IV. Ferdinánd magyar király
IV. Ferdinánd | |
Habsburg Ferdinánd Ferenc | |
Magyar és cseh királyi herceg, osztrák főherceg, német-római császári herceg, magyar, cseh, osztrák és német társuralkodó | |
![]() | |
IV. Ferdinánd király | |
Magyarország királya | |
IV. Ferdinánd | |
Uralkodási ideje | |
1646. augusztus 24. – 1654. július 9. | |
Koronázása | Pozsony 1647. június 16. |
Elődje | III. Ferdinánd |
Utódja | I. Lipót |
Csehország királya | |
IV. Ferdinánd | |
Uralkodási ideje | |
1646. február – 1654. július 9. | |
Koronázása | Prága 1646 |
Elődje | III. Ferdinánd |
Utódja | I. Lipót |
Német-Római Birodalom császára | |
IV. Ferdinánd | |
Uralkodási ideje | |
1653. május 31. – 1654. július 9. | |
Koronázása | Frankfurt 1653. június 18. |
Elődje | III. Ferdinánd |
Utódja | I. Lipót |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Habsburg-ház |
Született |
1633. szeptember 8. Bécs, Ausztria |
Elhunyt |
1654. július 9. (20 évesen) Bécs, Ausztria |
Nyughelye | Császári kripta, Bécs |
Édesapja | III. Ferdinánd |
Édesanyja | Mária Anna |
Testvérei | |
Házastársa | nincs |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Ferdinánd témájú médiaállományokat. |
IV. Ferdinánd (Bécs, 1633. szeptember 8. – Bécs, 1654. július 9.), a Habsburg-ház osztrák ágából származó német-római király, magyar és cseh király.
Élete[szerkesztés]
III. Ferdinánd császárnak és első feleségének, Mária Anna spanyol infánsnőnek legidősebb fiaként született 1633-ban. Az eleven eszű gyermek apja kedvence volt, így apja korán bevonta őt a kormányügyekbe.
Apja 1646-ban cseh királlyá koronáztatta, majd 1646. május 1-jére a magyar rendeknek is országgyűlést hirdetett Pozsonyba, hogy Ferdinándot magyar királlyá is megkoronáztassa. Az országgyűlés azonban csak 1646. augusztus 24-én nyílt meg, mert időközben, május 13-án Mária Anna császárné meghalt. Ferdinándot 1647. június 16-án koronázta magyar királlyá Lippay György esztergomi érsek. Hat évvel később, 1653. május 31-én Augsburgban német királlyá választották, és még ez év június 18-án Regensburgban a mainzi érsek koronázta meg. Jelmondata: Deo et populo (Istennek s a népnek).
Ezekkel a gondosan előkészített lépésekkel igyekezett biztosítani apja a birodalmi politika folytonosságát. IV. Fülöp spanyol király legidősebb leányával, Mária Terézia infánsnővel kötendő házasságot tervezték, amikor IV. Ferdinánd, a megkoronázott király himlőbetegségbe esett, és hamarosan, 1654. július 9-én meghalt. Bécsben a kapucinusok templomának kriptájában nyugszik. (Mária Terézia spanyol infánsnő 4 évvel később, 1660-ban XIV. Lajos francia király felesége lett).
Halála után III. Ferdinánd császár ifjabbik fiát, az eredetileg papnak szánt Lipót főherceget koronáztatta meg, akit apjának halála után, 1657. július 27-én I. Lipót néven magyar királlyá koronáztak, majd 1658. augusztus 1-jén német-római császárrá is megválasztottak.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Press, Volker: Ferdinánd, IV., német és magyar király. In: Hamann, Brigitte (szerk.): Habsburg lexikon. Új Géniusz Kiadó, Budapest, 1990. pp. 103-104.
- Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Maecenas, Budapest, 1998. (Maecenas történelem könyvek) 158. o. ISBN 963 9025 66 6
|