Rusze

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Rusze (Русе)
Collage-ruse.png
Rusze címere
Rusze címere
Rusze zászlaja
Rusze zászlaja
Közigazgatás
Ország Bulgária
MegyeRusze
Rang város
Polgármester Plamen Paszev Sztojlov
Irányítószám 7000
Körzethívószám 082
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 166 056 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság45 m
Terület127,124 km²
Időzóna EET, EEST
Elhelyezkedése
Rusze (Bulgária)
Rusze
Rusze
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 43° 50′ 51″, k. h. 25° 57′ 16″Koordináták: é. sz. 43° 50′ 51″, k. h. 25° 57′ 16″
Rusze weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rusze témájú médiaállományokat.

Rusze (bolgárul: Русе, korábban Ruszcsuk, törökül Rusçuk, régies magyar neve Oroszcsík[1]) város Bulgária északkeleti részén, a Duna jobb partján, Gyurgyevó (Giurgiu) román várossal szemközt. Rusze megye és Rusze község székhelye. 2005 végén 157 540 lakosa volt, amivel Bulgária 5. legnépesebb városa.

Földrajz[szerkesztés]

Rusze Bulgária északkeleti részén található, Bukaresttől 75 km-re délre, a Fekete-tenger partjától 200 km-re nyugatra, a fővárostól, Szófiától pedig 320 km-re északkeletre. A Duna jobb partján fekszik,[2] amely három folyóterasszal rendelkezik 15–22, 30–66 és 54–65 m magasságban. Átlagos tengerszint feletti magassága 45,5 m. Belterülete mintegy 11 km hosszan nyúlik el a folyó partján ellipszis alakban, nyugaton a Ruszenszki Lom folyó torkolatától keleten a Szrabcseto (Сръбчето) nevű dombig. A város déli részén emelkedik a 159 m magas Leventa(wd) (Левента), más néven Szarabair (саръбаир) nevű domb.

Történelem[szerkesztés]

A legkorábbi, újkőkorszaki települések nyomai a Kr. e. 3. és 2. évezredből származnak. A későbbi trák település Vespasianus uralkodása idején (6979) római katonai és hajózási központtá fejlődött a Sexaginta Prista („Hatvan hajó”) néven[2] Moesia (és a Római Birodalom) északi határát védő erődrendszer részeként, védelmül a Dunán túlról érkező támadásokkal szemben.[3] A Singidunum és a Duna-delta közötti úton fekvő erődöt a 6. században pusztították el avar és szláv támadások.

A második bolgár birodalom(wd) alatt, a 1214. században Ruszétől 30–35 km-re délre épült meg Cserven városa, és ez lett a bolgár püspökök székhelye.

A török hódítás és rombolás után Cserven lakói áttelepültek Ruszcsukba, amely élénk török kikötővárossá vált. Az Oszmán Birodalom egyik fő városának számított.[2]

Rusze látképe 1824-ben

A 19. században Rusze a Tuna-vilajet székhelyeként fejlődött tovább. Az Oszmán Birodalom első vasútvonala, a Rusze–Várna-vasútvonal(wd) 1866-ban nyílt meg; ennek részeként a városban épült a mai Bulgária első vasútállomása is.[2] Midhat pasa uralma alatt létesült a városban az első nyomda, amely török és bolgár nyelvű újságot nyomtatott. A felvilágosult pasa közigazgatási reformot hajtott végre, újjászervezte az oktatást, városrendezéssel foglalkozott és szőlészeti mintagazdaságot hozott létre. Több európai ország nyitott konzulátust,[2] szállodák és könyvtárak létesültek.

Az 1878-ban a török uralom alól felszabadult Bulgária legnépesebb városa Rusze lett,[2] 26 000 lakosával. Gazdasága gyorsan fejlődött, a Duna által biztosított európai kapcsolatnak is köszönhetően. Az olasz, osztrák, német és bolgár építészek tervei alapján emelt épületek miatt „kis Bécsnek” is nevezték.[2]

A várost a túlparti Gyurgyevóval összekötő közúti és vasúti híd, a Duna híd az 1950-es években épült.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az észak–déli irányú E85-ös és a kelet–nyugati irányú E70-es európai út. Bukarest és Rusze között a két út fonódik (DN5-ös főút (Románia)), Gyurgyevótól a Duna hídon át érik el a várost, majd előbbi déli irányba, Veliko Tarnovo felé, utóbbi pedig délkeleti irányba, Várna felé vezet.

Rusze vasúthálózata
900 Kaszpicsan (Várna) felé
Jesztrebovo
Cservena Voda
Obrazcov Csiflik
Gyurgyevó/Bukarest felé
Duna híd
Rusze-Szever / iparvágány
iparvágány
Rusze-Razpredelitelna
Nemzeti Közlekedési Múzeum / Rusze-Tovarna
iparvágány / Rusze
Ruszenszki Lom
iparvágány
Dolapite
400 Gorna Orjahovica–Sztara Zagora felé

Vasútállomása csomóponti szerepű; az 1866-ban megnyitott Rusze–Várna-vasútvonal(wd) mellett Gorna Orjahovicán(wd) át Szófia, valamint a Duna hídon át Bukarest felé is vezet vasútvonal. A vasútállomás mellett működik az Avtogara Jug, a város fő távolsági autóbusz-állomása.[4] A központi állomástól délnyugatra található Dolapite megállóhely(wd); a központi állomás és a Duna híd elágazása között Rusze-Tovarna megállóhely(wd) és Rusze-Razpredelitelna vasútállomás(wd); innen délnyugatra pedig Obrazcov Csiflik vasútállomás(wd), Cservena Voda megállóhely(wd) és Jesztrebovo megállóhely(wd). A város ipari területeit és létesítményeit számos iparvágány szolgálja, köztük a Duna híd lábánál található Rusze-Szever vasútállomás(wd).

Ruszei trolibusz

Rusze tömegközlekedését 8 trolibusz- és 18 autóbuszvonal biztosítja.

Érinti az EuroVelo 6 részét képező Duna menti kerékpárút.[5]

A legközelebbi nemzetközi repülőtér a 70 km-re északra található Henri Coandă nemzetközi repülőtér (BukarestOtopeni). A Ruszei repülőtér(wd) kisgépes és cargo forgalomra rendelkezik engedéllyel.

A Ruszei kikötő a legnagyobb dunai kikötő Bulgáriában; közúti és vasúti kapcsolattal is rendelkezik.[2][6]

Kultúra[szerkesztés]

Itt működik a Ruszei Angel Kancsev Egyetem(wd).

Turizmus[szerkesztés]

Battenberg-palota
Szent György-templom

A város főbb nevezetességei:

  • Múzeumok: Nemzeti Szállítási Múzeum, Helyi Történeti Múzeum (a Battenberg-palotában), Nemzeti Hősök Pantheonja, Kaliopa-ház, Zaharij Sztojanov-múzeum, Tonka anyó múzeuma
  • Templomok: Szentháromság-templom, Szent Theotohosz-templom, Szent György-templom, Szent Mihály arkangyal-templom, Szent Petka-templom, Csodatevő Szent Miklós-templom, római katolikus templom, örmény templom, metodista templom, Szeid pasa-mecset
  • Szabadság-szobor: a New York-i szobor mása, 1908-1911-ben épült
  • Ruszei tévétorony(wd), 2001-ig a Balkán legmagasabb tévétornya
  • A várostól nem messze található a Világörökség egyik színhelye, az ivanovói sziklatemplomok.

Személyek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zaicz Gábor: Helységnévhasználat és kultúrpolitika a Kárpát-medencében (magyar nyelven) (doc). (Hozzáférés: 2018. július 5.)
  2. ^ a b c d e f g h City of Ruse (angol nyelven). Official Tourism Portal of Bulgaria. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
  3. Sexaginta Pristát először a pesti születésű Felix Philipp Kanitz azonosította Ruszéval.
  4. Автогара Юг - Русе (bolgár nyelven). Avtogara Jug. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
  5. Bulgaria (angol nyelven). EuroVelo. (Hozzáférés: 2018. július 5.)
  6. The port of Ruse (angol nyelven). Ruszei kikötő. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
  7. Együttműködési megállapodás (magyar, angol nyelven) (pdf). Budapest XI. kerülete, 2010. augusztus 19. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
  8. Partnervárosok (magyar nyelven). Budapest XI. kerülete, 2018. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
  9. ^ a b Rusze (magyar nyelven). Budapest XI. kerülete, 2013. augusztus 1. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)

Források[szerkesztés]

  • Bács Gyula: Bulgária. Panoráma útikönyvek, 1972

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ruse, Bulgaria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]