Rusze

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Rusze (Русе)
Collage-ruse.png
Rusze címere
Rusze címere
Rusze zászlaja
Rusze zászlaja
Közigazgatás
Ország Bulgária
MegyeRusze
Rang város
Irányítószám 7000
Körzethívószám 082
Népesség
Teljes népesség 166 056 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság45 m
Időzóna CET, UTC+2
Elhelyezkedése
Rusze (Bulgária)
Rusze
Rusze
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 43° 51′, k. h. 25° 58′Koordináták: é. sz. 43° 51′, k. h. 25° 58′
Rusze weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rusze témájú médiaállományokat.
Battenberg-palota
Szent György-templom

Rusze (bolgárul: Русе, korábban Ruszcsuk, törökül Rusçuk, régies magyar neve Oroszcsík[1]) város Bulgáriában, a Duna jobb partján, Gyurgyevó ('Giurgiu') román várossal szemközt. Rusze megye és Rusze község székhelye. 2005 végén 157 540 lakosa volt, amivel Bulgária 5. legnépesebb városa.

Történelem[szerkesztés]

A legkorábbi települések nyomai a Kr. e. 3. és 2. évezredből származnak. A római Sexaginta Prista azaz Hatvan hajó kikötőváros a 2. század elején épült azzal a céllal, hogy a Római Birodalom északi határát védje a Dunán túlról érkező támadásokkal szemben. Ez a város az 5. században még létezett, majd a bolgár-törökök elpusztították. Utána a jelenlegi Ruszétől délre épült meg Cserven városa, és ez lett a bolgár püspökök székhelye. A török hódítás és rombolás után Cserven lakói áttelepültek Ruszcsukba, amely élénk török kikötővárossá vált.

A 19. században Rusze a Tuna-vilajet székhelyeként fejlődött tovább. A Török Birodalom első vasútvonala, a Várna-Rusze vonal, 1866-ban nyílt meg. Midhat pasa uralma alatt létesült a városban az első nyomda, amely török és bolgár nyelvű újságot nyomtatott. A felvilágosult pasa közigazgatási reformot hajtott végre, újjászervezte az oktatást, városrendezéssel foglalkozott és szőlészeti mintagazdaságot hozott létre. Több európai ország nyitott konzulátust, szállodák és könyvtárak létesültek. A török uralom alól felszabadult Bulgária legnépesebb városa Rusze lett, 26 000 lakosával.

A várost a túlparti Gyurgyevóval összekötő közúti és vasúti híd, a Duna híd az 1950-es években épült.

Közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az észak–déli irányú E85-ös és a kelet–nyugati irányú E70-es európai út. Bukarest és Rusze között a két út fonódik (DN5-ös főút (Románia)), Gyurgyevótól a Duna hídon át érik el a várost, majd előbbi déli irányba, Veliko Tarnovo felé, utóbbi pedig délkeleti irányba, Várna felé vezet.

Vasútállomása csomóponti szerepű; az 1866-ban megnyitott Rusze–Várna-vasútvonal(wd) mellett Gorna Orjahovicán át(wd) Szófia, valamint a Duna hídon át Bukarest felé is vezet vasútvonal.

Rusze tömegközlekedését 8 trolibusz- és 18 autóbuszvonal biztosítja.

Érinti az EuroVelo 6 részét képező Duna menti kerékpárút.[2]

A legközelebbi nemzetközi repülőtér a 70 km-re északra található Henri Coandă nemzetközi repülőtér (BukarestOtopeni). A Ruszei repülőtér(wd) kisgépes és cargo forgalomra rendelkezik engedéllyel.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Múzeumok: Nemzeti Szállítási Múzeum, Helyi Történeti Múzeum (a Battenberg-palotában), Nemzeti Hősök Pantheonja, Kaliopa-ház, Zaharij Sztojanov-múzeum, Tonka anyó múzeuma
  • Templomok: Szentháromság-templom, Szent Theotohosz-templom, Szent György-templom, Szent Mihály arkangyal-templom, Szent Petka-templom, Csodatevő Szent Miklós-templom, római katolikus templom, örmény templom, metodista templom, Szeid pasa-mecset
  • Szabadság-szobor: a New York-i szobor mása, 1908-1911-ben épült
  • Tévétorony
  • A várostól nem messze található a Világörökség egyik színhelye, az ivanovói sziklatemplomok.

Személyek[szerkesztés]

  • Itt született Elias Canetti (1905–1994) Nobel-díjas író
  • Sztefan Canev író
  • Tanyu Kirjakov kétszeres olimpiai bajnok sportlövő
  • Radi Nedelcsev festő
  • Tonka Obretenova (Tonka anyó), 19. századi forradalmár
  • Itt született Veszelin Topalov (1975) sakknagymester, a FIDE világbajnoka

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zaicz Gábor: Helységnévhasználat és kultúrpolitika a Kárpát-medencében (magyar nyelven) (doc). (Hozzáférés: 2018. július 5.)
  2. Bulgaria (angol nyelven). EuroVelo. (Hozzáférés: 2018. július 5.)

Források[szerkesztés]

  • Bács Gyula: Bulgária. Panoráma útikönyvek, 1972

További információk[szerkesztés]