Senftenberg (Ausztria)
| Senftenberg | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Kremsvidéki járás | ||
| Irányítószám | 3541 | ||
| Körzethívószám | 02719 | ||
| Forgalmi rendszám | KR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1977 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 254 m | ||
| Terület | 34,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 15° 33′ 16″48.450000°N 15.554444°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 15° 33′ 16″48.450000°N 15.554444°E | |||
 | |||
| Senftenberg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Senftenberg témájú médiaállományokat. | |||
Senftenberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Kremsvidéki járásában. 2025 januárjában 1917 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Senftenberg a tartomány Waldviertel régiójában fekszik a Krems folyó mentén. Területének 75%-a erdő, 4% szőlő, 15,6% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Imbach (567 lakos 2025-ben), Meislingeramt (30), Priel (189), Reichaueramt (61), Senftenberg (969) és Senftenbergeramt (101).
A környező önkormányzatok: északra Gföhl, északkeletre Droß, keletre Stratzing, délkeletre Krems an der Donau, délre Dürnstein, nyugatra Weinzierl am Walde.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Senftenberget 1197-ben említik először egy oklevél tanúja, Ruedeger de Senfenberc nevében. 1200 körül házasság révén Zöbingek szerezték meg, majd 1314-ben a Wallseek vásárolták meg. Az uradalom 1483/89-ben a Schaunberg grófok birtokába került. 1583-ban mezővárosi jogokat, valamint címert kapott. A harmincéves háború idején, 1645-ben várát a svédek lerombolták és soha nem építették újjá. A birtok 1717-ben a Starhemberg grófok birtokába került, egészen 1848-ig, a feudális birtokrendszer megszűnéséig.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A senftenbergi önkormányzat területén 2025 januárjában 1917 fő élt. Lakosságszáma 1900 óta 2000 körül stagnál. 2022-ben az ittlakók 91,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,7% a régi (2004 előtti), 3,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,8% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 2,3% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 88,5%-a római katolikusnak, 1,5% evangélikusnak, 0,8% ortodoxnak, 0,7% mohamedánnak, 6,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor két magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (97%) kívül a szerbek alkották 0,9%-kal.
A népesség változása:
| 2016 | 1 897 |
| 2018 | 1 977 |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- a senftenbergi vár romjai
- a Szt. András-plébániatemplom
- az imbachi Mária születése-plébániatemplom
Testvértelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Senftenberg (Németország)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018". Osztrák Statisztikai Hivatal. Hozzáférés: 2019. március 9.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A település honlapja
- Senftenberg Statistik Austria
- Senftenberg Gedächtnis des Landes
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Senftenberg (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
