Ugrás a tartalomhoz

Gotthiai Fejedelemség

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gotthiai Fejedelemség
1360-as évek1475. december
Gotthiai Fejedelemség címere
Gotthiai Fejedelemség címere
Államvallásgörög ortodox egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Gotthiai Fejedelemség témájú médiaállományokat.

A Gotthiai Fejedelemség[1] vagy Theodóroi Fejedelemség,[2] történelmi állam a Krím félsziget déli csücskében, amely a Bizánci Birodalom és a Trapezunti Császárság vazallusaként jött létre, görögül: Αυθεντία Θεοδωρούς/Γοτθία, olaszul: Principato di Teodoro/Gotia, törökül: Gotlu, latinul: Gotthia, illetve egyszerűen Gotthia, amely állam a XIV. század elejétől 1475-ig létezett, majd az Oszmán Birodalom része lett. Ma de jure Ukrajna része a Krími Autonóm Köztársaságban.

A Gotthiai Fejedelemség területe a Krím félsziget déli csücskében helyezkedett el.

Gotthia elhelyezkedése a Krímben a Krími Tatár Kánság szomszédságában

A bizánci nemesi családnak, a Gabrasz családnak a tagjai uralkodtak az országban.

Gabrasz Mária (?–1447 előtt) gotthiai hercegnő, Alexiosz Gabrasz fotthiai fejedelemnek a lánya 1429-ben ment feleségül II. (Komnénosz) Dávid trapezunti császárhoz.

  1. A krími gótok neve után.
  2. görögül: Theódoroszok.
  • Bánkúti, Balázs (2016). A Krím földrajzi nevei (PDF) (magyar nyelven). szakdolgozat/diplomamunka. Budapest: ELTE. Hozzáférés: 2020. január 25.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]