Jalta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jalta (Ялта)
Jalta hafen.jpg
Jalta látképe a tenger felől
Jalta címere
Jalta címere
Jalta zászlaja
Jalta zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Krími Autonóm Köztársaság
Járás Jaltai járás
Polgármester Olekszij Bojarcsuk
Irányítószám 98600–98639
Körzethívószám +380 654
Népesség
Teljes népesség 136 366 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 0–500 m
Terület 28,29 km²
Időzóna MSK (UTC+4)
Elhelyezkedése
Jalta  (Oroszország)
Jalta
Jalta
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 44° 29′ 58″, k. h. 34° 09′ 19″Koordináták: é. sz. 44° 29′ 58″, k. h. 34° 09′ 19″
Jalta weboldala

Jalta (ukrán és orosz írással Ялта, krími tatár nyelven Yalta) járási jogú város. Jelentős üdülőváros a Fekete-tenger északi partján. Neve a görög γιαλος (am. biztonságos part) kifejezésből ered.

A nemzetközi jog értelmében Ukrajna területe, a Krími Autonóm Köztársaság része. 2014 márciusa óta a vitatott terület Oroszország része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Krím-félsziget déli részén húzódó Krími-hegység vonulata és a tengerpart közötti szűk 5-8 km-es sávban helyezkedik el a Nagy-Jalta üdülőhely, Jaltával a központtal valamint Gurzuf, Masszandra, Livádia, Koreiz, Miszhor, Szimeiz és Forosz településekkel.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klímája szubtrópusi, melyet az enyhe és csapadékos tél, hűvös tavasz, forró és hosszú nyár, valamint meleg ősz jellemez. A januári átlaghőmérséklet 4 °C, júliusban pedig 24 °C. Az átlagos csapadékmennyiség 560 mm évente.

Növényzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Télen virágzik a hóvirág, az ibolya, a primula, a jázmin, a mandula, a mogyoró, a som és a szamóca. A tavasz a legvirágosabb évszak. A nyár a rózsa, a liliomfa, a gránátalma, a babérrózsa és a lilaakác virágzásának az ideje. A cseresznye és a szőlő szüretelés ideje is.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 15.század első felében a Mangupa fejedelemséghez tartozott
  • 1475-től Oszmán Birodalomhoz tartozik
  • 1774 a Krími Tatár Kánság függetlenné vált
  • 1783-tól az orosz birodalom része
  • 19.század elején a mai Jalta területén, Jalta, Autka és Gyerekoj falvak álltak
  • 1838-ban kapta meg a városi címet és lett járási székhely.
  • Az 1917-es októberi orosz forradalom után a 20-as, 30-as években jelentős fejlesztések történtek. Felújították a kikötőt, üzemek épültek. Az infrastruktúrában óriási eredmény volt a Szevasztopol–Jalta magasfeszültségű vezeték üzembe helyezése. A helyben termelt dohány feldolgozására fermentáló üzem épült.
  • 1944. április 16-án véget ért az 1941 óta tartó német megszállás

1945. február 4-én kezdődött a jaltai konferencia, ahol a szövetségesek, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselői megállapodtak a második világháború utáni Európa politikai felosztásáról.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1970-es években a Masszandra Borászati Kombinát állította elő a Szovjetunió teljes bortermelésének közel a felét. Szintén jelentős mennyiségű illóolaj készült a helyi Krím Rózsája cég üzemeiben.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város közlekedésének érdekessége, hogy Szimferopollal a világ leghosszabb, 86 km-es trolibuszvonala köti össze

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fekete-tenger vízének sótartalma megközelíti az óceánokét, de a felületi rétegekben csak a fele. A legmelegebb napokon a tengervíz hőmérséklete a partközelben eléri a +26 °C,.

A strandoláson kívül különleges éghajlata miatt, légzőszervi és számos egyéb betegségben szenvedőknek is kifejezetten javasolt az üdülés Jaltában, illetve a Krím-félsziget déli partvidékén.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Livádiai Palota
  • Buharai emír palotája, (1907-11). Mór stílus, ma a Jalta Szanatórium része
  • Aranyszájú Szent János-székesegyház (1832-1998)
  • Szent Hripszime örmény templom,(1909-14) Zahorodna u. 8.
  • Ucsan-Szu vízesés, 4 km-re, 95 m magas
  • Alekszandr Nyevszkij-székesegyház (1903) Szadova u.
  • Badarszko kúria (1902-10) Scsorsza u. 2.
  • Masszandra Park
  • Rakparti sétány
  • Partmenti (Primorszki) Park
  • Mária-templom,(1885), Csehov u.
  • Csehov Szanatórium (20. sz. eleje) Halturina u.
  • Szent Tiron Tódor-templom, Selomejevszka u.
  • Magaracs Szőlészeti és Borászati Intézet, Kirov u. 25. Túrák vezetéssel, borkóstolóval.
  • Kötélpálya a Dicsőség- és Darszan-dombra
  • Csehov Színház, Jekatyerinszka u. 11.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jaltai panoráma
Jaltai panoráma

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jalta című cseh Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ukrstat.gov.ua

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • O. Volubejev: Nagy-Jalta (Progressz Kiadó, Moszkva, 1979)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jalta témájú médiaállományokat.