Szimferopol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szimferopol (Сімферополь)
Simferopol Montage.png
Szimferopol címere
Szimferopol címere
Szimferopol zászlaja
Szimferopol zászlaja
Becenév: Город пользы (A hasznosság városa)
Közigazgatás
Ország  Ukrajna (de jure)
 Oroszország (de facto)
Terület Krími Autonóm Köztársaság (Ukrajna)
Krími Köztársaság (Oroszország)
Járás Szimferopoli járás
Jogállás város
Alapítás éve1784
Irányítószám 295000—295490 (de facto)
Körzethívószám +7 3652
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 341 799 fő (2018)[1]
Népsűrűség3183,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Terület107 km²
IdőzónaMSK (de facto) (UTC+3)
Elhelyezkedése
Szimferopol (Ukrajna)
Szimferopol
Szimferopol
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 44° 56′ 54″, k. h. 34° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 56′ 54″, k. h. 34° 06′ 00″
Simferopol-Ukraine-Map.png
Szimferopol weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szimferopol témájú médiaállományokat.

Szimferopol (ukránul Сімферополь, oroszul Симферополь, krími tatár nyelven Aqmescit, örményül Սիմֆերոպոլ / Сімферополь; jelentése: A fehér mecset) város a Krímben.[2] A város a Salhir folyó mellett helyezkedik el.

Földrajza és éghajlata[szerkesztés]

A város a Krím-félsziget déli részén, a Krími-hegység északi lejtőjén fekszik. Mellette helyezkedik el a róla elnevezett szimferopoli víztározó.

Az idő többnyire száraz és meleg, enyhe téllel. A januári átlaghőmérséklet –0,5 °C, júniusban pedig 21,2 °C. Az átlag csapadékmennyiség 509 mm évente és 2469 órát süt a nap.

Látnivalók[szerkesztés]

Szalgirka park/Botanikus kert (парк "Салгірка" (ботанічний сад), вул.Ялтинська, 2) 18. század vége

'Tavrika', a 750 éves tölgy (750-річний дуб "Тавріка") 14. század

Műemlékek[szerkesztés]

P.P. Pallasz háza (садиба П.П.Палласа, вул. Ялтинська, 2), 18-19. század

Voroncov palota és melléképüleei Szalgirciben (дворец М.Воронцова в парке Салгирка, проспект Вернадского, 2) 1826. Klasszicista.

Vasútállomás (вокзал, Привокзальная площадь , 1) 1951-1953.

Szentháromság zárda (Троицкий женский монастырь, улица Одесская, 12)

Kebir mecset (мечеть Кебир-Джами, улица Курчатова, 4) 1508., 1772., 1907.

Szkíta település maradványai (городище "Неаполь Скифський", улица Археологическая, улица Батаева, улица Воровского) 3-4. század

Taranova-Belozorova (дом Таранова-Белозёрова, улица Карла Маркса, 28/10) 1822-1826.

Középkori lakóépület (дом Ф.Мюльгаузена, улица Киевская, 24) 1787.

Páter-Pál-székesegyház (Петропавловский кафедральный собор, улица Октябрьская, 11) 1866-1870.

Troszvjátszká templom (Храм трёх святителей, улица Гоголя, 16) 1904.

Kenasza imahely кенаса, улица Караимская (korábban Пархоменко), 6 1891-1896. Eklektikus.

Kosztyántina és Elena házitemplom (Константино-Еленинская церковь. улица Октябрьская), 19. század második fele, orosz stílus

Szent (Nagy) Vaszilij szemináriumi temploma (семінарська церква свв.Василя Великого, Григорія Богослова та Іоана Золотоуста,вул.Героїв Аджимушкая, 7 / вул.Гоголя, 16) 1903., 1930-as évek.

Víztorony (водонапорная башня, улица Гурзуфская, 5) 1920-as évek.

Szavopulo-szökőkút (фонтан А.Савопуло, проспект Кирова) 1881.

Adzsi-Szit-Nafe-mecset (мечеть Аджи-Сеит-Нафе, переулок Колодязный, 3) 18. század vége - 19. század eleje

Bahcsiszeráji Nagyboldogasszony-remetelak (Бахчисарайський Успенський скит, вул.Турецька, 9 / вул.Сергєєва-Ценського, 5)

Viszockovo és Társa teakereskedés (Zincsina épület) (магазин "Торгівля чаями Висоцького та Ко" (будинок Зінчина), вул.Турецька, 21 / вул.Чехова, 5) 19. század második fele

Angyali üdvözlet-apácazárda (Благовіщенське подвір'я Космо-Даміанівського жіночого монастиря, вул.Курчатова, 1)[3]

Múzeumok[szerkesztés]

  • Művészeti Múzeum Karl Libknekhta u. 35. Az óvárosban található, 1913-ban épült neoklasszicista épületben. Anyaga helyi arisztokraták tulajdonában volt nyugat-európai és orosz 16-20. századi képzőművészeti tárgyak. Ajvazovszkij és Kuindzsi festők munkái is megtalálhatók közte a híres "Holdfényes éj a Dnyeper folyónál". A múzeum egy másik részben a szovjet kor művészeinek alkotásai és a modern krími illetve ukrán művészek kiállítása látható. Nyitva: 10:00-16:30.
  • Taurida Központi Múzeum Gogolja u. 14. Az épület 1909-ben bíróságnak épült. Több mint 150 000 kiállítási tárgy. Krím történelme az i.e. 3. évezredtől. A krími gótok kincseinek kiállítása hétvégenként látogatható. Kedden zárva, egyébként nyitva 09:00-17:00 között.
  • Krími Néprajzi Múzeum Puskina u. 18. A néprajzi részleget 1923-ban alapították. A keleti szlávok (oroszok, ukránok, fehéroroszok) kultúrájának gazdag anyaga látható, valamint tatár, karaita, örmény, cigány, észt, bolgár, moldovai, olasz, lengyel és magyar néprajzi tárgyak. Kedden zárva, egyébként nyitva 09:00-17:00 között.

Panoráma[szerkesztés]

A város egy képe a repülőtér felől
A város egy képe a repülőtér felől

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://crimea.gks.ru/wps/wcm/connect/rosstat_ts/crimea/resources/4119070044d694969630bede4cdebdf4/%D0%A7%D0%B8%D1%81%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%BD%D0%BE%D1%81%D1%82%D1%8C+%D0%BD%D0%B0+01-01-2018.pdf
  2. Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
  3. Látnivalók, (ukránul), (oroszul) és (angolul)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szimferopol témájú médiaállományokat.