IV. Ferdinánd magyar király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Ferdinánd
Habsburg Ferdinánd Ferenc
Magyar és cseh királyi herceg, osztrák főherceg, német-római császári herceg, magyar, cseh, osztrák és német társuralkodó

Magyarország királya
Uralkodási ideje
1646. augusztus 24. 1654. július 9.
KoronázásaPozsony
1647. június 16.
Elődje III. Ferdinánd
Utódja I. Lipót
Csehország királya
Uralkodási ideje
1646. február 1654. július 9.
KoronázásaPrága
1646
Elődje III. Ferdinánd
Utódja I. Lipót
Német király
Uralkodási ideje
1653. május 31. 1654. július 9.
KoronázásaFrankfurt
1653. június 18.
Elődje III. Ferdinánd
Utódja I. Lipót
Életrajzi adatok
Uralkodóház Habsburg-ház
Született 1633. szeptember 8.[1][2][3]
Bécs
Elhunyt 1654. július 9. (20 évesen)[1][2][3]
Bécs
NyughelyeCsászári kripta, Bécs
Édesapja III. Ferdinánd
Édesanyja Mária Anna
Házastársa nincs
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Ferdinánd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

IV. Ferdinánd (Bécs, 1633. szeptember 8. – Bécs, 1654. július 9.) Habsburg-házi osztrák főherceg, III. Ferdinánd német-római császár és Ausztriai Mária Anna császárné elsőszülött fia, akit még apja életében cseh, magyar és német királlyá koronáztak, ám 1654-ben, húsz éves korában himlő következtében elhunyt. Apja örököse a német-római császári trónon fiatalabb testvére, Lipót főherceg lett.

Élete[szerkesztés]

AZ ifjú Ferdinánd főherceg édesanyjával, Ausztriai Mária Anna császárnéval (1634)

III. Ferdinánd német-római császárnak és első feleségének, Mária Anna spanyol infánsnőnek legidősebb fiaként született 1633. szeptember 8-án. Az eleven eszű gyermek apja kedvence volt, így már korán bevonták őt a kormányügyekbe.

Apja 1646-ban cseh királlyá koronáztatta, majd 1646. május 1-jére a magyar rendeknek is országgyűlést hirdetett Pozsonyba, hogy Ferdinándot magyar királlyá is megkoronáztassa. Az országgyűlés azonban csak 1646. augusztus 24-én nyílt meg, mert időközben, május 13-án Mária Anna császárné meghalt. Ferdinándot végül 1647. június 16-án koronázta magyar királlyá Lippay György esztergomi érsek. Hat évvel később, 1653. május 31-én Augsburgban német királlyá választották, és még az év június 18-án Regensburgban János Fülöp mainzi érsek megkoronázta. Jelmondata: Deo et populo (Istennek s a népnek) lett.

Ezekkel a gondosan előkészített lépésekkel igyekezett biztosítani apja a birodalmi politika folytonosságát. IV. Fülöp spanyol király legidősebb leányával, Mária Terézia infánsnővel kötendő házasságot tervezték, amikor IV. Ferdinánd, a megkoronázott király himlőbetegségbe esett, és hamarosan, 1654. július 9-én meghalt. Bécsben a kapucinusok templomának kriptájában nyugszik. Tervezett jegyese, Mária Terézia infánsnő négy évvel később, 1660-ban XIV. Lajos francia király felesége lett.

Halála után III. Ferdinánd császár ifjabbik fiát, az eredetileg papnak szánt Lipót főherceget koronáztatta meg, akit apjának halála után, 1657. július 27-én I. Lipót néven magyar királlyá koronáztak, majd 1658. augusztus 1-jén német-római császárrá is megválasztottak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Habsburg, Ferdinand IV. (BLKÖ)

Források[szerkesztés]

  • Press, Volker: Ferdinánd, IV., német és magyar király. In: Hamann, Brigitte (szerk.): Habsburg lexikon. Új Géniusz Kiadó, Budapest, 1990. pp. 103–104.
  • Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Maecenas, Budapest, 1998. (Maecenas történelem könyvek) 158. o. ISBN 963 9025 66 6


Előző uralkodó:
III. Ferdinánd
Magyarország uralkodója
1646–1654
A Szent Korona
Következő uralkodó:
I. Lipót
Előző uralkodó:
III. Ferdinánd
Csehország uralkodója
1646–1654
A cseh címer
Következő uralkodó:
I. Lipót
Előző uralkodó:
III. Ferdinánd
Német király
1653–1654
Német-római császár
A német-római császári korona
Következő uralkodó:
I. Lipót