Szent István-székesegyház (Bécs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent István-székesegyház
műemlékileg védett objektum
Wien - Stephansdom.JPG
Wien - Stephansdom, Hauptschiff Richtung Hochalter (1).JPG
Vallás római katolikus
Egyházmegye Bécsi főegyházmegye
Névadója Szent István vértanú
Védőszent Szent István
Építési adatok
Építése 1137
Stílus román, gótikus
Elérhetőség
Település Bécs
Hely Stephansplatz (1)
Elhelyezkedése
Szent István-székesegyház (Bécs)
Szent István-székesegyház
Szent István-székesegyház
Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 12′ 29″, k. h. 16° 22′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 29″, k. h. 16° 22′ 22″
A Szent István-székesegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István-székesegyház témájú médiaállományokat.
Eduard Gurk: A Szent István-székesegyház (1830)

A Szent István-székesegyház (németül Stephansdom, Stephanskirche) az első keresztény vértanúnak szentelt, a 12. században épült székesegyház Bécs belvárosában, a Stephansplatzon. A templomot keletre tájolták, főbejárata az „Óriáskapu” (Riesentor) a késő román kőfaragó művészet egyik legszebb emléke, részleteiben és kialakításában a Vas megyei jáki templom hasonlítható hozzá. Magyarországi mesterek építették, I. Lipót parancsára pedig itt helyezték el a máriapócsi Madonna kegyképét. 1365-től káptalani, kb. 1470 után püspöki, 1723 óta pedig érseki katedrális.

Műszaki adatok[szerkesztés]

A templom méretei lenyűgözőek: hossza 101 méter, a főhajó belmagassága 28 méter. Külső díszei közül szembeötlőek: a 137 méter magas, a helyiek által (a templommal közös) Steffl becenévvel illetett déli torony, és északi társa, a Sas torony, amely jócskán elmarad tőle 60 méterével. Ezt ellensúlyozva, ide függesztették fel a város legnagyobb harangját, a Pummerint – amelynek eredetijét 180 török ágyúból öntötték.

Emlékezetes magyar istentisztelet[szerkesztés]

A Stephansdom adott helyet 2013. január 25-én este 7 órai kezdettel a VI. Balassi-mise nevű istentiszteletnek. Ezen Kiss-Rigó László megyéspüspök az adott évben átnyújtandó két Balassi Bálint-emlékkardot szentelte meg.[1] A mise, amelyen – a templom egyik osztrák sekrestyésének utólag jelzett becslése szerint – mintegy kilencszáz, zömmel magyar volt jelen, a magyar Himnusz eléneklésével ért véget. A zenei szolgálatot a Misztrál együttes és a felvidéki – somorjai központú – Magyar Pedagógusok Kórusa teljesítette. Könyörgést olvasott fel Hölvényi György, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Molnár Pál, a Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díj alapítója, és Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet. Balassi-emlékérmet – Rieger Tibor M. S. mester díjas szobrász alkotását – vehetett át Ägidius Zsifkovics, a Kismartoni egyházmegye megyéspüspöke.

Megközelítés[szerkesztés]

A székesegyház helyi tömegközlekedéssel igen könnyen elértető. Közvetlenül mellette van a Stephansplatz metróállomás, ahol az 1-es és a 3-as metró is megáll. Az 1A, 2A és 3A jelzésű autóbuszokról szintén a Stephansplatz megállónál kell leszállni.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]