Hunyadi-család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hunyadiak
Főúri család
Coa Hungary Family Hunyadi János Extended (1453).svg
Ország Magyar Királyság, Osztrák Hercegség, Cseh Királyság
Alapítva 1409
Alapító Vajk
Kihalt 1505
Utolsó tag Corvin Kristóf
Titulus Magyar király
Cseh király
Osztrák főherceg
Rezidencia Vajdahunyadi vár
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyadiak témájú médiaállományokat.
ˇHunyadi János hollós címere

A Hunyadi-család, egy nem tisztázott eredetű magyar főúri család, amely tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmére, és Hunyadi Mátyás király uralkodásával európai mércével is jelentős reneszánsz hatalommá tette a korabeli Magyarországot.

A család eredete[szerkesztés]

A modern magyar történettudomány egy rétege szerint a család egyértelműen román eredetű.[1] Kubinyi András, a téma neves kutatója erről így írt:

„Ami az adatokból nyilvánvaló: a Hunyadi-család román eredetű volt. Erre utalnak az általuk használt keresztnevek, de először a későbbi kormányzót is Hunyadi Oláh Jánosnak hívták, később pedig külföldön „Walachia fehér lovagja” néven emlegették. Származásáról nincs kétség, noha mindig akadtak, akik ezt kétségbe vonták. Az azonban már bizonytalan, hogy Serbe fia Vajk milyen társadalmi rétegből és honnan jött.”

[2]

Szilágyi Sándor által szerkesztett, a millennium alkalmából megjelent tíz kötetes A magyar nemzet története című műben Schönherr Gyula így ír származásáról:

„„Hunyadi János annak a délszlávból meghonosodott társadalomnak a szülötte, mely a török terjeszkedése elől hazánkban biztos menedéket találva, oly nagy szerepet vitt a délvidék védelmi harczaiban. Nagyatyja, Serbán, a hunyadmegyei oláhok kenéze volt; atyja, Vojk, már udvari vitéz Zsigmond király szolgálatában, a ki urától 1409 október 18-án Hunyad várát királyi adományul kapja és ez által a magyar nemesek sorába emelkedik.”

– A magyar nemzet története, 1895, III. kötet., 620. o.”


Egy már középkorban megjelent elmélet szerint Luxemburgi Zsigmond volt az apja, kinek ágyasát, Morzsinai Erzsébetet csak a látszat kedvéért házasították össze Vajkkal, aki nevelőapja lett. Vajkot e tettéért és hallgatásáért a Hunyadi-birtokkal jutalmazta a király, melynek révén rövid idő alatt igen tehetős földesúrrá vált. Az elmélet mellett kiállók hivatkoznak arra, hogy Hunyadinak volt egy ugyancsak János nevű öccse, ilyen névadás pedig csak akkor volt szokásban, ha más apától származott a két testvér.

Emellett felvetették, hogy Havasalföldről Magyarországra menekült, kun, esetleg besenyő eredetű családról van szó. Ezt bizonyítaná hogy a fent említett Szilágyi Sándor történész munkájában Serbánt kenéznek nevezi meg, ami a kun előkelők tisztsége volt.

A Hunyadi család eredetével kapcsolatosan Fráter Lénárt átfogó kutatásokat végzett a két világháború között. Munkájának eredményét a „Hunyadi magyar származása okleveleken” című könyvben foglalta össze. Fráter Lénárt oklevél- és címerkutatásokra alapozva arra a következtetésre jutott, hogy Hunyadi János Vereb Péter fia, Hunyadi Mátyás pedig Vereb Péter unokája volt.[3][4]

„„Hunyadi János magyar volt, ízig-vérig magyar, Péternek, a verebélyi vajdának, Erdély egykori alvajdájának fia, - ezt mondják az oklevelek és ezt hitelesíti a címer."”

Bonfini azt is állítja, hogy a Corvinusok a római Valeriusoktól származnak, ahogy azt Zrínyi Miklós a Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57) című művében is említi.[5][6]

A család eredetétől függetlenül, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, és a család többi, olyan tagja, akikről adatokkal rendelkezünk, egész életükben már magyarnak vallották és tartották magukat. Csak Hunyadi Jánostól kezdődően ismert a „Hunyadi” családi név; az ő apja, Vajk (és testvérei) 1409-ben, Zsigmond királytól kapták meg az erdélyi Hunyadvár (Vajdahunyad, Románia) birtokát, ezért ez a család a hunyadvári Hunyadi család volt.

A család címere[szerkesztés]

Mátyás király címere, ezt a címert Mátyás 1470-ben helyeztette el a Nagyboldogasszony-templom déli tornyán[7]

Román forrás szerint Mátyás nagyapjának birtoka a Holló Köve (román nyelven: Piatra Corbului) nevet viselte, és ez is kapcsolatba hozható a címerrel. A gyűrűt tartó holló már Hunyadi János címerén is látható volt, és V. László magyar király oklevele szerint korábbi királyi adományaként használta a család.

A mátraverebélyi pálos kegytemplomban áll Vereb Péter síremléke: „Itt nyugszik a rettenthetetlen legyőzhetetlen katonának, Péter mesternek, György fiának, Erdély egykori alvajdájának, e templom alapítójának teste, aki meghalt 1403-ban”. A sírkövön lévő családi címeren ott a holló, (mellesleg a pálos rend címerében is megtalálható a madár), ami a Hunyadi-címert is uralja.[8]

A családfa[szerkesztés]

  • A1. N, h: N
    • B1. Serbe (Sorba?) (†1409 előtt), h: N
    • B2. Radol (*? - †?)

Jelölések[szerkesztés]

  • * = születés
  • † = elhalálozás
  • h. = házasság
  • 1.h., 2.h. = első házasság, második házasság
  • N = ismeretlen nevű, keresztnevű

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kubinyi 1994
  2. Kubinyi 2001
  3. Függetlenség. www.eredetimiep.hu. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
  4. Címerhatározó/Verebély címer – Wikikönyvek. hu.wikibooks.org. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
  5. E. Kovács Péter 8. o., A Hunyadi-család
  6. http://hitellapszamok.adatbank.transindex.ro/1940_1/001ZrinyiMiklos_ketretegu.pdf 1.o
  7. Szentháromság tér - Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom)
  8. Címerhatározó/Verebély címer – Wikikönyvek. hu.wikibooks.org. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
  9. A hunyadvári Hunyadi-család nem azonos a besztercei Hunyadi-családdal (és a kéthelyi Hunyady családdal sem).

Források[szerkesztés]

  • Nagy Iván:Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. I-XII. (Pest 1857-1868)
  • A Pallas Nagylexikona
  • Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története (Athenaeum, Budapest, 1894-1898)
  • Kubinyi 1994: Rosdy Tamás (interjúkészítő) – Kubinyi András: A középkori politikai zseni: 530 éve koronázták királlyá Mátyást. Magyar Nemzet, (1994. márc. 26.) 20. o.
  • Kubinyi 2001: Kubinyi András: Mátyás király. Budapest: Vince Kiadó. 2001. = Tudomány – Egyetem, ISBN 963 9323 24 1  
  • E. Kovács Péter: E. Kovács Péter. Matthias Corvinus. Officina Nova, Budapest (1990). ISBN 963-7835-49-0 

További információk[szerkesztés]