IV. Ferdinánd magyar király
| IV. Ferdinánd | |
 |
|
| IV. Ferdinánd király | |
|
|
|
| Magyar Királyság | |
| IV. Ferdinánd | |
| Koronázása | 1647 |
| Elődje | III. Ferdinánd |
| Utódja | I. Lipót |
| Német-római Császárság | |
| Koronázása | 1653. május 24. (királlyá választva) |
| Cseh Királyság | |
| Koronázása | 1646 |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Habsburg |
| Született | 1633. szeptember 8. Bécs |
| Elhunyt | 1654. július 9. (20 évesen) Bécs |
| Édesapja | III. Ferdinánd |
| Édesanyja | Mária Anna |
| [1] | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Ferdinánd témájú médiaállományokat.
|
|
IV. Ferdinánd (Bécs, 1633. szeptember 8. – Bécs, 1654. július 9.), a Habsburg-ház osztrák ágából származó német-római király, magyar és cseh király.
Élete[szerkesztés]
III. Ferdinánd császárnak és első feleségének, Mária Anna spanyol infánsnőnek legidősebb fiaként született 1633-ban. Az eleven eszű gyermek apja kedvence volt, így apja korán bevonta őt a kormányügyekbe.
Apja 1646-ban cseh királlyá koronáztatta, majd 1646. május 1-jére a magyar rendeknek is országgyűlést hirdetett Pozsonyba, hogy Ferdinándot magyar királlyá is megkoronáztassa. Az országgyűlés azonban csak 1646. augusztus 24-én nyílt meg, mert időközben, május 13-án Mária Anna császárné meghalt. Ferdinándot 1647. június 16-án koronázta magyar királlyá Lippay György esztergomi érsek. Hat évvel később, 1653. május 31-én Augsburgban német királlyá választották, és még ez év június 18-án Regensburgban a mainzi érsek koronázta meg. Jelmondata: Deo et populo (Istennek s a népnek).
Ezekkel a gondosan előkészített lépésekkel igyekezett biztosítani apja a birodalmi politika folytonosságát. IV. Fülöp spanyol király legidősebb leányával, Mária Terézia infánsnővel kötendő házasságot tervezték, amikor IV. Ferdinánd, a megkoronázott király himlőbetegségbe esett, és hamarosan, 1654. július 9-én meghalt. Bécsben a kapucinusok templomának kriptájában nyugszik. (Mária Terézia spanyol infánsnő 4 évvel később, 1660-ban XIV. Lajos francia király felesége lett).
Halála után III. Ferdinánd császár ifjabbik fiát, az eredetileg papnak szánt Lipót főherceget koronáztatta meg, akit apjának halála után, 1657. július 27-én I. Lipót néven magyar királlyá koronáztak, majd 1658. augusztus 1-jén német-római császárrá is megválasztottak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Maecenas, Budapest, 1998. (Maecenas történelem könyvek) 158. o. ISBN 963 9025 66 6
Források[szerkesztés]
- Press, Volker: Ferdinánd, IV., német és magyar király. In: Hamann, Brigitte (szerk.): Habsburg lexikon. Új Géniusz Kiadó, Budapest, 1990. pp. 103-104.
- Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Maecenas, Budapest, 1998. (Maecenas történelem könyvek) 158. o. ISBN 963 9025 66 6
 |
Ez a történelmi személyről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
