Dürnstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Dürnstein
Dürnstein NO.JPG
Dürnstein címere
Dürnstein címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Rang város
Járás Kremsvidéki járás
Polgármester Johann Schmidl (ÖVP)
Irányítószám A-3601
Körzethívószám 02711
Forgalmi rendszám KR
Népesség
Teljes népesség 869 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 209 m
Legmagasabb pont 209 m
Terület 16,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Dürnstein (Ausztria)
Dürnstein
Dürnstein
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 24′, k. h. 15° 31′Koordináták: é. sz. 48° 24′, k. h. 15° 31′
Dürnstein weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dürnstein témájú médiaállományokat.
Körséta (Video 2008)
Dürnstein télen

Dürnstein az osztrák Alsó-Ausztria szövetségi tartomány Krems járásnak 861 fős (2015) városa a Duna bal partján. A barokk temploma Wachau egyik jelképeként az UNESCO világörökségi védelmét élvezi. A történelemben többször játszott fontos szerepet, amikor itt raboskodott Oroszlánszívű Richárd, majd a napóleoni háborúk alatt.

Fekvése[szerkesztés]

A község Bécstől 83 km-re nyugatra, Krems an der Donautől 10 km-re nyugatra fekszik a B3-as főút mentén. Kikötője a Wachauba induló hajós kirándulások kiinduló pontja. A Wachau vasútvonalról elérhető vonattal is.

Településrészei[szerkesztés]

  • Dürnstein (340 fő)(Népesség 2011-ben)
  • Dürnsteiner Waldhütten (54 fő)
  • Oberloiben (142 fő)
  • Rothenhof (10 fő)
  • Unterloiben (322 fő)

Története[szerkesztés]

II. Lajos keleti frank király a Duna völgyi területeket eladományozta 860. november 20-án a Salzburgi érsekségnek. Első írásos említése Loiben településként volt, mára beolvadt a városba. 1002-ben II. Henrik német-római császár a Tegernseei apátságnak adta a települést, amit 1019-ben megerősítettek. 1002 óta Unterloiben is hozzá tartozott, Oberloiben Salzburg birtokában volt. 1050-től Azzo von Kuenring volt az első várkapitány. A halála után III. Leutholds III. von Kuenring. A férfi ág 1355. augusztus 4-én megszűnt, majd jöttek a Maissau család tagjai, ezt követően II. Albert osztrák herceg. Ezután Ulrich v. Eitzing L és Zelking család következett. Miután meghaltak a Zinzendorfer család örökölte az új várat, amit 1663-ban Starhemberg családnak eladott, és végül ők 1936-ig birtokosak maradtak. A 12. századtól kiépült a vár. 1192-ben említik mai Dürnstein nevet először.

1192. decemberétől 1193. márciusáig a várban volt bebörtönözve I. Richárd angol király, más néven az Oroszlánszívű Richárd.

1347-ben első említése Dürnstein városának. 1476-ban III. Frigyes német-római császár címer kiállítására adott jogot. 1477 és 1485. között Mátyás király foglalta el a várost. 1551-ben tűzvész pusztította a el az egész várost. 1645-ben Lennart Torstenson foglalta el a várat. I. Lipót magyar királyt itt érte a Franz Karl von Auersperg tábornoktól a hír, hogy 1683. szeptember 13-án Bécs felszabadult a török ostromtól. 1803-ban véget ért a Tegernseei apátság hatalma és Loiben állami közigazgatás alá került. 1805. november 11-én a Napóleoni háborúk részeként lezajlott dürnsteini csata. 1811-ben Loibent elárverezi 158.400 Guldenért gróf Alois Geniceo. 1902-ben gőzhajó állomás nyílt. 1906-ban modern vízvezeték épül. 1909-ben veszi kezdetét a Wachau vasútvonal építése. 1925-ben ismét tűzvész pusztított a városban. 1958. október 19-én megnyílt a mai B3 főút Dunaparti főút Kerms és Emmersdorf közötti szakasza, a városka alatt alagút létesült. 1968-ban a város egyesült Oberloiben és Unterloiben településekkel. 1971-ben egyesült Loiben is Dürnsteinnel.

1994-ben elnyerte az Európa Diplomát, amit a kiemelt európai jelentőségű biológiai, geológiai és/vagy tájképi értékeket hordozó védett területek kaphatnak. 2000-ben, a város Wachauval egyetemben, az UNESCO Világörökség része lett.

Dürnstein látképe díszítette 100-shilling bankjegy hátoldalát 1954-ben. 2009. október 9-én ennek emlékére 10 eurós emlékérmet adtak ki "mesék és mondák Ausztriában" sorozatban "Oroszlánszívű Richárd Dürnstein" alcímmel.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Ágoston-rendi kolostorának (Augustiners-Choherrensteinstift) díszes épületét, gazdag stukkóit és a vidéket uraló barokk tornyát. Dürnsteini Apátságot, 1410-től lakják. Ausztria egyik legszebb barokk apátsági épületegyüttese, kék-fehér plébániatemplomával.[1]
  • Alter Klosterkeller - Kolostor Pince
  • Kunigundenkirche: 1289-ból, jelenleg a torony
  • Városháza
  • Egykori Clarissinnenkirche 1289-ből, ma romos
  • Hotel Schloss Dürnstein(új kastély)
  • Keller Schloss (Pincekastély
  • Dürnstein vára (rom) magasan a város felett a sziklákra épült 1130 körül a Kuenringerek által, napjainkban a turisták kedvelt célpontjának számít. A vár 1645-óta romos. Itt tartották fogva Oroszlánszívű I. Richárdot. Látogatása ingyenes és saját felelősségre történik.[2]
  • Túraösvény, mely a Duna partjától indul és a várostól nyugatra fekvő hegygerincen halad fölfelé. A vulkáni kőzetű sziklák meglepően furcsa és látványos formákat öltenek. A néhol drótokkal biztosított ösvény gyorsan emelkedik és lélegzetelállító látvány nyílik róla a Dunára és a városra is. Az alig 300 méter szintemelkedést leküzdve a Vogelberg és a Schlossberg nyergében hangulatos kis turistaházzal. A házat elhagyva a Schlossberg csúcsára érdemes felsétálni, a Starhembergwartéhoz. Innen meredek ösvényen ereszkedünk a középkori várig.[3]

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Dürnstein című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.