Székesegyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A székesegyház vagy katedrális (Olaszországban, német nyelvterületen és gyakran Magyarországon is: dóm) a katolikus és anglikán egyházban (valamint néhány észak-európai evangélikus egyházban is) egy egyházmegye azon temploma, ahol a püspök vagy érsek trónja (görög καθέδρα, kathedra, azaz „trónszék”) található, tehát a székesegyház és a bazilika nem előzményei) a római korig (vagy még korábbra) nyúlnak. Bazilikális rendszerű épületek nem csak szakrális célra, de polgári feladatok kiszolgálására is épültek/épülnek.

  • a katedrális, vagy székesegyház egyházszervezeti rendszerhez kapcsolódó, lényegében rangfokozatot jelentő funkcionális fogalom.

Az ilyen templom általában a püspök vagy érsek rezidenciájához közel áll.


A középkorban a székesegyház nem feltétlenül a város legnagyobb temploma volt. A 18. századtól vált jellemzővé monumentalitásra törekvés: az a szándék, hogy a székesegyházak emelkedjenek ki környezetükből.

Felépítése, részei[szerkesztés]

A székesegyháznak nem jellemző ismérve se az építmény kora, se épülettípusa, se mérete, se stílusa; kötelező tartozéka viszont a püspök széke (trónja) és a székesegyházi vagy főszékesegyházi káptalan ülésterme.

A székesegyház főépületében a következő részeket szokás elkülöníteni:

  • a püspök (érsek) trónja;
  • szentély a főpapok, kanonokok stallumaival (ülőpadjaival);
  • templomhajó(k) a hívek befogadására.

Az elnevezés eredete[szerkesztés]

Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye főszékesegyháza, az esztergomi bazilika Párkány felől (1999)

A katolikus egyházban a székesegyház hivatalos latin neve ecclesia cathedralis. Ez az elnevezés először 516-ban, a tarragonai zsinaton jelent meg. Magyar neve, a székesegyház a latin név hű fordítása. A székesegyház az a templom, ahol a püspök trónja áll, a főszékesegyház pedig az, ahol az érseké. A budapesti Szent István-bazilika az esztergomi főszékesegyház társszékesegyháza, mivel az esztergom-budapesti érseknek itt is van egy trónja. Rómában, a pápának, mint Róma püspökének, a Vatikán területén kívül is vannak főszékesegyházai (pl.: Santa Maria Maggiore, vagy San Giovanni in Laterano, stb).

Az ortodox egyházakban ez az elnevezés többnyire ismeretlen. Ott a püspöki templomot is egyszerűen templomnak vagy nagytemplomnak nevezik. A román ortodox egyházban azonban nyugati hatásra beépült ez a fogalom a köznyelvbe. (Pl: Kolozsvár - Caterdrala Ortodoxă - Ortodox katedrális. Másik példa: a Román Ortodox Egyház jelenlegi legnagyobb építkezési terve hivatalos nevén is a Nemzeti Megváltás Katedrálisánk felépítése Bukarestben.)

Általában a protestáns egyházak sem ismerik a székesegyház fogalmát: nincs kitüntetett címe annak a templomnak, amelynek a püspök a gyülekezeti lelkésze. Az egyes templomokat legfeljebb méretük vagy koruk alapján különböztetik meg jelzőkkel (nagy-, kis-, ó-, új- vagy öregtemplom).

A dóm elnevezés a latin domus (ház) szóból származik. A franciában a dôme kifejezés egyúttal kupolát is jelent.

A székesegyház a katolikus egyházban[szerkesztés]

Egy templomot a Római Szentszék nevezhet ki katedrálissá, ha ez egyházmegye alapítása vagy egy püspöki székhelyének más városba helyezése miatt szükségessé válik. Ennek alapvető oka az, hogy a püspöki cím magában foglalja az egyházmegye székesegyházának helyt adó város nevét.

Egy új egyházmegye alapításakor a Szentszék az egyházmegye nevét adó városban a székesegyházat, a püspök trónjának helyet adó templomot is megnevezi. Egy már létező egyházmegye székhelyén indokolt esetben maga a püspök is kijelölhet más templomot székesegyházának.

Vannak olyan egyszer volt egyházmegyei székesegyházak, amelyek egyházmegyéjük megszűnése után vagy más kegyeleti okból megtartották a katedrális elnevezést annak ellenére, hogy püspök trónja ma már nem áll bennük.

Olaszországban a katedrálisokat duomo-nak („dóm”) nevezik, és ez az elnevezés a katedrálishoz (cattedrale) hasonlóan nagyon elterjedt. Így Németországban a Dom (például a kölni dóm) vagy Skandináviában Domkirke.

Magyarul a dóm jelentése szűkebb: kupolával fedett főtemplom. Magyarországon leginkább a szegedi dómot hívják így, de a budapesti Szent István társszékesegyházat (a „bazilikát”) is gyakran nevezik Szent István Dómnak.

Társszékesegyház[szerkesztés]

A társszékesegyház kettős központú egyházmegyékben (például Esztergom-Budapesti főegyházmegye, Szeged-Csanádi egyházmegye) a másodrendű egyházmegyei központban található fontos épület, mely kiemelkedik a többi templom közül azzal, hogy a megyés püspök misézik falai között, de nem emelkedett teljes jogú székesegyházi rangra.

Székesegyházak Magyarországon[szerkesztés]

Főszékesegyházak[szerkesztés]

Váci székesegyház

Székesegyházak[szerkesztés]

Római katolikus:

Görög katolikus

Szerb ortodox:

Európai székesegyházak[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon /Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926. Dóm szócikket ld. 186. o.
  • Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 583. o. ISBN 963925715X  

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesegyház témájú médiaállományokat.