IV. Ferdinánd magyar király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
IV. Ferdinánd
Habsburg Ferdinánd Ferenc
Magyar és cseh királyi herceg, osztrák főherceg, német-római császári herceg, magyar, cseh, osztrák és német társuralkodó
IV. Ferdinánd király
IV. Ferdinánd király

Magyarország királya
IV. Ferdinánd
Uralkodási ideje
1646. augusztus 24. 1654. július 9.
KoronázásaBuda
1647. június 16.
Elődje III. Ferdinánd
Utódja I. Lipót
Csehország királya
IV. Ferdinánd
Uralkodási ideje
1646. február 1654. július 9.
KoronázásaPrága
1646
Elődje III. Ferdinánd
Utódja I. Lipót
Német-Római Birodalom császára
IV. Ferdinánd
Uralkodási ideje
1653. május 31. 1654. július 9.
KoronázásaFrankfurt
1653. június 18.
Elődje III. Ferdinánd
Utódja I. Lipót
Életrajzi adatok
Uralkodóház Habsburg-ház
Született 1633. szeptember 8.
Bécs, Ausztria
Elhunyt 1654. július 9. (20 évesen)
Bécs, Ausztria
NyughelyeCsászári kripta, Bécs
Édesapja III. Ferdinánd
Édesanyja Mária Anna
Coat of arms of Ferdinand III and Ferdinand IV as Kings of the Romans.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Ferdinánd témájú médiaállományokat.

IV. Ferdinánd (Bécs, 1633. szeptember 8. – Bécs, 1654. július 9.), a Habsburg-ház osztrák ágából származó német-római király, magyar és cseh király.

Élete[szerkesztés]

III. Ferdinánd császárnak és első feleségének, Mária Anna spanyol infánsnőnek legidősebb fiaként született 1633-ban. Az eleven eszű gyermek apja kedvence volt, így apja korán bevonta őt a kormányügyekbe.

Apja 1646-ban cseh királlyá koronáztatta, majd 1646. május 1-jére a magyar rendeknek is országgyűlést hirdetett Pozsonyba, hogy Ferdinándot magyar királlyá is megkoronáztassa. Az országgyűlés azonban csak 1646. augusztus 24-én nyílt meg, mert időközben, május 13-án Mária Anna császárné meghalt. Ferdinándot 1647. június 16-án koronázta magyar királlyá Lippay György esztergomi érsek. Hat évvel később, 1653. május 31-én Augsburgban német királlyá választották, és még ez év június 18-án Regensburgban a mainzi érsek koronázta meg. Jelmondata: Deo et populo (Istennek s a népnek).

Ezekkel a gondosan előkészített lépésekkel igyekezett biztosítani apja a birodalmi politika folytonosságát. IV. Fülöp spanyol király legidősebb leányával, Mária Terézia infánsnővel kötendő házasságot tervezték, amikor IV. Ferdinánd, a megkoronázott király himlőbetegségbe esett, és hamarosan, 1654. július 9-én meghalt. Bécsben a kapucinusok templomának kriptájában nyugszik. (Mária Terézia spanyol infánsnő 4 évvel később, 1660-ban XIV. Lajos francia király felesége lett).

Halála után III. Ferdinánd császár ifjabbik fiát, az eredetileg papnak szánt Lipót főherceget koronáztatta meg, akit apjának halála után, 1657. július 27-én I. Lipót néven magyar királlyá koronáztak, majd 1658. augusztus 1-jén német-római császárrá is megválasztottak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Press, Volker: Ferdinánd, IV., német és magyar király. In: Hamann, Brigitte (szerk.): Habsburg lexikon. Új Géniusz Kiadó, Budapest, 1990. pp. 103-104.
  • Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Maecenas, Budapest, 1998. (Maecenas történelem könyvek) 158. o. ISBN 963 9025 66 6