Mautern an der Donau
| Mautern an der Donau | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Kremsvidéki járás | ||
| Irányítószám | 3512 | ||
| Körzethívószám | 02732 | ||
| Forgalmi rendszám | KR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3418 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 201 m | ||
| Terület | 9,15 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 23′ 37″, k. h. 15° 34′ 39″48.393611°N 15.577500°EKoordináták: é. sz. 48° 23′ 37″, k. h. 15° 34′ 39″48.393611°N 15.577500°E | |||
 | |||
| Mautern an der Donau weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mautern an der Donau témájú médiaállományokat. | |||
Mautern an der Donau osztrák város Alsó-Ausztria Kremsvidéki járásában. 2025 januárjában 3375 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mautern an der Donau a tartomány Mostviertel régiójában fekszik, a Duna jobb partján. Területének 12,5%-a erdő, 23,6% szőlő, 25,2% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 4 települést egyesít: Baumgarten (171 lakos 2025-ben), Hundsheim (200), Mautern an der Donau (2763) és Mauternbach (241).
A környező önkormányzatok: északra Krems an der Donau, keletre Furth bei Göttweig, délre Paudorf, délnyugatra Bergern im Dunkelsteinerwald, nyugatra Rossatz-Arnsdorf, északnyugatra Dürnstein.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mautern területén helyezkedett el az i. sz. 1. században alapított Favianis római erődje, amely a dunai limest védte. Az erődben a Legio II Italica és a Legio I Noricorum is állomásozott. A mellette fekvő városban élt az 5. században Szt. Szeverin, aki kolostort is alapított. A város a későbbiekben is fontos kereskedelmi központ és vámszedőhely maradt
Mautern nevét (Mutarun formában) egy 903-906-as vámrendeletben említik először. A 10. században a passaui püspökség kapta meg és a birtokában is maradt, míg 1710-ben a Schönborn grófokhoz nem került. Az itteni püspöki székhely a vár volt, amelyet a 16. század közepén Wolfgang von Salm idején nagyrészt átépítettek. Altmann püspök 1083-ban az általa alapított göttweigi apátságnak mauterni birtokokat is adományozott, rá bízta az 1050 körül alapított Szt. István-templomot is. Göttweig mellett a passaui Szt. Nikola-kolostor is kapott Altmann püspöktől mauterni birtokot, később itt építették fel a Nikolaihofot. 1277-ben Mautern városa megkapta a pallosjogot, egy évvel később pedig engedélyezték hogy városfalat építsen. A fal nagyrészt a római erődítmények nyomvonalát követte, csak a templomnál és a várnál nyúlt túl azokon. 1467-ben III. Frigyes császár a passaui püspök kérésére címert adományozott a városnak. A harmincéves háborúban a svédek elfoglalták a szomszédos Kremset, de Mauternt megvédték a császári csapatok.
A mauterni Duna-átkelő és vámszedőhelye régóta óta jelentős jövedelmet biztosított a városnak, 1463-ban pedig III. Frigyes császár engedélyezte állandó fahíd építését Mautern és Krems között. A híd többször megrongálódott árvizek és háborúk során, stratégiai okokból többször részben lebontották vagy felgyújtották. 1895-ben a régi hídtól nem messze egy vashidat építettek, amely 1945 májusában a visszavonuló németek felrobbantottak, de még ugyanabban az évben újjáépítették. Az új Duna-hidat 1974-ben adták át.
1849-ben létrehozták a mauterni járásbíróságot, amely 1924-ben beolvadt a kremsi járásbíróság szervezetébe. AZ 1938-as Anschlusst követően Mauternt Kremshez csatolták; önállóságát 1948-ban nyerte vissza. 1970-ben Baumgarten, 1972-ben pedig Mauternbach község csatlakozott Mautern an der Donau önkormányzatához
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Mautern an der Donau-i önkormányzat területén 2025 januárjában 1309 fő élt. Lakosságszáma 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2023-ban az ittlakók 91,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2% a régi (2004 előtti), 3,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,4% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 1,5% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 83,9%-a római katolikusnak, 2,8% evangélikusnak, 0,2% ortodoxnak, 1,9% mohamedánnak, 8,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 8 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német anyanyelvűeken (96,1%) kívül a bosnyákok alkották 0,5%-kal.
A népesség változása:
| Lakosok száma | 3588 | 3567 | 3418 |
| 2016 | 2018 | 2023 |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- a mauterni kastély
- a baumgarteni kastély
- a Szt. István-plébániatemplom
- Favianis romjai
- a Favianis-St. Severin múzeum
Híres mauterniak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Anton Joseph Kerner (1831–1898) botanikus
Testvértelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mautern in Steiermark (Ausztria)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A település honlapja
- Mautern an der Donau Statistik Austria
- Mautern an der Donau Gedächtnis des Landes
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mautern an der Donau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
