenger
é. sz. 55° 52′ 20″, k. h. 33° 43′ 26″Koordináták: é. sz. 55° 52′ 20″, k. h. 33° 43′ 26″
Elhelyezkedése
Dnepr basin hu.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Dnyeper témájú médiaállományokat.

A Dnyeper (ukránul: Дніпро Dnyipro; oroszul: Днепр Dnyepr; belaruszul: Дняпро Dnyapro) Európa 4. leghosszabb folyója (a Volga, a Duna és az Urál után) Kelet-Európában.

Elnevezésének eredete[szerkesztés]

A folyót Hérodotosz az 5. században Borysthenes néven említi. Mai neve először a római történetíróknál fordul elő, ők Danaper-nek nevezik. Ennek eredete a szarmata dānu apara „a távoli folyó”.[1] (Szemben a Dnyeszterrel, ami "a közeli folyó".) A dan hangalak a középtörök ten szóból is eredhet, ami szintén folyót jelent. Az ószláv feljegyzések Szlavutics néven ismerik. Ma prepozíciós nyelveket beszélnek a mentén.

Magyar vonatkozások[szerkesztés]

A magyar őstörténet szempontjából is jelentős szerepet játszik, lásd még Levedi és Álmos fejedelmek és Etelköz történelmét (szubbotyici lelőhelycsoport).

Földrajza[szerkesztés]

A Dnyeper Oroszország középső részén, a Valdaj-hegységben ered. A Volgához és Daugavához hasonlóan és déli irányban haladva a Fekete-tengerbe torkollik. 115 km hosszan Fehéroroszország és Ukrajna közt természetes határvonalat képez. A folyó utolsó 800 km-e víztározók sorozata. Ezek a duzzasztóművek egyben vízierőművek is és Ukrajna villamosenergia termelésének 10%-át adják.

A legfontosabb víztározók: kijevi (922 km²), kanyivi (582 km²), kremencsuki (2252 km²), kamjanszkei (567 km²), zaporizzsjai (410 km²) és a kahovkai (2155 km²) víztározó.

A Dnyeper alsó folyásán 1677 km hajózható, és csatorna köti össze a Buggal és a Daugavával.

A Pripjaty (a Dnyeper mellékfolyója) mentén, annak torkolatától mindössze 20 km-re található a csernobili atomerőmű.

Dnyeper Basin Magyar.png

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mallory, J.P. and Victor H. Mair. The Tarim Mummies: Ancient China and the Mystery of the Earliest Peoples from the West. London: Thames and Hudson, 2000. p. 106

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]