III. Frigyes német-római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Frigyes
Hans Burgkmair d. Ä. 005.jpg

Német-római császár
Uralkodási ideje
1440  1493
Koronázása
1442 június 17.
Elődje II. Ernő
Utódja I. Miksa
Osztrák herceg
Uralkodási ideje
1424  1493
Életrajzi adatok
Uralkodóház Habsburg-ház
Született 1415. szeptember 21.
Innsbruck
Elhunyt 1493. augusztus 19. (77 évesen)
Linz
Házastársa Portugáliai Eleonóra német-római császárné
Gyermekei
Édesapja II. Ernő osztrák herceg
Édesanyja Masoviai Cymburgis
III. Frigyes aláírása
III. Frigyes aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Frigyes témájú médiaállományokat.

III. Frigyes (1415. szeptember 21., Innsbruck1493. augusztus 19., Linz) német-római császár, III. Frigyes néven német király, VI. Frigyes néven osztrák herceg.

Élete[szerkesztés]

Frigyes Vas Ernest Lipót-ági osztrák herceg, Alsó-Ausztria, Belső-Ausztria urának és feleségének, Mazóviai Cymburgisnek, fiaként látta meg a napvilágot. 1424-ben követte apját az osztrák hercegi trónon V. Frigyes néven. 1440-ben IV. Frigyes néven lett német király. 1442-ben Frigyes szövetséget kötött Stüssi Rudolffal, Zürich polgármesterével, a Régi Svájci Konföderáció ellen, az régi zürichi háborúban (Alter Zürichkrieg).

1448-ban Frigyes megkötötte a bécsi konkordátumot a Szentszékkel, ami biztosította a császár hatalmát egészen 1806-ig és erős kapcsolatot teremtett a Habsburgok és a szentszék között. 1452-ben, 37 évesen vette feleségül az akkor 18 éves Portugáliai Eleonórát. A hozománnyal enyhíthette adósságait és stabilizálhatta a hatalmát.

Frigyes volt az utolsó császár, akit Rómában koronáztak meg. A ceremóniát 1452-ben hajtotta végre V. Miklós pápa, aki így hatalommal ruházta fel Frigyest. Az újdonsült császár viszont semmi sikert nem volt képes elérni a csatamezőn, így ravasz tervekhez kellett folyamodnia. Ő lépett fel kiskorú unokaöccse, az osztrák uralkodó főherceg, cseh és magyar király, V. (Utószülött) László gyámapjaként. Ám inkább börtönőrnek bizonyult, aki megpróbálta kiterjeszteni a gyámsági kapcsolatot, hogy Alsó-Ausztriát elidegeníthetetlen birtokává tegye. Lászlónak 1452-ben sikerült kiszabadulnia alsó-ausztiai börtönéből és unokatestvéréhez, Zsigmondhoz menekült. Ám Frigyesnek elvesztette a befolyását Magyarország és Csehország fölött. Pár évtizeddel később 1485-ben pedig Hunyadi Mátyás magyar király seregeivel egészen Bécsig nyomult előre. Ám végül minden konfliktusban Frigyes győzedelmeskedett és sokszor még területeket is szerzett ilyen úton. Így örökölte Alsó-Ausztriát is 1457-ben korán elhunyt unokaöccsétől, V. Lászlótól. Bátyja, VI. Albert osztrák herceg pedig Felső-Ausztriát örökölte.

Ennek ellenére Frigyes seregei igen sikeresek voltak, mint például Neuß ostrománál. Így kényszerítette Merész Károly burgundi herceget arra, hogy hozzáadja lányát, Burgundi Máriát Frigyes fiához, Miksához. Burgundia örökségével a Habsburgok hatalmi túlsúlyba kerültek Európában. Innen ered a mondás, „Míg mások háborúznak, te boldog Ausztria házasodj!”, ami a dinasztia mottójává vált.

Lányának, Ausztriai Kunigundának a házassága IV. Albert bajor herceggel újabb cselszövések és intrikák sorozatának eredménye volt. Albert "illegálisan" jutott hatalmas kiterjedésű hűbérbirtokokhoz a birodalom területén. Így kényszerítette a császárt, hogy adja hozzá Innsbruckban élő lányát és hozományként adja oda az elfoglalt hűbérbirtokokat. Frigyes beleegyezett, ám visszavonta hozzájárulását, amikor Albert elfoglalta Regensburgot. Ám mielőtt Kunigunda megtudhatta volna ezt, 1485. január 2-án megtartották az esküvőt. A háborút már csak a császár fiának, Miksának közvetítése akadályozhatta meg.

Néhány kivétellel Frigyes sikeres uralkodónak mondható. 1469-ben püspökséget alapított Bécsben és Bécsújhelyen, amire hercegi elődeinek hosszú sora sem volt képes a századok folyamán.

Frigyes egy operációba halt bele, amikor egy merénylet után a bal lábát amputálni kellett. A sírját Niclaes Gerhaert van Leyden építette a bécsi Szent István-dómban. Ez az emlékmű lett a késői középkor egyik legjelentősebb művészeti alkotása.

Életének utolsó tíz évében fiával együtt uralkodott.


Előző uralkodó:
II. Ernő
Ausztria hercege
14241493
főherceg 1457-től,
VI. Alberttel együtt 14571463
Austria coat of arms official.svg
Következő uralkodó:
I. Miksa
Előző uralkodó:
Albert
Német király
14401493
Német-római császár
14521493
Császárok a Német-római Birodalomban (8001806)
I. Ottó 962-es megkoronázásáig „frank császárok”
800 814 840 843 855 875 877 881 887 891
   I. Károly I. Lajos  —  I. Lothár II. Lajos II. Károly  —  III. Károly  —    
891 894 898 899 901 905 915 924 962 973 983
   Vid Lambert Arnulf  —  III. Lajos  —  I. Berengár  —  I. Ottó II. Ottó   
983 996 1002 1014 1024 1027 1039 1046 1056 1084 1105 1111 1125 1133 1137 1155
    —  III. Ottó  —  II. Henrik  —  II. Konrád  —  III. Henrik  —  IV. Henrik  —  V. Henrik  —  III. Lothár  —    
1155 1190 1197 1209 1215 1220 1250 1312 1313 1328 1347 1355 1378 1410
   I. Frigyes VI. Henrik  —  IV. Ottó  —  II. Frigyes  —  VII. Henrik  —  IV. Lajos  —  IV. Károly  —    
1410 1437 1452 1493 1508 1519 1530 1556 1564 1576 1612 1619 1637
   Zsigmond III. Frigyes I. Miksa V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd   
1637 1657 1705 1711 1740 1742 1745 1765 1790 1792 1806
   III. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly  —  VII. Károly I. Ferenc II. József II. Lipót II. Ferenc   
Karoling-házLiudolf-házSzáli-házSupplinburg-házStauf-házWelf-házWittelsbach-házLuxemburgi-házHabsburg-ház
A német-római császári korona
Következő uralkodó:
I. Miksa