Plantagenêt-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Plantagenêt-ház
A Plantagenêt-ház (uralkodói kékkel jelölve) leszármazási táblázata (spanyol nyelven)
A Plantagenêt-ház (uralkodói kékkel jelölve) leszármazási táblázata (spanyol nyelven)
Államok, melyekben uralkodtak tagjai
Államnév Anjou grófjai
Időszak 10601203
Államnév Jeruzsálem királyai
Időszak 11311185, 11861190
Államnév Anglia királyai
Időszak 11541399

Alapító Fulcois du Perche († 10. század)
Utolsó tag A dinasztia mellékága a York-ház volt, mely csak 1499-ben halt ki.

A Plantagenêt-házat szokás első Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni. Eredetileg egy francia grófi család volt, akik Anjou tartományban uralkodtak, később megörökölték Normandiát (1144–1204 és 1415–1450) és az Angol Királyságban is uralkodtak (1154–1399), illetve megszerezték a Jeruzsálemi Királyságot is (1131–1205).

A Plantagenêt nevet eredetileg Plante Genest-nek, Plantegenest-nek vagy Plantaginet-nek írhatták. A név Anjou Gottfriedtől, II. Henrik angol király apjától ered. A legvalószínűbb feltevés az, hogy Gottfried a sisakján egy rekettyeágat hordott, hogy sikeresebb legyen a vadászatban. Innen származik a „Plantagenet” név.

Az angol uralkodóházból 1154 és 1485 között 14 király került ki. Közülük hat tartozott az oldalági York-házhoz, illetve a Lancaster-házhoz. A család a Godofréd, Anjou grófja (†1151) és Matild császárné, I. Henrik lánya között köttetett házasságból eredt.

Egyes történészek az Anjou-ház vagy Angevin-dinasztia elnevezést II. Henrikre és 13 utódjára alkalmazzák, mások csak őrá és fiaira (I. Richárd és János). Később jobb név híján ez utóbbiak utódait – I., II., és III. Edwardot – nevezték Plantagenetnek. A név hivatalos használatának első bizonyítéka 1460-ból maradt fenn, amikor Richárd, York hercege Richard Plantagenet néven lépett fel trónkövetelőként.

III. Edward örököse, a Fekete Herceg után csak egy fiú maradt, aki nagyapját követve II. Richárd néven lépett trónra. Halálával (1400) a családnak ez az ága kihalt. Lionelnek, Edward második életben maradt fiának egy lánya volt, Philippa, aki March III. earljéhez ment feleségül, ezzel családjára ruházva a trónöröklés jogát. Ám Genti János, a sorban a következő fiú, aki házassága révén a Lancaster hercege címet is megszerezte, felélesztette a családot, amely John fiának, IV. Henriknek - Richárd lemondatását követő - trónra lépésével hatalomra jutott.

III. Edward negyedik fia, Edmund of Langley, aki 1385-ben lett York hercege, megalapította a York-házat. Két fia született, egyikük, Edward, York második hercege, Agincourt-nál esett el. A másik azonban, Richard, Cambridge earlje, aki Philippa lányát, Lionel unokáját és örökösét vette el, megszerezte a York-ház számára az utódlás jogát.

Fiuk és VI. Henrik (IV. Henrik unokája) között, illetve az ő fiaik és utódaik között zajlott a rózsák háborúja néven ismert dinasztikus küzdelem, melynek során mindkét ágból többen elestek. A háború a York-ház utolsó uralkodójának, III. Richárdnak, Tudor Henriktől Bosworth Fieldnél elszenvedett vereségével ért véget, amely után a győztes VII. Henrik néven lépett a trónra, és megalapította a Tudor-házat.

A Plantagenet-ház utolsó törvényes és egyenes ági tagját, Edwardot, Warwick earljét, aki Richard yorki herceg unokája volt, 1499-ben végezték ki.

Lásd még[szerkesztés]