Stratzing
| Stratzing | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Kremsvidéki járás | ||
| Irányítószám | 3552 | ||
| Körzethívószám | 02719 | ||
| Forgalmi rendszám | KR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 827 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 352 m | ||
| Terület | 5,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Stratzing weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Stratzing témájú médiaállományokat. | |||
Stratzing osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Kremsvidéki járásában. 2025 januárjában 883 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Stratzing a tartomány Waldviertel régiójában fekszik Stratzingbach folyó mentén. Területének 4%-a erdő, 35,3% szőlő, 46,2% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz csak egyetlen település tartozik.
A környező önkormányzatok: északra Lengenfeld, északkeletre Langenlois, délre Krems an der Donau, nyugatra Senftenberg, északnyugatra Droß.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Stratzing területe a kőkorszakban is lakott volt. 1988-ban itt találták meg az egyik legrégebbi nőszobrot, az aurignaci kultúrához köthető, 32-36 ezer éves galgenbergi vénuszt.
Nevét 1140 körül említik először, a falu a Babenbergeké volt. 1209 körül a lilienfeldi apátságot jelentős szőlőkhoz jutott Stratzingban. Gazdasági jelentőségét meghatározta, hogy rajta keresztül vezetett a Bécsből Csehországba vezető út, amelyen sót és vasat szállítottak. II. Rudolf császár 1583-ban mezővárosi jogokkal ruházta fel a települést és címert is adományozott neki. A harmincéves háború során, 1619-ben Stratzingot kifosztották és felégették. 1676-ban pestisjárvány tombolt a környéken, de Stratzing megmenekült és azóta évente hálaadó ünnepséget tartanak Szt. Sebestyén tiszteletére.
Temploma eredetileg Krems filiája volt, majd 1389-től a lilienfeldi apátság felügyelte. A 16. században protestánssá vált a falu, majd a rekatolizáció után ismét Krems, majd Lilienfeld alá került.
Az 1938-as Anschlusst követő közigazgatási reform során Stratzingot Kremshez csatolták. 1948-ban visszanyerte önállóságát. 1971-ben egyesítették a szomszédos Droß-szal Stratzing-Droß néven, de 1993-ban különváltak.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A stratzingi önkormányzat területén 2025 januárjában 883 fő élt. Lakosságszáma 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2023-ban az ittlakók 93,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 3% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,5% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 0,8% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 93,2%-a római katolikusnak, 2,5% evangélikusnak, 3,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a mezővárosnak csak német anyanyelvű lakosai voltak.
A népesség változása:
| 2016 | 833 |
| 2018 | 827 |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- a Szt. Miklós-plébániatemplom
Testvértelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Bad Vigaun (Ausztria)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018". Osztrák Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2019. március 9.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A település honlapja
- Stratzing Statistik Austria
- Stratzing Gedächtnis des Landes
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Stratzing című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

