Jalta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Jalta
Ялта, вид от Поликуровского мемориала 02.jpg
Jalta címere
Jalta címere
Jalta zászlaja
Jalta zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Járás Jaltai járás
Rang
Polgármester Olekszij Bojarcsuk
Irányítószám 98600–98639
Körzethívószám +380 654
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 79 457 fő (2017)
Népsűrűség2 808,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0–500 m
Terület28,29 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Jalta (Ukrajna)
Jalta
Jalta
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 44° 29′ 58″, k. h. 34° 09′ 19″Koordináták: é. sz. 44° 29′ 58″, k. h. 34° 09′ 19″
Jalta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jalta témájú médiaállományokat.

Jalta (ukrán és orosz írással Ялта, krími tatár nyelven Yalta) járási jogú város a Krím-félszigeten.[1] Jelentős üdülőváros a Fekete-tenger északi partján. Neve a görög γιαλος (am. biztonságos part) kifejezésből ered.

2014 március 16-án tartott referendumon a Krím sziget lakossága, 83,1%-os részvétel mellett, a leadott szavazatok 96,7%-os többséggel kinyilvánította azon szándékát, hogy a Krím önálló köztársaságként csatlakozzon az Oroszországi Föderációhoz.

2014 márciusa óta Krími Köztársaság részeként a város orosz fennhatóság alá került, melyet Ukrajna és a nemzetközi közösség sem ismert el hivatalosan, mely érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a népszavazás eredménye ellentétes a nyugati nagyhatalmak azon törekvésével, hogy minél jobban csökkentsék Oroszország katonai és gazdasági befolyási szféráját.

A kettős mérce világosan megmutatkozik a Nyugati érdekszféra gondolkodásában, ha a krími népszvazás el nem ismerését szembe állítjuk a nyugati hatalmak által végrehajtott, Koszovót Szerbiától való elszakításának tényével.

Földrajz[szerkesztés]

A Krím déli részén húzódó Krími-hegység vonulata és a tengerpart közötti szűk 5-8 km-es sávban helyezkedik el a Nagy-Jalta üdülőhely, Jaltával a központtal valamint Gurzuf, Masszandra, Livádia, Koreiz, Miszhor, Szimeiz és Forosz településekkel.

Éghajlat[szerkesztés]

Klímája szubtrópusi, melyet az enyhe és csapadékos tél, hűvös tavasz, forró és hosszú nyár, valamint meleg ősz jellemez. A januári átlaghőmérséklet 4 °C, júliusban pedig 24 °C. Az átlagos csapadékmennyiség 560 mm évente.

Növényzet[szerkesztés]

Télen virágzik a hóvirág, az ibolya, a kankalin, a jázmin, a mandula, a mogyoró, a som és a szamóca. A tavasz a legvirágosabb évszak. A nyár a rózsa, a liliomfa, a gránátalma, a babérrózsa és a lilaakác virágzásának az ideje. A cseresznye és a szőlő szüretelés ideje is.

Történet[szerkesztés]

  • 15. század első felében a Mangupa fejedelemséghez tartozott
  • 1475-től Oszmán Birodalomhoz tartozik
  • 1774 a Krími Tatár Kánság függetlenné vált
  • 1783-tól az orosz birodalom része
  • 19. század elején a mai Jalta területén, Jalta, Autka és Gyerekoj falvak álltak
  • 1838-ban kapta meg a városi címet és lett járási székhely.
  • Az 1917-es októberi orosz forradalom után a 20-as, 30-as években jelentős fejlesztések történtek. Felújították a kikötőt, üzemek épültek. Az infrastruktúrában óriási eredmény volt a Szevasztopol–Jalta magasfeszültségű vezeték üzembe helyezése. A helyben termelt dohány feldolgozására fermentáló üzem épült.
  • 1944. április 16-án véget ért az 1941 óta tartó német megszállás
  • 1945. február 4-én kezdődött a jaltai konferencia, ahol a szövetségesek, a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselői megállapodtak a második világháború utáni Európa politikai felosztásáról.
  • 1954-ben Nyikita Hruscsov ukrán származású szovjet párfőtitkár a Krímet az Ukrán Szocialista Köztársasághoz csatolta
  • a Szovjetúnió felbomlásakor Ukrajna részerként szakadt le a Szovjetúnióról.
  • 1991-ben hivatalos és eredményes referendumot tartottak, ahol elnyerte önállóságát. A referendum eredményét elismerte Ukrajna.
  • 1992-ben létrehozták a Krím önálló alkotmányát, de ezt rövid idővel később az Ukrán Parlament (Verhova Rada) eltörölte.
  • 1998-ban, (az 1991-es referendum eredményéhez képest jóval szerényebb mértékű) önállóságot biztosító autonómiát kapott. Erről nem tartottak népszavazást.
  • A krímiek álláspontja szerint 2014-ben Kijevben puccsal hatalomra kerül ideiglenes kormány fennhatósága nem legitim. Ezért 2014 március 16-án népszavazást tartanak, mely elsöprő többségben, önálló köztársaságként az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozás mellett dönt.

Gazdaság[szerkesztés]

Az 1970-es években a Masszandra Borászati Kombinát állította elő a Szovjetunió teljes bortermelésének közel a felét. Szintén jelentős mennyiségű illóolaj készült a helyi Krím Rózsája cég üzemeiben.

Közlekedés[szerkesztés]

A város közlekedésének érdekessége, hogy Szimferopollal a világ leghosszabb, 86 km-es trolibuszvonala köti össze

Turizmus[szerkesztés]

A Fekete-tenger vízének sótartalma megközelíti az óceánokét, de a felületi rétegekben csak a fele. A legmelegebb napokon a tengervíz hőmérséklete a partközelben eléri a +26 °C,.

A strandoláson kívül különleges éghajlata miatt, légzőszervi és számos egyéb betegségben szenvedőknek is kifejezetten javasolt az üdülés Jaltában, illetve a Krím-félsziget déli partvidékén.

Látnivalók[szerkesztés]

A Livádiai Palota
  • Buharai emír palotája (1907-11). Mór stílus, ma a Jalta Szanatórium része
  • Aranyszájú Szent János-székesegyház (1832-1998)
  • Szent Hripszime örmény templom (1909-14), Zahorodna u. 8.
  • Ucsan-Szu vízesés, 4 km-re, 95 m magas
  • Alekszandr Nyevszkij-székesegyház (1903) Szadova u.
  • Badarszko kúria (1902-10) Scsorsza u. 2.
  • Masszandra Park
  • Rakparti sétány
  • Partmenti (Primorszki) Park
  • Mária-templom (1885), Csehov u.
  • Csehov Szanatórium (20. század eleje) Halturina u.
  • Szent Tiron Tódor-templom, Selomejevszka u.
  • Magaracs Szőlészeti és Borászati Intézet, Kirov u. 25. Túrák vezetéssel, borkóstolóval.
  • Kötélpálya a Dicsőség- és Darszan-dombra
  • Csehov Színház, Jekatyerinszka u. 11.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jaltai panoráma
Jaltai panoráma

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jalta című cseh Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.

Források[szerkesztés]

  • O. Volubejev: Nagy-Jalta (Progressz Kiadó, Moszkva, 1979)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jalta témájú médiaállományokat.