Rusze

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rusze (Русе)
Collage-ruse.png
Rusze címere
Rusze címere
Rusze zászlaja
Rusze zászlaja
Közigazgatás
Ország Bulgária
MegyeRusze
Rang város
Polgármester Plamen Paszev Sztojlov
Irányítószám 7000
Körzethívószám 082
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség166 056 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság45 m
Terület127,124 km²
Időzóna EET, EEST
Elhelyezkedése
Rusze (Bulgária)
Rusze
Rusze
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 43° 50′ 51″, k. h. 25° 57′ 16″Koordináták: é. sz. 43° 50′ 51″, k. h. 25° 57′ 16″
Rusze weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rusze témájú médiaállományokat.

Rusze (bolgárul: Русе, korábban Ruszcsuk, törökül Rusçuk, régies magyar neve Oroszcsík[1]) város Bulgária északkeleti részén, a Duna jobb partján, Gyurgyevó (Giurgiu) román várossal szemközt. Rusze megye és Rusze község székhelye. 2005 végén 157 540 lakosa volt, amivel Bulgária 5. legnépesebb városa.

Földrajz[szerkesztés]

Rusze Bulgária északkeleti részén található, Bukaresttől 75 km-re délre, a Fekete-tenger partjától 200 km-re nyugatra, a fővárostól, Szófiától pedig 320 km-re északkeletre. A Duna jobb partján fekszik,[2] amely három folyóterasszal rendelkezik 15–22, 30–66 és 54–65 m magasságban. Átlagos tengerszint feletti magassága 45,5 m. Belterülete mintegy 11 km hosszan nyúlik el a folyó partján ellipszis alakban, nyugaton a Ruszenszki Lom folyó torkolatától keleten a Szrabcseto (Сръбчето) nevű dombig. A város déli részén emelkedik a 159 m magas Leventa(wd) (Левента), más néven Szarabair (саръбаир) nevű domb.

Történelem[szerkesztés]

A legkorábbi, újkőkorszaki települések nyomai a Kr. e. 3. és 2. évezredből származnak. A későbbi trák település Vespasianus uralkodása idején (6979) római katonai és hajózási központtá fejlődött a Sexaginta Prista („Hatvan hajó”) néven[2] Moesia (és a Római Birodalom) északi határát védő erődrendszer részeként, védelmül a Dunán túlról érkező támadásokkal szemben.[3] A Singidunum és a Duna-delta közötti úton fekvő erődöt a 6. században pusztították el avar és szláv támadások.

A második bolgár birodalom(wd) alatt, a 1214. században Ruszétől 30–35 km-re délre épült meg Cserven városa, és ez lett a bolgár püspökök székhelye.

A török hódítás és rombolás után Cserven lakói áttelepültek Ruszcsukba, amely élénk török kikötővárossá vált. Az Oszmán Birodalom egyik fő városának számított.[2]

Rusze látképe 1824-ben

A 19. században Rusze a Tuna-vilajet székhelyeként fejlődött tovább. Az Oszmán Birodalom első vasútvonala, a Rusze–Várna-vasútvonal(wd) 1866-ban nyílt meg; ennek részeként a városban épült a mai Bulgária első vasútállomása is.[2] Midhat pasa uralma alatt létesült a városban az első nyomda, amely török és bolgár nyelvű újságot nyomtatott. A felvilágosult pasa közigazgatási reformot hajtott végre, újjászervezte az oktatást, városrendezéssel foglalkozott és szőlészeti mintagazdaságot hozott létre. Több európai ország nyitott konzulátust,[2] szállodák és könyvtárak létesültek.

Az 1878-ban a török uralom alól felszabadult Bulgária legnépesebb városa Rusze lett,[2] 26 000 lakosával. Gazdasága gyorsan fejlődött, a Duna által biztosított európai kapcsolatnak is köszönhetően. Az olasz, osztrák, német és bolgár építészek tervei alapján emelt épületek miatt „kis Bécsnek” is nevezték.[2]

A várost a túlparti Gyurgyevóval összekötő közúti és vasúti híd, a Duna híd az 1950-es években épült.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az észak–déli irányú E85-ös és a kelet–nyugati irányú E70-es európai út. Bukarest és Rusze között a két út fonódik (DN5-ös főút (Románia)), Gyurgyevótól a Duna hídon át érik el a várost, majd előbbi déli irányba, Veliko Tarnovo felé, utóbbi pedig délkeleti irányba, Várna felé vezet.

Rusze vasúthálózata
900 Kaszpicsan (Várna) felé
Jasztrebovo
Cservena Voda
Obrazcov Csiflik
Gyurgyevó/Bukarest felé
Duna híd
Rusze-Szever / iparvágány
iparvágány
Rusze-Razpredelitelna
Nemzeti Közlekedési Múzeum / Rusze-Tovarna
iparvágány / Rusze
Ruszenszki Lom
iparvágány
Dolapite
400 Gorna Orjahovica–Sztara Zagora felé

Vasútállomása csomóponti szerepű; az 1866-ban megnyitott Rusze–Várna-vasútvonal(wd) mellett Gorna Orjahovicán(wd) át Szófia, valamint a Duna hídon át Bukarest felé is vezet vasútvonal. A vasútállomás mellett működik az Avtogara Jug, a város fő távolsági autóbusz-állomása.[4] A központi állomástól délnyugatra található Dolapite megállóhely(wd); a központi állomás és a Duna híd elágazása között Rusze-Tovarna megállóhely(wd) és Rusze-Razpredelitelna vasútállomás(wd); innen délnyugatra pedig Obrazcov Csiflik vasútállomás(wd), Cservena Voda megállóhely(wd) és Jasztrebovo megállóhely(wd). A város ipari területeit és létesítményeit számos iparvágány szolgálja, köztük a Duna híd lábánál található Rusze-Szever vasútállomás(wd).

Ruszei trolibusz

Rusze tömegközlekedését 8 trolibusz- és 18 autóbuszvonal biztosítja.

Érinti az EuroVelo 6 részét képező Duna menti kerékpárút.[5]

A legközelebbi nemzetközi repülőtér a 70 km-re északra található Henri Coandă nemzetközi repülőtér (BukarestOtopeni). A Ruszei repülőtér(wd) kisgépes és cargo forgalomra rendelkezik engedéllyel.

A Ruszei kikötő a legnagyobb dunai kikötő Bulgáriában; közúti és vasúti kapcsolattal is rendelkezik.[2][6]

Kultúra[szerkesztés]

Itt működik a Ruszei Angel Kancsev Egyetem(wd).

Turizmus[szerkesztés]

Battenberg-palota
Szent György-templom

A város főbb nevezetességei:

  • Múzeumok: Nemzeti Szállítási Múzeum, Helyi Történeti Múzeum (a Battenberg-palotában), Nemzeti Hősök Pantheonja, Kaliopa-ház, Zaharij Sztojanov-múzeum, Tonka anyó múzeuma
  • Templomok: Szentháromság-templom, Szent Theotohosz-templom, Szent György-templom, Szent Mihály arkangyal-templom, Szent Petka-templom, Csodatevő Szent Miklós-templom, római katolikus templom, örmény templom, metodista templom, Szeid pasa-mecset
  • Szabadság-szobor: a New York-i szobor mása, 1908-1911-ben épült
  • Ruszei tévétorony(wd), 2001-ig a Balkán legmagasabb tévétornya
  • Régi zenei gimnázium, műemléképület
  • A várostól nem messze található a Világörökség egyik színhelye, az ivanovói sziklatemplomok.

Személyek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zaicz Gábor: Helységnévhasználat és kultúrpolitika a Kárpát-medencében (magyar nyelven) (doc). (Hozzáférés: 2018. július 5.)
  2. a b c d e f g h City of Ruse (angol nyelven). Official Tourism Portal of Bulgaria. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
  3. Sexaginta Pristát először a pesti születésű Felix Philipp Kanitz azonosította Ruszéval.
  4. Автогара Юг - Русе (bolgár nyelven). Avtogara Jug. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
  5. Bulgaria (angol nyelven). EuroVelo. (Hozzáférés: 2018. július 5.)
  6. The port of Ruse (angol nyelven). Ruszei kikötő. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
  7. Együttműködési megállapodás (magyar, angol nyelven) (pdf). Budapest XI. kerülete, 2010. augusztus 19. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
  8. Partnervárosok (magyar nyelven). Budapest XI. kerülete, 2018. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
  9. a b Rusze (magyar nyelven). Budapest XI. kerülete, 2013. augusztus 1. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)

Források[szerkesztés]

  • Bács Gyula: Bulgária. Panoráma útikönyvek, 1972

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ruse, Bulgaria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]