Székesegyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A székesegyház (vagy katedrális, latinul: ecclesia cathedralis, olasz és német nyelvterületen, valamint gyakran Magyarországon is dóm) a katolikus, ortodox és anglikán egyházban (valamint néhány észak-európai evangélikus egyházban is) egy egyházmegye azon temploma, ahol a püspök vagy érsek trónja (görögül: καθέδρα - kathedra, azaz „trónszék”) található. A katedrális egyház-szervezeti rendszerhez kapcsolódó, lényegében rangfokozatot jelentő funkcionális fogalom. Az ilyen templom általában a püspök vagy az érsek rezidenciájához közel áll.

A középkorban a székesegyház nem feltétlenül a volt a város legnagyobb temploma. A 18. századtól vált jellemzővé monumentalitásra törekvés: az a szándék, hogy a székesegyházak emelkedjenek ki környezetükből.

Felépítése, részei[szerkesztés]

A székesegyháznak nem jellemző ismérve se az építmény kora, se épülettípusa, se mérete, se stílusa; kötelező tartozéka viszont a püspök széke (trónja) és a székesegyházi vagy főszékesegyházi káptalan ülésterme.

A székesegyház főépületében a következő részeket szokás elkülöníteni:

  • a püspök trónja;
  • szentély a főpapok, kanonokok stallumaival (ülőpadjaival);
  • templomhajó(k) a hívek befogadására.

Az elnevezés eredete[szerkesztés]

A katolikus egyházban a székesegyház hivatalos latin neve ecclesia cathedralis. Ez az elnevezés először 516-ban, a tarragonai zsinaton jelent meg. Magyar neve, a székesegyház a latin név hű fordítása. A székesegyház az a templom, ahol a püspök trónja áll, a főszékesegyház pedig az, ahol az érseké (bár az érsek is püspök). A budapesti Szent István-bazilika az esztergomi főszékesegyház társszékesegyháza, mivel az esztergom-budapesti érseknek itt is van egy trónja. Rómában, a pápának, mint Róma püspökének, a Vatikán területén kívül is vannak székesegyházai (pl.: Santa Maria Maggiore, vagy Lateráni bazilika, stb).

Az ortodox egyházakban ez az elnevezés többnyire ismeretlen, bár Magyarországon előfordul. Ott a püspöki templomot általában egyszerűen templomnak vagy nagytemplomnak nevezik. A román ortodox egyházban azonban nyugati hatásra beépült ez a fogalom a köznyelvbe. (Pl: Kolozsvár - Caterdrala Ortodoxă - ortodox katedrális. A Román Ortodox Egyház jelenlegi legnagyobb építkezési terve hivatalos nevén is a nemzeti megváltás katedrálisának felépítése Bukarestben.)

Általában a protestáns egyházak sem ismerik a székesegyház fogalmát: nincs kitüntetett címe annak a templomnak, amelynek a püspök a lelkésze. Az egyes templomokat legfeljebb méretük vagy koruk alapján különböztetik meg jelzőkkel (nagy-, kis-, ó-, új- vagy öregtemplom).

A dóm elnevezés a latin domus (ház) szóból származik. A franciában a dôme kifejezés egyúttal kupolát is jelent.

A székesegyház a katolikus egyházban[szerkesztés]

Egy templomot a Római Szentszék nevezhet ki katedrálissá, ha ez egyházmegye alapítása vagy egy püspöki székhelyének más városba helyezése miatt szükségessé válik. Ennek alapvető oka az, hogy a püspöki cím magában foglalja az egyházmegye székesegyházának helyt adó város nevét.

Egy új egyházmegye alapításakor a Szentszék az egyházmegye nevét adó városban a székesegyházat, a püspök trónjának helyet adó templomot is megnevezi. Egy már létező egyházmegye székhelyén indokolt esetben maga a püspök is kijelölhet más templomot székesegyházának.

Vannak olyan egyszer volt egyházmegyei székesegyházak, amelyek egyházmegyéjük megszűnése után vagy más kegyeleti okból megtartották a katedrális elnevezést annak ellenére, hogy püspök trónja ma már nem áll bennük.

Olaszországban a katedrálisokat duomo-nak („dóm”) nevezik, és ez az elnevezés a katedrálishoz (cattedrale) hasonlóan nagyon elterjedt. Így Németországban a Dom (például a kölni dóm) vagy Skandináviában Domkirke.

Magyarul a dóm jelentése szűkebb: kupolával fedett főtemplom. Magyarországon leginkább a szegedi dómot hívják így, de a budapesti Szent István-társszékesegyházat (a „bazilikát”) is gyakran nevezik Szent István-dómnak.

Társ-székesegyházak[szerkesztés]

A társ-székesegyház kettős központú egyházmegyékben (például Esztergom-Budapesti főegyházmegye, Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye) a másodrendű egyházmegyei központban található fontos épület, mely kiemelkedik a többi templom közül azzal, hogy a megyés püspöknek ott is van egy széke, de a templom ettől még nem emelkedett teljes jogú székesegyházi rangra. Társ-székesegyház például a budapesti Szent István-bazilika és a kecskeméti nagytemplom is.

Magyarországi széktemplomok[szerkesztés]

Római katolikus székesegyházak[szerkesztés]

Római katolikus társ-székesegyházak[szerkesztés]

Görögkatolikus székesegyházak[szerkesztés]

Ortodox székesegyházak[szerkesztés]

Néhány ismert katedrális a világból[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon /Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926. Dóm szócikket ld. 186. o.
  • Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 583. o. ISBN 963925715X  

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesegyház témájú médiaállományokat.