Droß
| Droß | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Kremsvidéki járás | ||
| Irányítószám | 3552 | ||
| Körzethívószám | 02719 | ||
| Forgalmi rendszám | KR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 983 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 394 m | ||
| Terület | 10,3 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 27′, k. h. 15° 34′48.450000°N 15.566667°EKoordináták: é. sz. 48° 27′, k. h. 15° 34′48.450000°N 15.566667°E | |||
 | |||
| Droß weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Droß témájú médiaállományokat. | |||
Droß osztrák község Alsó-Ausztria Kremsvidéki járásában. 2025 januárjában 1034 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Droß a tartomány Waldviertel régiójában fekszik a Kannerbach folyó mentén. Területének 55,7%-a erdő, 35,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Droß (1008 lakos 2025-ben) és Droßeramt (26 lakos).
A környező önkormányzatok: északra Gföhl, északkeletre Lengenfeld, délkeletre Stratzing, délnyugatra Senftenberg.
Története
[szerkesztés]Droßt 1135-ben említik először, első ismert birtokosa Ruediger de Drozze volt 1156-ból. 1295-ben akkori tulajdonosa, Niclas von Drozze átadta a várat a hercegnek. 1503-ban Wolfgang Haidelberger szerezte meg. A négytornyos várkastély a 16. században épült és a 18. században nyerte el mai formáját; az eredeti várból a román-gótikus stílusú Szt. György-kápolna maradt meg, amely 1953-ig plébániatemplomként is szolgált (akkor épült meg a Fatimai Mária-kegytemplom, amely ma betölti ezt a funkciót). A harmincéves háborúban, 1620-ban a birtokot elkobozták protestáns tulajdonosától és eladták. 1839-ben 78 házat számláltak össze, 115 családdal és 654 lakossal.
1971-ben Droß és Stratzing községek Stratzing-Droß néven egyesültek, de 1993-ban ismét szétváltak. Droß 1997-ben kapta a címerét.
Lakosság
[szerkesztés]A droßi önkormányzat területén 2025 januárjában 1034 fő élt. Lakosságszáma 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2023-ban az ittlakók 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 1,5% az új EU-tagállamokból érkezett, 0,2% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 91%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 0,4% ortodoxnak, 0,8% mohamedánnak, 6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken kívül (96%) a magyarok alkották egy fővel.
A népesség változása:
| 2016 | 969
|
| 2018 | 983
|
Látnivalók
[szerkesztés]- a droßi kastély
- a Fatimai Mária kegy- és plébániatemplom
- a Szt. György-várkápolna
- a Schäferhof, volt uradalmi magtár
Híres droßiak
[szerkesztés]- Franz Krenn (1816–1897) zeneszerző
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Fátima (Portugália)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- Droß Statistik Austria
- Droß Gedächtnis des Landes
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Droß című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
