Ugrás a tartalomhoz

Mühldorf (Alsó-Ausztria)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mühldorf
Balra Niederranna, jobbra a Trenninghof
Balra Niederranna, jobbra a Trenninghof
Mühldorf címere
Mühldorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásKremsvidéki járás
Irányítószám3622
Körzethívószám02713
Forgalmi rendszámKR
Népesség
Teljes népesség1331 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
Terület28,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 22′, k. h. 15° 21′48.366667°N 15.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 22′, k. h. 15° 21′48.366667°N 15.350000°E
Térkép
Mühldorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mühldorf témájú médiaállományokat.

Mühldorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Kremsvidéki járásában. 2025 januárjában 1225 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Mühldorf a Kremsvidéki járásban
Az oberrannai vár
A Szt. Margit-plébániatemplom

Mühldorf a tartomány Waldviertel régiójában fekszik a Spitzerbach folyó mentén. Területének 64,5%-a erdő, 1% szőlő, 29,7% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 9 települést egyesít: Amstall (36 lakos 2025-ben), Elsarn am Jauerling (137), Mühldorf (306), Niederranna (161), Oberranna (17), Ötz (148), Ötzbach (75), Povat (85) és Trandorf (260).

A környező önkormányzatok: északra Kottes-Purk, északkeletre Weinzierl am Walde, keletre Spitz, délre Maria Laach am Jauerling, délnyugatra Raxendorf.

Története

[szerkesztés]

A térségbe a 9. században érkeztek bajor telepesek. Neiderranna Szt. Margit-templomát 865-ben alapították. Mühldorfot 1141/1147-ben említik először, amikor a Kuenringek Niederrannával együtt a göttweigi apátságnak adományozták. 1414-ben pálos kolostort alapítottak Unterrannában, amelyet II. József 1783-as egyházrendeletét követően felszámoltak. A térség több földbirtokos között oszlott meg, a két legnagyobb a rannai uaradalom és a göttweigi apátság voltak. A feudális birtokrendszer 1848-as megszűnését követően három község alakult meg: Elsarn am Jauerling, Mühldorf és Trandorf; ezek 1972-ben egyesültek a mai önkormányzattá. A környező hegyekben 1831-ben grafitbányát nyitottak, amely 1968-ig működött. 1886-ban Mühldorfban alapították meg a Raiffeisen Bankot.

Lakosság

[szerkesztés]

A mühldorfi önkormányzat területén 2025 januárjában 1225 fő élt. Lakosságszáma 1971 óta csökkenő tendenciát mutat. 2023-ban az ittlakók 96%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 2,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,2% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 0,4% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 93,6%-a római katolikusnak, 2% evangélikusnak, 0,2% ortodoxnak, 0,1% mohamedánnak, 3,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (99%) kívül a csehek alkották 3 fővel.

A népesség változása:

2016
1 386
2018
1 331

Látnivalók

[szerkesztés]
  • az oberrannai vár
  • Trenninghof kastélya
  • a prandhofi kastély
  • a niederrannai Szt. Margit-plébániatemplom
  • a trandorfi Szt. Ulrik-templom
  • a pékmúzeum

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mühldorf (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.